Nem érdekli a Fideszt a gyenge forint

Nem hajlandók színt vallani a monetáris és a fiskális politika hazai felelősei, miért is gyengül immár hosszan és folyamatosan a forint. Az Országgyűlés költségvetési bizottságának DK-ás elnöke másodszor is sikertelenül próbálkozott a kormánypárti tagok összeterelésével és a meghívottak beszámoltatásával.

Szerdán ismét határozatképtelen volt az Országgyűlés költségvetési bizottságának rendkívüli ülése. Varju László (DK) elnök a bizottságot azért hívta össze, hogy Matolcsy György MNB-elnököt, Varga Mihály pénzügyminisztert és Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatóját beszámoltassa arról, hogy mi az oka annak, hogy a forint árfolyama tartósan a történelmi mélypontja közelében jár az euróval szemben, de az amerikai dollárhoz és a svájci frankhoz képest is rendkívül gyenge a kurzus. Mindez a számok nyelvén azt jelenti, hogy egy euróért 334-336, az amerikai dollárért 306-307, a svájci frankért pedig 306-309 forintot kell napjainkban adni.

A kormánypárti képviselők, akárcsak korábban most sem tartották érdemesnek a költségvetési bizottságban megjelenni. Miután Szücs Lajos (Fidesz) alelnök ezt a szándékot előre jelezte, így a meghívott pénzügyi vezetők is távol maradtak. A határozatképtelen ülésen Varju László kifejtette: Varga Mihály is elismerte, hogy a gazdaság "aranykora" véget ért. A jövőt illetően ellentétes álláspontot képvisel a pénzügyi tárca vezetője és az MNB elnöke. Míg Varga Mihály a takarékosságra helyezi a hangsúlyt, addig Matolcsy György továbbra is a növekedés híve. A kettejük közötti nyílt vitát a forint árfolyama is megsínyli. A bizottsági elnök arra emlékeztetett. hogy 2010-ben egy euró 275 forintot ért szemben a mostani 330 forint feletti árfolyammal. Az MNB érdekelt a gyenge forintban, mert így az uniós pénzek átváltásakor árfolyamnyereséget tud elérni. Eközben a konjunktúra bizalmi indexe a mélybe zuhant. Ezért is érdemes lenne, ha Varga Mihály és Matolcsy György a bizottság előtt tisztázná nézeteltérését. Ennek kapcsán Mesterházy Attila (MSZP) közölte, hogy erről mindkettejük számára írásbeli kérdést nyújtott be.

Varju László arra hívta fel a figyelmet, hogy az erőtlen forint előbb-utóbb újabb drágulást okoz majd a benzinkutakon és a boltokban, de nemcsak az embereknek van miért aggódniuk, hiszen a forint gyengülése ugyanúgy érinti a vállalatokat és a kormányt is. A "rekordgyenge" forint átírja az ország államadósság-mutatóit, és veszélybe sodorhatja a költségvetést. Felelős vezető nem nézheti tétlenül ezt a folyamatot. "Egyértelmű, hogy a forint komoly bajban van, ez nem egy döccenés vagy hullámvölgy, amin átsuhanunk majd, hanem egy frontális ütközés, amiben azt kell végiggondolni, hogy még ki tudunk-e szállni az éppen felrobbanni készülő helyzetből"- fogalmazott a bizottsági elnök.

A devizaárfolyam alakulása szempontjából nem közömbös a magyar export alakulása. Az MNB 2019 szeptemberi Inflációs jelentésében arra, figyelmeztet, hogy "hazánk kis nyitott gazdaságként erőteljesen kitett a külső konjunktúra alakulásának, ami (...) visszavetheti a hazai termelés és export növekedési ütemét." Arra is felhívták a figyelmet, hogy "a hazai ipar mélyen integrálódott az európai értékláncba, így a német járműipar gyenge teljesítménye a reálgazdasági csatornán keresztül középtávon a hazai gazdasági teljesítménybe is begyűrűzik."