Babosék továbbjutottak Pekingben

Publikálás dátuma
2019.10.02. 10:08

Fotó: babostimea.hu
Babos Tímea Kristina Mladenoviccsal bejutott a legjobb nyolc közé a pekingi tenisztorna női párosversenyében.
A viadalokat szervező WTA honlapja szerint a magyar, francia páros mindössze három játékot engedett a Peng Suaj, Vang Ja-fan hazai kettősnek. Babosék hatszor is elnyerték az ellenfél adogatását.
Babos Tímea és Kristina Mladenovic erőnyerőként „jutott túl” a nyitó fordulón. A második kör legelején mindkét páros elveszítette adogatását, 2:2 után viszont már esélye sem volt a kínai ellenfélnek. Babosék az ötödik gémben 40-re, 4:2 után pedig 30-ra brékelt. A szett utolsó játékát 15-re nyerte a magyar-francia kettős - számol be a magyar teniszező honlapja.
A második szettben a második helyen kiemelt páros adogatóként esélyt sem adott a kínai játékosoknak, majd háromszor is brékelt. A találkozó 58 percig tartott.
A világbajnok páros a negyeddöntőben a japán Aojama Suko, Sibahara Ena duóval találkozik.
A végső sikerre is esélyesnek tartott párosok közül már a második fordulóban búcsúzott a héten még világelső, idei wimbledoni bajnok cseh Barbora Strýcová és a tajvani Hszie Szu-vej, valamint a US Open-győztes belga Elisa Mertens és a fehérorosz Arina Szabalenka.  

Eredmény: páros, nyolcaddöntő:

Babos Tímea, Kristina Mladenovic (magyar, francia, 2.) - Peng Suaj, Vang Ja-fan (kínai) 6:2, 6:1

Frissítve: 2019.10.02. 13:00

Már a kormányban is látják, hogy ez így nem lesz jó: szigorúbban ellenőrzik a sportakadémiákat

Publikálás dátuma
2019.10.02. 09:00

Fotó: pfl.hu
Rendelettel kívánja szabályozni az állami milliárdokból létrehozott és működtetett sportakadémiákat a kormány, értesült a Népszava.
Az Eurostat 2017-es adatai összegző jelentése szerint Magyarország költi arányaiban a legtöbbet sportra az Európai Unióban: a büdzsé 2,5 százaléka megy valamilyen sportfejlesztésre, ami az uniós átlag három és félszerese. Az évenkénti több száz milliárdban mérhető összeg azonban komoly megütközést kelt a társadalom egyes részeiben. Ennek tudható be minden olyan kezdeményezés népszerűsége, amely a kormány kedvenc pénzköltésének kordába terelését célozza. Ilyen volt anno a Nolimpia című momentumos indítvány sikere, valamint az, hogy a főpolgármester-választási kampányba beemelt – és jelenleg is tartó – stadionstopot ugyancsak tömegek támogatják aláírásukkal.
Információink szerint az állami százmilliárdok hasznosulásának sikerét ma már a kormányzat felsőbb szintjén is megkérdőjelezik, de legalábbis látják a rendszer hibáit. Ezt jelzi a Népszava információja, mely szerint jövő év elején kormányrendelettel igyekeznek egységesíteni a sportakadémiák működését. Ezzel az állam tulajdonképpen tulajdonosként próbál majd beleszólni a ma gyakorlatilag teljes függetlenséget élvező akadémiák életébe. 
A pénzügyi elszámolás szigorítása mellett a humánerőforrásra, az infrastruktúra-üzemeltetésre és magára a szakmai munkára is kiterjedne az ellenőrzés. Már magát az akadémia elnevezés kiérdemlését is egy minőségellenőrző feltételrendszer teljesítéséhez kötnék, ami mutatja: az ilyen-olyan akadémiákon folytatott szakmai munka nem mindenhol üti meg azt a szintet, amit a milliárdos támogatások után elvárni lehetne. A számonkérés teljes hiánya miatt például bevett gyakorlat a szövetségek részéről a légből kapott és vad ígérgetések bemondása; a valótlanságoknak és az eredménytelenségnek azonban soha sincs semmilyen következménye. Az ellenőrzés elmaradása lehet az egyik magyarázata, hogy az akadémiai képzés egyelőre nem hozta el a várt sikert: olyannyira, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság a második világháború utáni játékokat tekintve a legkevesebb magyar éremmel számol Tokióban. A MOB szerint tizenhárom dobogós helyezés várható, ez kettővel kevesebb az egyértelműen kudarcnak nevezett 2016-os riói éremszámnál (8 arany, 3 ezüst, 4 bronz).
„A MOB fontosnak tartja, hogy a rendelkezésre álló tényekből kiindulva reális kép szülessen a kilátásokról” – olvasható a MOB összegzése abban a szakmai anyagban, amely az olimpiai sportági szövetségek beszámolói alapján készült.
A Nemzeti Kézilabda Akadémia növendékei az akadémia sportcsarnokában Balatonbogláron
Fotó: Varga György / MTI
A képet lehetne azzal árnyalni, hogy a brutálisan nehéz kvalifikációs sorozatok miatt a következő olimpiára sokkal nehezebb kijutni, mint bármelyik korábbira, ami igaz is. Csakhogy a legtöbb ellenfél a magyarhoz képest akár nagyságrendekkel szerényebb körülmények között éri el a tokiói repülőjegyet. Az elfolyó összegek nagyságának érzékeltetésére egyetlen adat: a felsőoktatásra fordított évenkénti keretösszeg nagyjából a fele a sporttámogatásokra fordított összegeknek, ami egyúttal mutatja a kormányzat felfogását a minőségi oktatásról.
A miniszterelnöki vízió szerint a sport ügye olyan nemzetépítő stratégia, amelynek felkarolása minden magyar érdeke. De a kilenc éve tartó „nemzetépítés” sikere egyelőre nehezen mutatható ki, jelenleg egyetlen olyan sportág sincs, ahol a majd évtizednyi kiugró sporttámogatás nemzetközi szinten is érzékelhető áttörést hozott volna. Ráadásul a pénzt sokszor nem oda csoportosítják, ahol a legjobban hasznosulna, és akkor még a rendszer ügyeskedőit, haszonlesőit nem is vettük bele a szórásba. Van olyan sportág, ahol nemrégiben még 22 akadémia működött, ami az ország méretéből, lakosainak számából adódóan teljességgel indokolatlan pénzszórás. Tudtunkkal eddig egyetlen szövetség (a kosarasoké) akadt a magyar sportban, ahol önkorlátozást vezettek be, és minőségellenőrzéshez kötötték az akadémiai működést, illetve ezt a titulust a pénzügyi támogatással együtt megvonták az arra alkalmatlan intézményektől.

Nem reagál az EMMI

Lapunk szerette volna megtudni, hogy a készülő kormányhatározat előkészítésében mennyi szerep jutott az EMMI Sportállamtitkárságának. Tud-e az EMMI a kormány terveiről vagy kimaradt az előkészítésből? A minisztériumba múlt csütörtökön elküldött kérdéseinkre keddi lapzártánkig nem érkezett válasz. 

Szerző

Eltűnt egy magyar hegymászó a Himalájában

Publikálás dátuma
2019.10.02. 07:59

Fotó: Michael Scalet / Michael Scalet / Wikipedia
Wittek Péter a vonulat indiai, Trisul nevű hegycsúcsát próbálta megmászni, 5000 méteren veszett nyoma.
Az indiai Trisul hegyen tűnt el Wittek Péter hegymászó - szúrta ki az Index a Times of India híradását. A helyi rendőrök és az utat szervező indiai utazási iroda munkatársai egyelőre nem tudtak kapcsolatba lépni a nemzetközi expedíció résztvevőivel. A magyar hegymászó 5000 méter magasságban tűnt el, amikor a Himalája indiai szakaszán fekvő Trisul hegycsúcsot próbálta megmászni. Az indiai csúcs 7120 méter magas, és a Times of India cikke szerint hétfőn erős lavinamozgások voltak tapasztalhatók a hegyen. Wittek Péter egy nemzetközi mászóexpedícióban vett részt, vietnami, mauritiusi és szingapúri mászókkal. A lapnak nyilatkozott az illetékes rendőri vezető és az utat szervező indiai utazási iroda munkatársa is, de egyelőre a mentésben segédkezők senkivel nem tudtak kapcsolatba lépni, aki részt vett az expedícióban. 
Szerző