Becsapják a világot: egyre több helyen vetnek be fizetett álhír-terjesztőket

Publikálás dátuma
2019.10.03. 06:00

Fotó: DANIEL LEAL-OLIVAS / AFP
A világ legalább hetven országában van példa dezinformációs kampányra – derül ki az Oxfordi Egyetem jelentésből. Az elemzés riasztó jelenségekre mutat rá.
Az Oxfordi Egyetem megbízásából készített felmérésből kiderül, minden erőfeszítés ellenére nem könnyű megálljt parancsolni az álhírek terjedésének. 2017 óta megkétszereződött a közösségi oldalakon felfedezhető dezinformációk száma. Összesen 45 demokratikus országban volt példa arra, hogy politikusok, politikai pártok saját erejük fitogtatásaként követőik közé nem létező személyeket is „toboroztak”, illetve hamis információkat terjesztettek. 26 totalitárius rezsimben az kormányzat nem tűrt semmiféle ellenvéleményt, csak saját propagandáját hangoztatta, elnyomta az ellenzéki hangokat. Hét országban (Kína, India, Irán, Pakisztán, Oroszország, Szaúd-Arábia és Venezuela) kiberhadsereget vetnek be a közösségi oldalak – elsősorban a Facebook és a Twitter – befolyásolására azzal a céllal, hogy a külföldi közvéleményt is meggyőzzék. A világ országai közül a dezinformáció tekintetében már nem Oroszország, hanem Kína áll az élen, amely már mindinkább külföldre „terjeszkedik”. Szakértők rámutatnak, Peking vezető szerepe az utóbbi év legjelentősebb fejleménye. Közismert tény, hogy az ország határain belül a kormányzat már régóta saját céljaira használta fel a közösségi oldalakat, de a hongkongi tüntetések kapcsán bebizonyosodott, hogy a propaganda különféle módszereit már e városban, illetve külföldön is mind nagyobb körben alkalmazza. A jelentés szerint 25 országban magáncégeket is bevetnek a hamis propaganda terjesztéséért. A legnagyobb dezinformációknak, manipulációknak továbbra is a Facebook van kitéve, a világ 56 országában próbálják politikusok saját céljaikra felhasználni a közösségi oldalt. 
Philipp N. Howard, az Oxfordi Egyetemen belül működő Oxford Internet Intézet professzora a New York Timesban rámutatott, hogy továbbra is jelentős fenyegetést jelent a demokráciára nézve, hogy ily mértékben manipulálják a közösségi oldalakat csak azért, hogy félrevezessék a közvéleményt. A propaganda a mindennapok részévé válik. A kormányzati ügynökségek, illetve politikai pártok a közösségi oldalakon terjesztenek álhíreket, manipulálják a helyi médiát – mutatott rá a professzor. Bár a propaganda mindig is a politika része volt, ezen kampányok széleskörű alkalmazása komoly aggodalmat kelthet a modern demokráciákban – tette hozzá. Rámutatott, ma már a dezinformációs kampányt nem lehet egy-egy hacker, aktivista vagy kalandvágyó fiatal számlájára írni, sokkal nagyszabásúbb, kiterjedtebb, államilag finanszírozott internetes akciókról van szó. Samantha Bradshaw, az elemzés vezető szerzője, az Oxford Internet Intézet munkatársa elmondta, hogy a közösségi oldalakon alkalmazott technológiai megoldások – például egyes algoritmusok – nagymértékben befolyásolják az információ továbbításának módját. Bár a közösségi oldalaktól eredetileg éppen azt várták, hogy a szabadság és demokrácia megtestesítői legyenek, éppen a dezinformáció terjesztésének terepévé váltak, szerepet játszott az erőszakra való felbujtásban, illetve abban is, hogy csökkent a médiába, illetve a demokratikus intézményekbe vetett bizalom. Rámutatott, nem jellemző az, hogy a dezinformációt reklámok révén közöljék. Ehelyett mémek, videók vagy más tartalmak révén terjesztik a fals híreket, manipulálják a közösségi oldalak algoritmusait. Bradshaw úgy véli, nem elegendőek az egyes nemzeti kormányoknak, valamint a Facebooknak a dezinformáció visszaszorítására tett erőfeszítései. Az Oxford Internet Intézet a nemzetközi politikában is ismert. Előzőleg ugyanis együttműködött a washingtoni szenátus hírszerzési bizottságával abban a nyomozásban, melynek során azt vizsgálták, Oroszország milyen mértékben befolyásolta a 2016-os amerikai elnökválasztást megelőző kampányt. A jelentés részletesen elemzi a propaganda terjesztésének módját, A dezinfirmáció által érintett országok 87 százalékában hamis felhasználókat „vetnek be”, 80 százalékukban botokat használnak (internetet használó robotok), az országok hét százalékában meghackelt fiókok segítségével manipuláltak. Ezeket a stratégiákat már messze nem csak a nagyobb országokban alkalmazzák. A közösségi oldalakat egy sor ázsiai, vagy afrikai országban is a politikai ellenfelek elnyomására, hiteltelenné tételére használják fel, példaként említhetnénk Azerbajdzsánt, Zimbabwét vagy Bahreint. Tádzsikisztánban egyetemistákat fizetnek azért, hogy hamis Facebook fiókokat hozzanak létre és a kormányzat álláspontját közvetítsék. A mianmari közösségi oldalak elemzése során derült ki, hogy a hadsereg egyes illetékeseit Oroszországban képezték ki arra, miként lehet manipulálni az internetet. Az oxfordi kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy 2019-ben már 47 országban államilag finanszírozott trollok révén támadták a politikai ellenfeleket. 2018-ban ez a szám még 27 volt. Bár a Facebook egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz a dezinformáció kiszűrésére, annyira elterjedtté vált a hamis hírek közlése, hogy lehetetlen minden álinformációt időben levenni az oldalról. Annál is inkább, mert a dezinformációs technikákat folyamatosan változtatják. Mindenesetre az elmúlt két hónapban több Kínához és Szaúd-Arábiához köthető fiókot tett elérhetetlenné a Facebook és a Twitter. Ben Nimmo, a Graphika nevű, közösségi oldalakat elemző szervezet szerint az álhírek közlésének mértéke rendkívüli aggodalomra ad okot a 2020-as amerikai elnökválasztás közeledtével. Rámutatott, az igazi veszélyt a különféle technikai megoldások változtatása jelenti. „Mindazok, akik befolyásolni akarják a 2020-as elnökválasztás végkimenetelét, arra törekedhetnek, hogy lemásolják a 2016-os orosz műveletet” - vélekedett.

Kis ország, kevés troll

Az oxfordi jelentés táblázataiból látható, hogy Magyarországon is létezik a trollhadsereg, bár viszonylag alacsony a kapacitása. Az üzenőrobotok (botok) mellett elsősorban valós személyeket használnak dezinformációra. A cél a kormányzati és kormánypárti kampányok támogatása, az ellenzék lejáratása, terelés, a lakosság megosztása és az ellenvélemények elnyomása. 

Orosz álhírterjesztők Európában

Az Európai Unió számára régóta komoly kihívást jelent a dezinformációs kampány elleni küzdelem. Alig akad olyan választás Európában, amelynek kampányában a közösségi oldalakon ne tűnnének fel álhírek a voksolás előtt. Már 2016 áprilisában, a hollandiai referendumot is álhírek sora fertőzte meg, akkor a németalföldiek egyértelműen nemet mondtak az Európai Unió és Ukrajna közötti megállapodásra. Ez esetben is Oroszországhoz vezettek a szálak. Számos álhír jelent meg a Brexittel kapcsolatos 2016 júniusi brit referendum előtt, a későbbi vizsgálatok szerint azonban ezek nem befolyásolták a voksolás végkimenetelét, erről inkább azok a politikusok tehettek, akik minden alapot nélkülözve azt hangoztatták, mennyire jól jár majd a brit gazdaság az Európai Unióból való távozással. Az orosz hackerek a 2017 májusi francia elnökválasztás előtt is akcióztak. Akkor az elnökké választott Emmanuel Macron kampánycsapatát támadták, melynek nyomán több ezer email vált nyilvánosan elérhetővé a világhálón. Macron pártja akkor azt közölte, a Pawn Storm nevű Oroszországhoz köthető hackercsoport hajtotta végre az akciót, amellyel le akarták járatni Macront és ellenfelét, a jobboldali radikális Marine Le Pent akarták előnyösebb helyzetbe hozni. Az orosz trollok azonban a sárgamellényesek tüntetésein is hallattak magukról. Lapjelentések szerint egy rendszerint a Kreml álláspontját szajkózó twitterezői kör kommentelési csúcsokat döntött, és a #giletsjaunes tag alatt olyan álhíreket terjesztettek, melyek szerint egyre több rendőr támogatja a sárgamellényeseket, s egyes helyeken már fel is lázadtak az egyenruhások. Oroszország ugyan rendre mindent tagad, de a Kreml stratégiájáról mindent elmond Valerij Geraszimov vezérkari főnök egy 2013-as kijelentése. Kifejtette, a politikai célokat már nem csak konvencionális fegyverekkel, hanem dezinformációs kampányokkal, politikai, humanitárius és más nem katonai eszközökkel lehet elérni, kihasználva az emberek esetleges elégedetlenségét. Ezt a stratégiát követte Moszkva 2014 tavaszán, a Krím félsziget bekebelezésekor is. Az Európai Külügyi Szolgálat 2015-ben munkacsoportot hozott létre, azzal a céllal, hogy megfigyelje az Oroszország által irányított médiumokat és internetes platformokat. A testület azóta több ezer Oroszországból érkező dezinformációs esetet dokumentált és elemzett. Az összegzések az euvsdisinfo.eu oldalon olvashatóak. A közvélemény alakításában több országban szerepe van az RT orosz hírtelevíziónak, amely több nyelven sugároz a világ országaiba. A programot sokan hitelesnek vélik, ami azért is érdekes, mert Oroszországban például a FOM közvélemény-kutató felmérése szerint a megkérdezetteknek csak egyharmada hisz a két országos állami csatorna, a Pervij Kanal és a Rosszija 1 híreinek.

Üzletággá válik

A hamis információk terjesztése ma már annyira elterjedt, hogy egyre inkább üzletággá válik. Kiberbűnözők szolgáltatást hoztak létre álhírek terjesztésére. Ők azonban elsősorban nem politikai pártok, politikusok lejáratására szakosodnak, hanem szervezetekre vonatkozó fals információkat közölnek. Az úgynevezett sötét weben érhetőek el ezek a szolgáltatások, néhány száz dollár fejében. Például pozitív propagandát folytatnak egy adott szervezet érdekében, vagy a riválist járatják le célzott álhírek közlésével.

Lezuhant egy II. világháborús repülő, többen meghaltak (videó)

Publikálás dátuma
2019.10.02. 21:44
Egy B-17-es repülő - a kép illusztráció
Fotó: JONATHAN DANIEL / AFP / Getty Images
A B-17-es gép pilótája nem felszállás után jelezte, hogy problémáik vannak, és azonnal visszatér a repülőtérre. Ezután történt a tragédia.
Több halálos áldozata van a szerdán leszállás közben lezuhant második világháborús bombázó repülőgép katasztrófájának - jelentette be az amerikai légügyi hatóság (FAA) délutáni közleményében. A szerencsétlenség az amerikai Connecticut államban, a repülőtér kifutópályájánál történt. Sajtótájékoztatóján James Rovella helyi rendőrfőnök nem kívánt részleteket közölni sem a halottak számáról, sem pedig kilétükről. Úgy fogalmazott:
"az áldozatokat nagyon nehéz azonosítani, és nem akarunk tévedni".

Legalább hat ember került kórházba a CNN szerint. A balesetben érintettek száma legalább 14: a gépen tíz utas és három fős személyzet volt, valamint megsérült egy reptéri alkalmazott. A gép a reptér jégtelenítő folyadékot tartalmazó tartályai egyikének ütközött neki, illetve az ehhez tartozó létesítménynek.
A helyszínről több képet és videót is megosztottak szemtanúk közösségi oldalakon, ezeken alig látszik több füstnél.
A légügyi hatóság közleménye szerint a repülőgép nem a hadsereg szolgálatában áll, polgári bejegyzésű és egy alapítvány működtette. Az alapítvány a Twitteren reagált a balesetre. Közölte, hogy a második világháborús repülővel turistáknak szerveznek programokat, amelyeknek keretében az érdeklődők megismerkedhetnek belülről is egy háborús bombázóval.
Az amerikai légierő által a második világháborúban is használt B17-es típust 1936 és 1945 között gyártották, így akár 80 éves is lehetett a lezuhant gép. Annak ellenére, hogy vagy 12 ezer készült ilyenekből, mostanra nem egészen negyven maradt működésképes.
A gép pilótája nem sokkal a felszállás után jelezte, hogy problémák vannak, és azonnal visszatér a repülőtérre. A visszatéréskor történt a katasztrófa. A kórházba szállított sérültek egyike a kifutópályán tartózkodó repülőtéri alkalmazott.
 A Bradley légikikötőt - amely polgári és katonai reptér - a baleset miatt lezárták, és megkezdődött a vizsgálat a körülmények feltárására. A repülőtér Hartfordhoz közel, Windsor Locks településen található.
Frissítve: 2019.10.02. 22:11

Bernie Sanders kórházba került

Publikálás dátuma
2019.10.02. 21:04
Bernie Sanders
Fotó: JONATHAN ALCORN / AFP
Megműtötték a demokrata párti elnökjelölt-aspiránst, de "jó hangulatban van", hamarosan folytatja kampányát is.
Szívproblémákkal kórházban ápolják Bernie Sanderst, a jövő évi amerikai elnökválasztás egyik demokrata párti elnökjelölt-aspiránsát - jelentette be a vermonti szenátor kampánya. A 78 esztendős Sanders kedden este egy kampányrendezvény előtt lett rosszul, és miután mellkasi fájdalmakra panaszkodott, kórházba szállították.
Az orvosok a koszorúér elzáródását állapították meg, és még az éjjel megoperálták.

A politikus kettős sztent-beültetésen esett át. A sztent a beszűkült ereket kitámasztó fémháló, amely megakadályozza az ér esetleges elzáródását.
Jeff Weaver, a szenátor kampánytanácsadója szerda délelőtt kiadott közleményében hangsúlyozta: Bernie Sanders " jó hangulatban van". Közölte egyúttal, hogy a politikus valamennyi programját átmenetileg törölték, Sanders a következő napokban pihen, de aztán folytatja kampányát a demokraták elnökjelöltségéért.
Bernie Sanders kedden a nevadai Las Vegasban egy, a fegyverkorlátozással foglalkozó fórumon vett volna részt, más demokrata párti elnökjelölt-aspiránsokkal.