Kínából származó műanyagpalackok lepnek el egy mindentől távol eső szigetet

Publikálás dátuma
2019.10.02. 14:46
Képünk illusztráció
Fotó: Lars Halbauer / AFP
A szakemberek mostanáig úgy vélték, a tengerekben lévő hulladék döntő része a szárazföldről származik, de az Atlanti-óceán déli részén talált és elemzett bizonyítékok alapján úgy tűnik, a kereskedőhajók nem tartják magukat a szemetelést tiltó nemzetközi megállapodásokhoz.
Csaknem 75 százalékban Ázsiából, döntően Kínából származnak azok a műanyagpalackok, amelyeket az Atlanti-óceán déli részén fekvő Inaccessible Island területén találtak dél-afrikai és kanadai kutatók, akik szerint a hulladékok a térségben elhaladó kereskedőhajók fedélzetéről kerülhetnek a nyílt vízbe, majd onnan a szigetre.
Évente nagyjából 12,7 millió tonna műanyagszemét kerül a világ óceánjaiba, ám ez az adat csupán a szárazföldi forrásokat takarja - írja a BBC hírportálja. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmány szerint a szakemberek mostanáig úgy vélték, hogy a tengerekben lévő hulladék döntő része a szárazföldről származik, ám a most publikált bizonyítékok másra utalnak. "Amikor tavaly a szigeten jártunk, megdöbbenve tapasztaltuk, hogy milyen nagy mennyiségű palack halmozódott fel" - mondta Peter Ryan, a Fokvárosi Egyetem munkatársa, aki a tanulmány vezető szerzője volt.
A világörökségi helyszínek közé tartozó szigeten végzett vizsgálataik során a kutatók 3515 darab hulladékot elemeztek 2009-ben és 8084-et 2018-ban. Megállapították, hogy a PET-palack a leggyakoribb hulladék a szigeten és ezeknek a száma nő a leggyorsabban: az 1980-as évek óta éves szinten 14,7 százalékkal.
A szigeten talált legrégebbi tárolóedény egy 1971-ben gyártott, nagysűrűségű polietilénből készült palack volt, amelyet 2018-ban találtak. A palackok többsége ugyanakkor két évvel azelőtt készült, hogy partra sodródott a szigeten. "Rajtuk van a dátum, a gyártó jele, és ha az ember tisztában van a különböző gyártókkal, akkor azt is meg tudja állapítani, hogy honnan származnak a palackok" - mondta Ryan, hozzátéve, hogy a megvizsgált palackok több mint 75 százalékáról derült ki, hogy Ázsiából való.
A palackok döntően Ázsiából, elsősorban Kínából származnak, és viszonylag újak, ezért nem kerülhettek a globális óceáni áramlatokkal a szigetre, ami sugallja, hogy a területen áthaladó hajókról dobhatták őket a vízbe. "Az első gondolatom az volt, hogy halászhajóflották állhatnak a háttérben" - mondta a kutató, megjegyezve, hogy a palackok kínai eredete miatt ez az elmélet megdőlni látszik, mivel az Atlanti-óceán déli részén a tajvani és japán halászflották dominálnak.
"Úgy vélem, elég meggyőzőek a bizonyítékok arról, hogy a hulladék kereskedőhajókról származik"

- fűzte hozzá Ryan.

 "Az elmúlt egy évtizedben jelentősen fellendült a kereskedelmi célú hajózás, különösen Dél-Amerikából Ázsia irányába" - mondta a kutató, megjegyezve, hogy őt személy szerint kissé meglepte a hulladékok forrása, mivel korábban úgy vélte, hogy a kereskedőhajó-flották jobban tartják magukat a fedélzetről való szemetelést tiltó nemzetközi megállapodásokhoz.
Szerző

Pandaikreket mutattak be Kínában

Publikálás dátuma
2019.10.02. 12:21

Fotó: Tang Yi/XINHUA / AFP
Négy újszülött pandakölyköt, két ikerpárt mutattak be hétfőn a délnyugat-kínai Csungking állatkertjében.
Mindkét ikerpár június 23-án született, két hím a Langhsziang nevű anyától, két nőstény pedig Mangcajtól. Világrajövetelük ritkaságnak számít a fogságban született óriáspandák (Ailuropoda melanoleuca) történetében.
Az óriáspandakölykök a Suangsuang, Csungcsung, Hszihszi és Csingcsing nevet kapták, a nevek írásjelei a „dupla örömöt és boldogságot” jelképezik a kínai nyelvben.
A négy kicsi jól van. Suangsuang a legnehezebb, 5,8 kilogramm, Hszihszi a legkönnyebb, 4 kilogrammot nyom - mondta Jin Jencsiang, a csungkingi állatkert óriáspandákkal dolgozó munkatársa.
A látogatók hétfőtől láthatják a bocsokat a pandabölcsőde ablakán keresztül.
Szerző

Tiltás helyett százszorosára emelték a komodói sárkányok látogatásának díját

Publikálás dátuma
2019.10.02. 11:42

Fotó: Suryanto Putramudji/NurPhoto / AFP
Lezárás helyett ezerdolláros (307 ezer forintos) „tagsági díjat” vezettek be a veszélyeztetett óriási varánuszok lakóhelyéül szolgáló Komodo-szigeten.
A korábbi tervvel ellentétben az indonéz hatóságok nem zárják le az idegenforgalom elől a veszélyeztetett komodói sárkányok lakóhelyéül szolgáló Komodo-szigetet, hanem ezerdolláros (307 ezer forintos) "tagsági díjat" szednek majd a turistáktól – osztotta meg értesülését a BBC News kedden. Júliusban még azt jelentették be, hogy a szigetet 2020 januárjától lezárják az óriási varánuszok védelmében, és csak egy év múlva nyitják meg újra az idegenforgalom előtt. A kormány most azonban úgy döntött, hogy inkább borsos belépőt szed: a szigetre érkezőknek ezer dollárt kell majd fizetnie az eddigi tíz dolláros (3 ezer forintos) díj helyett.
Tavaly 176 ezer turista látogatott el Komodo-szigetre, 2008-ban még csak 44 ezer fő járt ott. Az ezerdolláros "tagsági díj" egyéves belépést biztosít a szigetre látogatóknak. A terület kormányzója, Viktor Bungtilu Laiskodat szerint ez a díj olcsó.
A kormány a hétfői döntés mellett arról is tájékoztatott, hogy fokozzák a komodói sárkányok védelmére tett erőfeszítéseket. Azt is közölték, hogy a korábbi tervvel ellentétben a sziget mintegy kétezer fős lakosságát sem telepítik ki. Arra azonban ügyelnek, hogy ne nőjön a létszám, és ezzel ne fenyegesse a varánuszok élőhelyét. A helyi közösséget felvilágosító programmal készítik fel arra, hogy segítsenek a veszélyeztetett faj megvédésében.
Az indonéz híradások szerint a tagságnak két szintje lesz. A prémiumtagok ellátogathatnak a Komodo-szigetre, a nem prémiumtagok pedig a Komodói Nemzeti Park más szigeteire léphetnek, ahol szintén élnek varánuszok. A tagsággal kapcsolatos pontos szabályokat hamarosan kidolgozzák.
A komodói óriásgyíkok több mint háromméteresre is megnőhetnek, a kifejlett példányok testsúlya mintegy 70 kilogramm, harapásuk mérgező.
A Komodo-sziget – amely az UNESCO világörökségi listáján is szerepel – az utóbbi időben egyre népszerűbb a turisták körében, köszönhetően a közeli Flores-szigeten leszálló új légi járatoknak és a szigeten létesült új szállodáknak.
Az UNESCO adatai szerint a nemzeti park szigetein, Komodón, Rincán, Padaron, továbbá Flores egyes partszakaszain mintegy 5000 komodói varánusz él vadon.
Szerző