A számok nem hazudnak: Magyarország rosszabbul teljesít

Publikálás dátuma
2019.10.02. 06:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Cáfolja a Varga Mihály pénzügyminiszter aranykort vizionáló fejtegetését a most benyújtott tavalyi évi zárszámadási törvény. A kormány továbbra is pazarló szerkezetben költekezik, csak oda nem jut – oktatás, egészségügy, nyugdíj –, ahol igazán kellene, ezért ezeken a területeken sereghajtóak vagyunk az EU-ban.
Varga Mihály pénzügyminiszter pár héttel ezelőtt azzal a kijelentésével keltett feltűnést a közgazdász vándorgyűlésén, hogy szerinte véget ért a növekedési aranykor Magyarországon. Már akkor többen jelezték, hogy ők maguk ebből az aranykorból nem sokat éreznek, s látva a kormány tavalyi költségvetésről most benyújtott elszámolását – a zárszámadási törvényt –, annak számszaki tartalma sokakat megerősíthet ebben a vélekedésben. A kiadások funkciók szerinti számbavételéből kiderül, hogy a magyar állam - uniós összevezetésben -, továbbra is pazarlóan működik. Bőkezűen szórja a pénzt a gazdaság támogatására, a sportra, a vallási  és a kulturális célú kiadásokra, pont oda, ahol kisebb állami szerepvállalás lenne indokolt. Ahol viszont szükség lenne az erős állami jelenlétre – legalábbis az európai felfogás szerint –, mint  a környezetvédelem, oktatás, egészségügy, oda nem jut elég közpénz. Az állam tavaly összesen 19 664 milliárd forintot költött el, ami ezer milliárd forintos növekedés egy év alatt, vagyis 5,4 százalékkal nőttek a kiadások 2018-ban 2,8 százalékos infláció mellett. Az erőteljes GDP (bruttó hazai jövedelem) növekedésnek köszönhetően, az állami kiadások mértéke a GDP 48,1 százalékáról, 46 százalékára csökkentek egy év alatt - ami kedvező. A kiadások szinte minden soron növekedtek nominálisan, és ezzel szoktak is érvelni a kormánypárti politikusok. Ám hiába a növekedés, ha továbbra is egészségtelen szerkezetben költi el a bevételeket a kormány: az állam működési kiadásai egy év alatt 7,8 százalékkal nőttek, a jóléti kiadások 7,5 százalékkal bővültek, javarészt a gazdasági kiadásokon és az államadósság finanszírozásán tudott spórolni a kormány. Ám hiába nőnek a jóléti kiadások, az oktatásra, az egészségre fordított GDP-arányos költések még messze vannak a kívánatostól vagy legalább az uniós átlagtól. A hasonló egyházi intézmények viszont - áthúzódóan -, ismét hatalmas összeghez jutnak.
Az állami kiadásokon belül minden emelkedett – kiemelkedő mértékben a bürokráciára fordított kiadások – itt 11,4 százalékos volt a növekedés tavaly. Csökkent viszont a honvédelemre fordított kiadások mértéke – így az a NATO vállalások ellenére újra egy százalék alá, GDP 0,9 százalékáig esett.
A kormány által  benyújtott törvényjavaslatból az is kiderül, hogy magyar költségvetés GDP-arányos kiadásai miként viszonyulnak az uniós normákhoz. Ezek alapján egy pazarlóan működő állam rajzolódik ki, amely magára a GDP 5,7 százalékát költi el – ez a negyedik helyezésre elegendő az EU 28-ak között –, vagyis a magyar állam működik a negyedik legdrágábban az unióban a fejlettségéhez képest. (Az összkiadást nézve a német, francia bürokrácia drágább, de mert más méretekről beszélünk, az összevethetőség miatt a GDP-arányos összehasonlítást használják.) Az állami funkciókon belül a magyar honvédelmi kiadások messze elmaradnak az uniós átlagtól, ugyanakkor a rendvédelmi kiadásokban az élen vagyunk az ötödik helyezéssel. Ez utóbbit az elmúlt években „migrációs nyomással" kapcsolatos költések nyomták meg, az unióban  hozzánk hasonló nagyságrendben csak környező kelet-közép európai országok költenek relatíve sokat a a rendőrségre.  
A klasszikus jóléti kiadásokon belül már jóval kevesebb dicsekedni valója van a kormánynak és Magyarországnak. A környezetvédelemre fordított 300 milliárd forint a GDP 0,6 százaléka – ez nem sokkal marad el az uniós átlagtól, így a középmezőnyben helyezkedünk el a 11. helyezéssel. Gyengébben teljesítünk az oktatási kiadásokban, pedig az uniós átlag felett költünk erre a célra – tavaly a GDP 5,5 százalékát, ám ez is csak a 15. helyre volt elegendő. Ami viszont teljes kudarc az az egészségügy finanszírozása: az állam tavaly erre a GDP 4,2 százalékát költötte, szemben az uniós átlag hét százalékával – így ez a 23. helyre volt elegendő: Egyértelműen ezen a téren teljesít a legrosszabbul Magyarország. (Magyarországnál kevesebbet csak Luxemburg, Lengyelország, Románia, Lettország és Ciprus költött polgárai egészségére.) Az egészségügyre fordított GDP arányos kiadások nem is nőttek 2017-hez képest, tehát ezen a fronton semmit nem sikerült lefaragnia a kormánynak a lemaradásunkból. A társadalombiztosítási nyugdíjkiadások terén sem teljesít túl jól Magyarország – erre a célra a GDP 13,1 százaléka ment el tavaly, és hiába nőtt az összeg, ez is csak a 19. helyre volt elegendő.

Órási pénzeső hullik az egyházakra

A 2018 költségvetés elszámolása során derül ki a kormány számára, hogy tavaly alulfinanszírozta az egyházi szociális és oktatási intézmények. A kormány nem kevesebbet állít, hogy az egyházi szociális intézmények a neki járónál tavaly 10 milliárd forinttal kaptak kevesebbet, míg az egyházi fenntartású oktatási intézmények további 49 milliárd forinttal - ezért az állítólagosan hiányzó 59 milliárd forintot egy összegben idén decemberben fizetik ki az egyházi fenntartóknak. Ezzel kormány azt is állítja, hogy az egyházi szociális és oktatási intézmények olyan jól el vannak látva (köz)pénzzel, hogy simán kihúztak egy évet ezen 59 milliárd forint nélkül. A költségvetési törvény nem vezeti le, hogy mely egyházak, mely intézményei hiteleznek az államnak ily módon 59 milliárdot – az indoklásban is csak annyi szerepel az egyházi és önkormányzati fenntartókat azonos támogatás illeti meg – így most ezért kipótolják azt. A kormány minden évben eljátssza ezt a többlettámogatást, ezek szerint évről-évre nem tudják előre kiszámolni, hogy az egyházi fenntartóknak mennyi támogatás jár – nem úgy az önkormányzati iskolák, szociális intézmények részére – mert ott nincs szükség ilyen juttatásra. A kormánytól független költségvetési szakértők szerint azonban szó nincs itt önkormányzati és egyházi kiadások közötti szintre hozásról, hanem inkább többlettámogatásról van szó, bár ezt a kormány rendre cáfolja. Egy biztos az ÁSZ eddig minden évben elfogadta az egyházi fenntartóknak járó szintre hozó támogatást. 

Szerző

Csúcsához közelíthet a bútorgyártás

Publikálás dátuma
2019.10.01. 19:49
Illusztráció
Fotó: AFP
Miközben az iparág összesített árbevétele nő, a cégek és a dolgozók száma csökken. Sokan vállalnak munkát külföldön és fenyeget a lakásépítési áfa növelése is - állapítja meg az Opten.
A leginkább a munkaerőhiány és az esetleges építőipari lassulás fenyegeti a hazai bútoripart – derül ki a céginformációval foglalkozó Opten elemzéséből. Magyarországon a tevékenységet végző vállalkozások száma 2014 óta mára közel ötödével 2253-ra csökkent. Közben az összesített árbevétel 2014 és 2018 között több mint negyedével 254 milliárdra nőtt. Ezt Hantos Zoltán céginformációs szolgáltató projektmenedzser az építőipar teljesítményével, az irodaépítések beindulásával és a CSOK okozta fellendüléssel magyarázza. Ugyanakkor a beruházásokat érintő, 2020 január elsején életbe lépő áfa-változások megakaszthatják a kedvező folyamatot – véli. Miközben a dolgozói létszám 2014-2016 között bővült, azóta közel 5 százalékkal visszaesett. Ez Hantos Zoltán szerint csak kis mértékben váltható ki gépesítéssel és műszaki fejlesztésekkel. A szakemberek külföldre távozása részben magyarázza a társaságok számának csökkenését is. Sokan ugyanis vállalkozásuk felszámolása után keresnek megélhetést más országokban. Az ágazat cégeinek cserélődési aránya az országos átlagnál némiképp nyugodtabb képet mutat.
Szerző

Javíthatóbb készülékeket akar a Bizottság

Publikálás dátuma
2019.10.01. 18:39
illusztráció
Fotó: AFP
Egész Dánia fogyasztását kiválthatják 2030-ra az egyes készülékek gyártására hozott új uniós előírások.
Tíz, unióban forgalmazott terméktípus gyártási követelményeit szigorította az Európai Bizottság – derül ki a testület tegnapi közleményéből. Ezek a hűtőszekrények, mosógépek, mosogatógépek, elektronikus – így például televízió- - kijelzők, fényforrások és vezérlőik, külső áramellátók, villanymotorok, bolti hűtőszekrények, transzformátorok és hegesztőkészülékek. A fő cél a javíthatóság és az újrafeldolgozhatóság növelése. Ennek keretében a hűtőszekrények alkatrészeit például legalább 7 évig kell biztosítani, de a tömítésekre tíz év vonatkozik. Háztartási mosógépek, mosó-szárítógépek és mosogatógépek esetén 10 év az alsó határ. Utóbbiak bizonyos korlátozott forgalmazású alkatrészeire hét év a szabály. A gyártónak ez időn belül a szükséges alkatrészeket 15 napon belül le kell szállítania. A pótalkatrészek cseréjét hagyományos szerszámokkal, a készülék tartós károsodása nélkül kell lehetővé tenni. A gyártónak a szervizek számára minden információt biztosítaniuk szükséges. A bolti hűtőgépekre mostantól vonatkoznak először ilyen előírások. Az új szabályok minden, az EU-ban forgalmazott készülékre vonatkoznak, függetlenül azok gyártási helyéről. Az új határértékek szorosan kapcsolódnak az idén márciusban frissített energiahatékonysági címkézéshez. Az Európai Bizottság közleménye szerint az intézkedések évi 50 ezer forint megtakarítást jelentenek minden egyes háztartás pénztárcájában. Emellett 2030-ra évi 167 terawattóra energiamegtakarítással – évi több mint 46 millió tonna szén-dioxid-kibocsátás-csökkenéssel – járnak. Ez egész Dánia éves fogyasztásának felel meg.
Szerző