A számok nem hazudnak: Magyarország rosszabbul teljesít

Cáfolja a Varga Mihály pénzügyminiszter aranykort vizionáló fejtegetését a most benyújtott tavalyi évi zárszámadási törvény. A kormány továbbra is pazarló szerkezetben költekezik, csak oda nem jut – oktatás, egészségügy, nyugdíj –, ahol igazán kellene, ezért ezeken a területeken sereghajtóak vagyunk az EU-ban.

Varga Mihály pénzügyminiszter pár héttel ezelőtt azzal a kijelentésével keltett feltűnést a közgazdász vándorgyűlésén, hogy szerinte véget ért a növekedési aranykor Magyarországon. Már akkor többen jelezték, hogy ők maguk ebből az aranykorból nem sokat éreznek, s látva a kormány tavalyi költségvetésről most benyújtott elszámolását – a zárszámadási törvényt –, annak számszaki tartalma sokakat megerősíthet ebben a vélekedésben. A kiadások funkciók szerinti számbavételéből kiderül, hogy a magyar állam - uniós összevezetésben -, továbbra is pazarlóan működik. Bőkezűen szórja a pénzt a gazdaság támogatására, a sportra, a vallási és a kulturális célú kiadásokra, pont oda, ahol kisebb állami szerepvállalás lenne indokolt. Ahol viszont szükség lenne az erős állami jelenlétre – legalábbis az európai felfogás szerint –, mint a környezetvédelem, oktatás, egészségügy, oda nem jut elég közpénz.

Az állam tavaly összesen 19 664 milliárd forintot költött el, ami ezer milliárd forintos növekedés egy év alatt, vagyis 5,4 százalékkal nőttek a kiadások 2018-ban 2,8 százalékos infláció mellett. Az erőteljes GDP (bruttó hazai jövedelem) növekedésnek köszönhetően, az állami kiadások mértéke a GDP 48,1 százalékáról, 46 százalékára csökkentek egy év alatt - ami kedvező. A kiadások szinte minden soron növekedtek nominálisan, és ezzel szoktak is érvelni a kormánypárti politikusok. Ám hiába a növekedés, ha továbbra is egészségtelen szerkezetben költi el a bevételeket a kormány: az állam működési kiadásai egy év alatt 7,8 százalékkal nőttek, a jóléti kiadások 7,5 százalékkal bővültek, javarészt a gazdasági kiadásokon és az államadósság finanszírozásán tudott spórolni a kormány. Ám hiába nőnek a jóléti kiadások, az oktatásra, az egészségre fordított GDP-arányos költések még messze vannak a kívánatostól vagy legalább az uniós átlagtól. A hasonló egyházi intézmények viszont - áthúzódóan -, ismét hatalmas összeghez jutnak.

Az állami kiadásokon belül minden emelkedett – kiemelkedő mértékben a bürokráciára fordított kiadások – itt 11,4 százalékos volt a növekedés tavaly. Csökkent viszont a honvédelemre fordított kiadások mértéke – így az a NATO vállalások ellenére újra egy százalék alá, GDP 0,9 százalékáig esett.

A kormány által benyújtott törvényjavaslatból az is kiderül, hogy magyar költségvetés GDP-arányos kiadásai miként viszonyulnak az uniós normákhoz. Ezek alapján egy pazarlóan működő állam rajzolódik ki, amely magára a GDP 5,7 százalékát költi el – ez a negyedik helyezésre elegendő az EU 28-ak között –, vagyis a magyar állam működik a negyedik legdrágábban az unióban a fejlettségéhez képest. (Az összkiadást nézve a német, francia bürokrácia drágább, de mert más méretekről beszélünk, az összevethetőség miatt a GDP-arányos összehasonlítást használják.) Az állami funkciókon belül a magyar honvédelmi kiadások messze elmaradnak az uniós átlagtól, ugyanakkor a rendvédelmi kiadásokban az élen vagyunk az ötödik helyezéssel. Ez utóbbit az elmúlt években „migrációs nyomással" kapcsolatos költések nyomták meg, az unióban hozzánk hasonló nagyságrendben csak környező kelet-közép európai országok költenek relatíve sokat a a rendőrségre.

A klasszikus jóléti kiadásokon belül már jóval kevesebb dicsekedni valója van a kormánynak és Magyarországnak. A környezetvédelemre fordított 300 milliárd forint a GDP 0,6 százaléka – ez nem sokkal marad el az uniós átlagtól, így a középmezőnyben helyezkedünk el a 11. helyezéssel. Gyengébben teljesítünk az oktatási kiadásokban, pedig az uniós átlag felett költünk erre a célra – tavaly a GDP 5,5 százalékát, ám ez is csak a 15. helyre volt elegendő. Ami viszont teljes kudarc az az egészségügy finanszírozása: az állam tavaly erre a GDP 4,2 százalékát költötte, szemben az uniós átlag hét százalékával – így ez a 23. helyre volt elegendő: Egyértelműen ezen a téren teljesít a legrosszabbul Magyarország. (Magyarországnál kevesebbet csak Luxemburg, Lengyelország, Románia, Lettország és Ciprus költött polgárai egészségére.) Az egészségügyre fordított GDP arányos kiadások nem is nőttek 2017-hez képest, tehát ezen a fronton semmit nem sikerült lefaragnia a kormánynak a lemaradásunkból. A társadalombiztosítási nyugdíjkiadások terén sem teljesít túl jól Magyarország – erre a célra a GDP 13,1 százaléka ment el tavaly, és hiába nőtt az összeg, ez is csak a 19. helyre volt elegendő.