Volánbusz-átszervezés nem szakmai alapon

Publikálás dátuma
2019.10.03. 07:30

Fotó: Sóki Tamás / MTI
Hamarosan lejárnak a Volánbusz, valamint a nagyvárosok között létrejött szerződések. Több település másként oldaná meg a feladatot, ám erre nem lesz lehetőség, ha az egész rendszert központosítják.
A volánosok, teherfuvarozók, városi közlekedésiek, vasutasok szakszervezetei október elsején tartott taggyűlésükön úgy döntöttek, levélben szólítják fel a közlekedés irányítóit, üljenek tárgyalóasztalhoz velük, mutassák be a közösségi közlekedésben várható átszervezés részleteit – írta tegnapi közleményében a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) Közlekedési Tagozata. Az olajat a tűzre egy két héttel ezelőtt született kormányhatározat öntötte, amely azzal bízta meg az innovációs és technológiai minisztert, jövő március végéig készítsen javaslatot a Kormány részére a helyi közösségi közlekedés állami finanszírozásának modelljére. A felkérés alig pár nappal előzte meg a hét regionális vidéki busztársaság összevonását a VOLÁNBUSZ Zrt.-be, amelynek sofőrjeivel olyan munkaszerződést íratnának alá, hogy az országban bárhová elküldhessék őket dolgozni, ha nagy a létszámhiány. A további tervekről azonban sem azoknak a városoknak az önkormányzataival nem egyeztetett még senki, ahol valamelyik korábbi volános közlekedési központtal kötöttek szerződést a helyi tömegközlekedés megoldására, sem azokkal, ahol saját közlekedési céget működtetnek. A miskolci, debreceni, pécsi, kaposvári, kecskeméti, veszprémi, szegedi, tatabányai önkormányzatnak és a helyi közlekedési vállalatoknak is elküldtük kérdéseinket, de sehonnan nem jött érdemi válasz. A többi megyeszékhelyen most is a VOLÁNBUSZ elődszervezeteivel kötött megállapodás van hatályban. Az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól szerettük volna megtudni, vajon csak a szolgáltatást akarja átvenni az állam, vagy a kiépített infrastruktúrát is, mennyibe kerül jelenleg az egyébként gyakran veszteséges helyi tömegközlekedés támogatása és mi változna egy új modell esetén, mikor tervezik bevonni a változtatások előkészítésébe az önkormányzati és közlekedési szövetségeket, de kérdéseinkre nem feleltek. Kaposvár például az elmúlt négy évben jelentős összegért fejlesztette helyi tömegközlekedését. Buszokra és egy új telephelyre nagyjából tízmilliárd forintot költött, vagyis érthető lenne, ha ezek után nem örülne az államosításnak. Ezzel szemben információink szerint nem váltana ki ellenkezést egy ilyen döntés, ugyanis a városi tömegközlekedés – 28 járatot üzemeltet a Kapos Holdinghoz tartozó Kaposvári Közlekedési Zrt. – folyamatosan veszteséges. A vidéki nagyvárosok helyi közlekedési társaságainak államosítási tervei mögött azonban nem elsősorban az észszerűbb finanszírozás, sokkal inkább az a vágy állhat, hogy a Volánbusz visszaszerezze az elvesztett pozícióit – nyilatkozta lapunknak a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke. Azután, hogy Kecskemét, Tatabánya és Veszprém néhány hónappal ezelőtt döntött önálló közlekedési társaság létrehozásáról, mások is kedvet kaphatnak ehhez – tette hozzá Dorner Lajos. Ennek a leválási folyamatnak az ismeretében egyszerűen hatalmi kérdés, hogy mekkora területen és hány munkatárssal dolgozhat a VOLÁNBUSZ Zrt., szerinte fel akarják emelni a MÁV méretkategóriájába. Szakmailag nem indokolható, hogy Budapestről irányítsák más városok helyi közlekedését, vagy a járművek javítását – jelentette ki a közlekedési szakember. Érthetőnek tartja a települések önállósodási reakcióját, hiszen a 2015-ös átszervezés után, amikor hét régiós közlekedési központot alakítottak ki, a nemzeti vagyonkezelő munkatársai körbejárták a nagyvárosokat és nyomás alá helyezték őket, új szerződéseket írattak velük alá magasabb áron. Ezek a megállapodások azonban hamarosan lejárnak és a Volánbusz attól tart, a települések ugyanazért a pénzért inkább saját maguk üzemeltetnék a helyi közlekedést. Ezzel viszont az országos busztársaság ereje tovább csökkenne, ezért az elsődleges cél az önállósodott városok visszaterelése a VOLÁNBUSZ-hoz. Egy Debrecen, Miskolc vagy Pécs esetében viszont, ahol régóta maga szervezi a város a helyi közlekedést, jelentős ellenállás várható. A végső szót a vidéki közlekedési társaságok államosításáról a pénzügyminiszter mondja majd ki – véli a szakértő. Palkovics László innovációs miniszter jövő márciusra kidolgozhat bármiféle működtetési és finanszírozási modellt, de ha a számítások azt mutatják, hogy nagyon sok pénzt kellene beletenni a kormánynak az átvétel után például a buszpark, a buszállomások fejlesztésébe, akkor nem biztos, hogy meglépik az államosítást. 
Témák
Volánbusz VEKE

Szombatig katonai konvojokra kell számítani az utakon

Publikálás dátuma
2019.10.03. 07:15
Illusztráció
Fotó: Molnár Ádám
Csütörtökön és pénteken vasúton is szállítanak harcjárműveket és egyéb katonai gépjárműveket Hajdúhadházra.
Katonai konvojokra kell számítani a főutakon, autópályákon csütörtöktől szombatig – derül ki a Honvédelmi Minisztérium közleményéből.  A tárca közölte: véget ért az a katonai nemzetközi gyakorlat, amely a Magyar Honvédség Központi Gyakorlóterén zajlott szeptemberben. A visszacsoportosítások miatt 2019. október 3-5 között jelentős számú technikai eszközökből álló katonai konvojok közlekedésére kell számítani a következő útvonalakon:
  • Veszprém és Hódmezővásárhely között: Újmajor bázis - 8. számú főút - M7 autópálya - 62. számú főút - M6 autópálya - M8 autóút - 51. számú főút - 52. számú főút - M5 autópálya - M43 autóút - 47. számú főút - Hódmezővásárhely útvonalon.
  • Veszprém és Hajdúhadház között: Újmajor - Veszprém északi körút - 8. sz. főút - M7 autópálya - M0 körgyűrű - M31 autópálya - M3 autópálya - M35 autópálya - M35 elkerülő út - 4. számú főút -- Hajdúhadház útvonalon.
  • Veszprém és Debrecen között: Újmajor - Veszprém északi körút - 8. sz. főút - M7 autópálya - M0 körgyűrű - M31 autópálya - M3 autópálya - M35 autópálya - M35 elkerülő út - Debrecen útvonalon.
A közúti katonai mozgások mellett 2019. október 3-án és 4-én harcjárművek és egyéb katonai gépjárművek vasúti átcsoportosítására is sor kerül a Magyar Honvédség Központi Gyakorlóteréről Hajdúhadházra. A közúti katonai konvojok mellett csütörtökön és pénteken vasúton is szállítanak harcjárműveket és egyéb katonai gépjárműveket Hajdúhadházra. 
Szerző

Keresztény kritikusainak üzent Orbán

Publikálás dátuma
2019.10.03. 07:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) tavaly jelentette meg Az idők jelei 2018, Újra néven nevezzük című vitairatot, amelyben a négy sarkalatos erény – az igazságosság, a mértékletesség, az erősség és az okosság tükrében – vizsgálta a magyar társadalom, a közélet és a politika helyzetét.
Feladatom, hogy segítsem érvényre jutni az erényeinket – közölte Orbán Viktor a Fidesz hétvégi kongresszusán. A bölcsesség, a bátorság és az igazságosság mellett megemlítette, hogy segíteni kell a „mértékletességet a mértéktelenséggel szemben”.
Bár az ellenzék napi rendszerességgel a miniszterelnök fejére olvassa azokat az ügyeket, amelyek pontosan arról tanúskodnak, hogy a Fidesz és a kormány a legkevésbé sem tesz eleget a mértékletesség elvének, Orbán ezúttal aligha politikai ellenfeleinek, sokkal inkább a keresztény értelmiségieknek üzent. A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre közreműködésével a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) tavaly tavasszal jelentette meg Az idők jelei 2018, Újra néven nevezzük című vitairatot. A kötet a négy sarkalatos erény – az igazságosság, a mértékletesség, az erősség és az okosság tükrében – vizsgálta a magyar társadalom, a közélet és a politika helyzetét.
A mértékletességről szóló fejezet keményen bírálta a kormány hatalomgyakorlási módszereit. „A hatalom túlzott centralizációja is a mértékletesség hiányára utal” – állapította meg a kötet. Nehéz szembesülnünk azzal – folytatódott a szöveg –, hogy „magukat kereszténynek nevező politikus személyiségek az erényekkel szemben álló közéleti szemléletet hangoztatnak, vagy azokkal kihívóan ellentétes módon élnek. A hétköznapok közhangulata: ha nem győzöl, ha nincs vagyonod, ha nem keresel sokat, akkor semmit sem érsz”. Könnyen megfejthető, hogy az utóbbi kitétel Lázár János elhíresült kijelentésére utalt.
A keresztény értelmiségiek azt is kifogásolták, hogy „üstökösszerűen felívelő embereket látunk, mindennaposak a vagyon és az állami adminisztráció létráin mérhető gyors előmenetelek, valamint bukások”. A vitairat hangsúlyozta, a kirakatemberek látványos és nehezen magyarázható gazdagodása nemcsak azért okoz kárt, mert közpénzt magánosít, hanem azért is, mert rossz, követhetetlen mintát ad. Szétrombolja azt a közösség számára fontos hitet, hogy azok jutnak többre, akik többet és jobban tanulnak, többet és jobban dolgoznak, akik kreatívabbak, akik valamiféle extra teljesítményt mutatnak fel. E hit nélkül nem a képességekkel való felvértezettség, nem a versengésben megszerzett minél jobb szereplés válik céllá, hanem a lehetőségek osztói körüli pozíciófoglalás.
A kötet megjelenésekor sokfelé idézték ezt a részletet is: „Manapság nincsenek szabadon elfoglalható földek, mint a római korban, azonban vannak uniós források. Azt tapasztaljuk, hogy az uniós pénzek egyesek számára úgy állnak rendelkezésre, mint a rómaiaknak a frissen hódított földek. Ez olyan mértékben vállalhatatlan része a mai magyar közéletnek, amit a keresztény értelmiség nem tud és nem is akar tovább magyarázni.”
Mostani kongresszusi felszólalásában Orbán Viktor mintha ezekre az állításokra reagált volna, amikor az erényekről beszélt. A kormányfő és pártelnök mentegetőzött kicsit, de éppen csak hangyányit, azért, hogy újra erőt mutathasson. Kifejtette: "...a hatalom és a felelősség, amit viselünk és gyakorlunk, természeténél fogva bele-belemar az emberbe és az emberi kapcsolatokba. S nekünk ilyenkor nemcsak a politikai, de az erkölcsi egyensúlyunkhoz is gyorsan vissza kell találnunk." Orbán úgy érzi, eddig ez neki rendre sikerült.
Szerző
Témák
Orbán Viktor