Káoszt okozott a sztrájk Görögországban

Publikálás dátuma
2019.10.02. 12:30

Fotó: LOUISA GOULIAMAKI / AFP
A nap közepére felvonulást hirdettek Athénban.
A görög magánszektor dolgozói egynapos sztrájkot kezdtek szerdán az új, konzervatív kormány munkaügyi reformjai ellen tiltakozva. Másfél héten belül ez már a második alkalom, hogy a magánszektorban foglalkoztatottak letették a munkát. A sztrájk a tömegközlekedést is megbénította: a kikötőkből nem futottak ki a hajók, a vonatok pedig nem hagyták el a pályaudvarokat. Emellett a banki szolgáltatások sem működtek, és az újságírók is beszüntették a munkát. A sztrájkolók – nyugdíjasokkal és munkanélküliekkel karöltve – a nap közepére felvonulást hirdettek Athénban. Az új görög kormány reformjai korlátoznák a sztrájkhoz való jogot, és elsőbbséget biztosítanának a vállalkozási megállapodásoknak a kollektív szerződésekkel szemben. A munkavállalók a kormánynak különösen azt a rendelkezését ellenzik, amely kötelező elektronikus szavazáshoz kötné a sztrájkhirdetést, a sztrájkra pedig csakis akkor kerülhetne sor, ha azt a munkavállalók legalább 51 százaléka támogatná. A javaslatról októberben szavazhatnak a képviselők.
„Azonnal vissza kell vonni a reformtervezetet”

– kardoskodott az ország legnagyobb szakszervezete, a 2,5 millió dolgozó érdekeit képviselő GSEE.

Az elmúlt években viszonylag keveseket vonzottak a sztrájkok és egyéb megmozdulások. Szakértők szerint a görögök belefáradtak abba, hogy egyik válságból a másikba bukdácsolnak. Az ország háromszor szorult nemzetközi pénzügyi mentőövre a közelmúltban, és ezekért cserébe nyugdíj- és bércsökkentést, adóemelést és népszerűtlen munkaügyi reformokat ígért. Görögország az euróövezet legeladósodottabb országa, az államadósság a GDP 180 százaléka. A munkanélküliségi ráta is itt a legmagasabb az euróövezetben, 17 százalék körül mozog.
Szerző

Baljós jelek és súlyos kudarcok után a siker reménye az orosz repülőiparban

Publikálás dátuma
2019.10.02. 10:45

Fotó: Vladimir Astapkovich / Sputnik
Egy új, minden szempontból a nyugati szabványoknak megfelelően gyártott személyszállító géppel próbálja feledtetni az orosz repülőgépipar az utóbbi időszak kudarcait.
Amióta májusban az Aeroflot Szuhoj Szuperjet SSJ-100-as repülőgépe, megszakítva Murmanszk felé vezető útját, visszatért a seremetyevói repülőtérre, hogy kényszerleszállást hajtson végre, és ott földet érés után elégett, az orosz média a miértekre keresi a választ. A repülőgépipar pedig megpróbálja sikerekkel ellensúlyozni a bekövetkezett tragédiát és a napvilágra került növekvő problémákat. Az MSZ-21-es középhatótávolságú személyszállító gép szeptember közepén megtett első nemzetközi útja Isztambulba ilyen fájdalomcsillapító. Olyan új generációs repülőgépként említik Moszkvában, mint amit teljes mértékben a nyugati szabványoknak megfelelően gyártottak, és messzemenően figyelembe vették a külföldi elvárásokat. A gépet a szovjet éra utáni polgári repülőgépgyártás jelentős teljesítményeként értékelik. Az MSZ-21-es 42,3 méter hosszú, szárnyainak a fesztávolsága 35,9 méter. Utazósebessége 870 kilométer óránként, 163-211 ülőhellyel rendelkezik. Készül egy kisebb változata is, 132-165 férőhellyel. A legnagyobb távolság, amelyet megtenni képes: 6000 kilométer. Távlatban szeretnének gyártani egy nagyobb típust is, amelyik már 7000 kilométerre repül, 250 férőhellyel. A gép hajtóműve amerikai, de készül orosz gyártmányú hajtóművel is. A jövőben a megrendelő választhat, milyen hajtóművet akar. Az új gép arra hivatott, hogy a Tu-154 és a Tu-204/214, sőt az Airbus A320 és a Boeing 737 helyébe lépjen. A legtöbb összetevője alapvetően új gyártmány. Dmitrij Medvegyev kormányfő azt reméli az új géptől, hogy általa Oroszország nem esik ki a világ repülőgépgyártásának az élvonalából.  Eddig 175 gépre van megrendelés. A legnagyobb megrendelő az orosz Aeroflot légitársaság, ötven géppel. Összehasonlítva az SSJ-100-al, az MSZ-21 mind a megtenni képes távolságot, mind az utasok számát vagy az utastér szélességét tekintve előnyt élvez. Nagyobb kényelmet kínál, ülései szélesebbek, az utasok mozgáslehetősége jóval kedvezőbb. Az MSZ-21-es sikeres törökországi útja sem feledteti az SSJ-100 Szuhoj Szuperjet problémáit. Az biztos nem megoldás, amit javasolnak, hogy adjanak orosz nevet a gépnek, feledtetve a régi elnevezés alatt repült gépek kudarcait. A májusi katasztrófához, amelyben 41 ember meghalt és kilenc megsebesült, a pilóták rossz döntései jelentős mértékben hozzájárultak. Tévedéseik oka az lehetett, hogy felkészítésük nem volt alapos, gyorstalpalón vettek részt.  Mint arról a NEWSru.com hírportál beszámolt, az Aeroflot pilótái elviselhetetlen állapotokról számoltak be - arról, hogy feszült a vállalatnál a légkör, bizonytalan a káderállomány, hiány van tapasztalt pilótákban, gyakran kialvatlanul vezetik a gépeket. A pilóták túlterheltek, nem kapnak időt a regenerálódásra. Az Aeroflotnál teljesen megoldatlan a repülőgépek szervizelése. A különböző szervezetek egymásra mutogatnak, kinek mi lenne a feladata. Állítólag a gépek többsége a hangárokban áll. Nincs pótalkatrész, hogy kijavítsák a hibákat. Míg az Airbusnak legfeljebb egy napot kell várnia, hogy például egy ablaktörlő megérkezzen, a Szuperjetnek néha hónapokat, míg az alkarészt legyártják, raktáron ugyanis nincs. Figyelmeztető jel, hogy az Interjet mexikói légitársaság, amelyik az Aeroflot után a legtöbb Szuperjettel rendelkezik, meg akar szabadulni ezektől a gépektől, méghozzá jóval az eredeti ár (23,5 millió dollár) alatt: 16 millióért. A Szuperjet legfőbb vevőjének marad az Aeroflot, amely idén tíz gépet tervez vásárolni, és ezzel ez a gépparkja 59 darabra növekszik. A múlt évben megkötött keretmegállapodás értelmében 2026-ig a légitársaság 100 Szuperjetet vesz. Emellett a már említett ötven darab MSZ-21-es megvétele is a tervekben szerepel, de további megrendelésekre szintén számítani lehet. Mindez pedig azt jelenti, hogy megkerülhetetlenül rendet kell teremteni az iparágban, meg kell oldani a szervizelés problémáit és a pilóták alaposabb kiképzését.     
Szerző
Témák
Oroszország

A perui alelnök visszalépett ügyvivő államfői megbízatásától, új választásokat akar

Publikálás dátuma
2019.10.02. 10:14
Mercedes Aráoz
Fotó: ERNESTO BENAVIDES / AFP
Egyetért az AÁSZ nyilatkozatával, melyben felszólították az alkotmánybíróságot, hogy lépjen közbe a latin-amerikai országban kialakult hatalmi válság megoldása érdekében.
Mercedes Aráoz perui alelnök bejelentette, hogy visszautasította az ellenzéktől előző nap kapott ügyvivő államfői megbízatását, és alelnöki posztjáról is lemond abban a reményben, hogy ezzel megnyithatja az utat az új választások előtt. Aráoz kedd éjszakai Twitter-bejegyzésében közzétette lemondó levelét. Egyúttal jelezte, egyetért az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ) által a perui hatalmi válságról kiadott keddi nyilatkozattal. Ebben az AÁSZ felszólította a perui alkotmánybíróságot, hogy lépjen közbe a latin-amerikai országban kialakult hatalmi válság megoldása érdekében. A 35 tagot számláló szervezetazt hangoztatta: csak az alkotmánybíróság dönthet róla, jogszerű volt-e Martín Vizcarra perui elnök döntése, amellyel hétfőn feloszlatta az ország ellenzéki többségű parlamentjét. Ugyanakkor konstruktív lépésnek nevezte, hogy az államfő új választásokat írt ki az alkotmányos időkereteken belül. A feloszlatott kongresszus több tucat képviselője hétfőn azonnal fellázadt, folytatta az ülésezést, puccsnak nyilvánította Vizcarra lépését és helyette Mercedes Aráoz eddigi alelnököt eskette fel ügyvivő államfőként. Egyúttal kilátásba helyezték, hogy hazai és külföldi fórumokon egyaránt megtámadják majd az elnök döntéseit. Az Amerikai Államok Szervezete arra is kitért nyilatkozatában, hogy a két szemben álló félnek nyugalomra kell szólítania közvéleményt, miután a kialakult helyzetben tüntetések kezdődtek, amelyek résztvevői a lázadó törvényhozók távozását akarják kikényszeríteni. Keddi híradások szerint a hadsereg és a helyi kormányzók Vizcarra mögé sorakoztak fel a konfliktusban, míg a gazdasági szereplők néhány tömörülése az ügyvivő államfővé előlépett Mercedes Aráozt biztosította támogatásáról. 
Témák
Peru Parlament