Keresztény kritikusainak üzent Orbán

Publikálás dátuma
2019.10.03. 07:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) tavaly jelentette meg Az idők jelei 2018, Újra néven nevezzük című vitairatot, amelyben a négy sarkalatos erény – az igazságosság, a mértékletesség, az erősség és az okosság tükrében – vizsgálta a magyar társadalom, a közélet és a politika helyzetét.
Feladatom, hogy segítsem érvényre jutni az erényeinket – közölte Orbán Viktor a Fidesz hétvégi kongresszusán. A bölcsesség, a bátorság és az igazságosság mellett megemlítette, hogy segíteni kell a „mértékletességet a mértéktelenséggel szemben”.
Bár az ellenzék napi rendszerességgel a miniszterelnök fejére olvassa azokat az ügyeket, amelyek pontosan arról tanúskodnak, hogy a Fidesz és a kormány a legkevésbé sem tesz eleget a mértékletesség elvének, Orbán ezúttal aligha politikai ellenfeleinek, sokkal inkább a keresztény értelmiségieknek üzent. A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre közreműködésével a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) tavaly tavasszal jelentette meg Az idők jelei 2018, Újra néven nevezzük című vitairatot. A kötet a négy sarkalatos erény – az igazságosság, a mértékletesség, az erősség és az okosság tükrében – vizsgálta a magyar társadalom, a közélet és a politika helyzetét.
A mértékletességről szóló fejezet keményen bírálta a kormány hatalomgyakorlási módszereit. „A hatalom túlzott centralizációja is a mértékletesség hiányára utal” – állapította meg a kötet. Nehéz szembesülnünk azzal – folytatódott a szöveg –, hogy „magukat kereszténynek nevező politikus személyiségek az erényekkel szemben álló közéleti szemléletet hangoztatnak, vagy azokkal kihívóan ellentétes módon élnek. A hétköznapok közhangulata: ha nem győzöl, ha nincs vagyonod, ha nem keresel sokat, akkor semmit sem érsz”. Könnyen megfejthető, hogy az utóbbi kitétel Lázár János elhíresült kijelentésére utalt.
A keresztény értelmiségiek azt is kifogásolták, hogy „üstökösszerűen felívelő embereket látunk, mindennaposak a vagyon és az állami adminisztráció létráin mérhető gyors előmenetelek, valamint bukások”. A vitairat hangsúlyozta, a kirakatemberek látványos és nehezen magyarázható gazdagodása nemcsak azért okoz kárt, mert közpénzt magánosít, hanem azért is, mert rossz, követhetetlen mintát ad. Szétrombolja azt a közösség számára fontos hitet, hogy azok jutnak többre, akik többet és jobban tanulnak, többet és jobban dolgoznak, akik kreatívabbak, akik valamiféle extra teljesítményt mutatnak fel. E hit nélkül nem a képességekkel való felvértezettség, nem a versengésben megszerzett minél jobb szereplés válik céllá, hanem a lehetőségek osztói körüli pozíciófoglalás.
A kötet megjelenésekor sokfelé idézték ezt a részletet is: „Manapság nincsenek szabadon elfoglalható földek, mint a római korban, azonban vannak uniós források. Azt tapasztaljuk, hogy az uniós pénzek egyesek számára úgy állnak rendelkezésre, mint a rómaiaknak a frissen hódított földek. Ez olyan mértékben vállalhatatlan része a mai magyar közéletnek, amit a keresztény értelmiség nem tud és nem is akar tovább magyarázni.”
Mostani kongresszusi felszólalásában Orbán Viktor mintha ezekre az állításokra reagált volna, amikor az erényekről beszélt. A kormányfő és pártelnök mentegetőzött kicsit, de éppen csak hangyányit, azért, hogy újra erőt mutathasson. Kifejtette: "...a hatalom és a felelősség, amit viselünk és gyakorlunk, természeténél fogva bele-belemar az emberbe és az emberi kapcsolatokba. S nekünk ilyenkor nemcsak a politikai, de az erkölcsi egyensúlyunkhoz is gyorsan vissza kell találnunk." Orbán úgy érzi, eddig ez neki rendre sikerült.
Szerző
Témák
Orbán Viktor

CEU-rektor: Ragaszkodunk az erős budapesti jelenléthez

Publikálás dátuma
2019.10.03. 06:40

Fotó: Népszava
Rettenetes üzenetet küldene a világnak, ha az iskola 25 év után kénytelen volna bevonni lobogóját a magyar fővárosban – mondta Michael Ignatieff.
A CEU rektora bízik abban, hogy Magyarország nem lesz mindig egypártrendszer – írja az Euractiv. A lapnak adott interjújában Michael Ignatieff hangsúlyozta, hogy az oktatás amerikai része ugyan kénytelen volt Bécsbe áttelepülni, de ragaszkodnak az erős budapesti jelenléthez. Annál is inkább, mert a demokratikus átalakulás még nem fejeződött be a térségben, így változatlanul képezni kell olyan embereket, akik gondolkodnak. De előbb tisztázni kell, mit is engedélyeznek a magyar jogszabályok. Ám az rettenetes üzenetet küldene a világnak, ha az iskola 25 év után kénytelen volna bevonni lobogóját a magyar fővárosban. Hiszen a nyílt társadalmat, a szabad gondolatot és intézményeket képviseli. Ugyanakkor nem mossa át a diákok agyát a demokrácia egyfajta víziója érdekében. Arra neveli őket, hogy szabadok legyenek. Ezt a tevékenységet, küldetést folytatni kívánja a bécsi campusról is. Ignatieff a lapnak rámutatott: a térségre az hat, hogy Amerika feladta itteni demokratizálási törekvéseit, illetve hogy lassan letűnik a színről a rendszerváltás elitje, lásd Konrád György és Rajk László halálát. Az új nemzedéknek pedig el kell döntenie: tényleg akarja-e a demokratikus társadalmat. Vagy netán inkább ismét a rettenetes egypárti, korrupt, kleptokrata középszerűséget választja. A vidéket és a lakosság konzervatív köreit maguk mögött tudó pártok meglovagolták az elégedetlenséget a Nyugat felsőbbrendű viselkedése kapcsán. Egyben rájátszottak a félelmekre. A Fidesz azonban nem a vesztesek, hanem a győztesek pártja, lásd a hozzá kötődő új jobboldali középosztály meggazdagodását. Magyarország a német ipar egyetlen nagy összeszerelő üzeme, és ez nagy jövedelmek forrása. Ám ellentmondás van a tőkebarát ideológia és antiliberális, demokráciaellenes normák között. Orbán igen ügyes politikus, de ha Európában beüt a visszaesés, akkor elbizonytalanodhatnak az új középrétegek. A kérdés az, hogy tudja-e ez esetben kezelni a helyzetet a rendszer. Találnia kell ellenségeket, hogy továbbra is elvonja a figyelmet a bajokról – tette hozzá. Hogy a Fidesz megbukik-e az azon múlik, hogy kezd-e meginogni a gazdasági fellendülés. Ignatieff szerint a párt nagy drámája, hogy nincs terv, hogy ki lépjen a miniszterelnök örökébe. A modell teljes egészen egy emberre épül. A rezsim retteg attól, hogy elveszti a hatalmat, ha szabad választásokat tartanának. Viszont nem látni, hogy volna olyan ellenzék, amely képes győzni. Erre majd a helyi választások alapján lehet következtetni.
Szerző

Felpörög a Hős utcai kisajátítás

Publikálás dátuma
2019.10.03. 06:30

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Már összesen 32 lakás esetében indítottak eljárást a bontásra ítélt épületekben. A lakóknak kínált kártalanítás összege jellemzően csak 4-6 millió forint.
Újabb 28 magántulajdonú lakást sajátítana ki a kőbányai önkormányzat a Hős utca 15. szám alatti, bontásra ítélt társasházakban – tudtuk meg a helyieket segítő Kontúr Közhasznú Egyesülettől. A kisajátítási eljárásokat még augusztusban indították, a tárgyalásokat az elmúlt két hétben folytatták le a Fővárosi Kormányhivatalban, de határozatok még nem születtek. Májusban is indult négy kisajátítás, de az egyesület csak háromról tudott: ezekben az ügyekben már határozatot hozott a kormányhivatal, a három eljárás esetében a lakókat képviselő ügyvéd bírósághoz fordult. Megírtuk: az egyik ügyben például úgy döntött a kormányhivatal, hogy az önkormányzat 5,5 millió forintos kártalanítás mellett kisajátíthatja az érintett lakó 25 négyzetméteres lakását. A tulajdonos ezt nem fogadta el, most a bíróság döntésére vár. Egy másik eljárásban pedig az egyesület szerint cserelakást kellett volna megállapítania kormányhivatalnak, ám ezt arra hivatkozva nem tették meg, hogy az önkormányzatnak nincs cserelakása – miközben az elmúlt időszakban számos ingatlant újítottak fel és adtak ki. A két lakótömbből álló telepen egyébként valamennyi magántulajdonú ingatlanért 4-6 millió forintot kínál a kerületvezetés, és a kormányhivatal által kirendelt, elvileg független értékbecslők is hasonló összegeket állapítottak meg. A tulajdonosok többsége ezt nem hajlandó elfogadni, ennyi pénzből ugyanis legfeljebb valamilyen vidéki, hátrányos helyzetű településen tudnának új ingatlant vásárolni.
A kisajátítási eljárásokat azért indították, mert az önkormányzat elhatározta, lebontja a lakótömböket és sportkomplexumot épít a helyükre. A kormány 2,1 milliárd forintot biztosított a telep felszámolására, a felhasználás határidejét jövő év végéig meghosszabbították. A Kontúr Egyesület szerint mind a kisajátítási eljárások, mind az értékbecslések súlyos hibáktól hemzsegnek. Egyrészt minden esetben hiányzik a kisajátítás jogalapja: az önkormányzat területrendezésre hivatkozik, azonban település szintű dokumentumok nem állnak rendelkezésre, a telepfelszámolással kapcsolatban nem készült szakmai terv. Ezzel szemben az önkormányzat azt állítja: a kisajátítási kérelmekhez csatolni kell kisajátítási tervet, amit meg is tettek. Az egyesület szerint az értékbecslésnél olyan hibák is felmerültek, amelyek az önkormányzatnak kedveznek. A szakértő például pontatlanul határozta meg a telep elhelyezkedését, alulértékelte a megközelíthetőséget, az infrastrukturális ellátottságot (a boltok, szupermarketek elérhetőségét sokkal messzebb határozta meg, mint valójában vannak). A lakások értékét viszonyokra hivatkozva állapították meg, de az egyesület szerint ott, ahol több éve lebegtetik a lebontás lehetőségét, már nincsenek piaci viszonyok. – A tárgyalásokon a kormányhivatal úgy tűnik, továbbra sem kívánja megvizsgálni a kisajátítás jogalapját és rendre szemet huny a hibás értékbecslések felett – fogalmazott a Kontúr Egyesület lakhatási munkacsoportjának tagja, Urbanovszky Zsuzsanna. Hangsúlyozta: a lakók és az őket képviselő jogászok szinte valamennyi határozatot meg fogják támadni a bíróságon, illetve azok felfüggesztését fogják kérni, ha továbbra is jogsértő határozatokat hoz a kormányhivatal.
Szerző