Bernie Sanders kórházba került

Publikálás dátuma
2019.10.02. 21:04
Bernie Sanders
Fotó: JONATHAN ALCORN / AFP
Megműtötték a demokrata párti elnökjelölt-aspiránst, de "jó hangulatban van", hamarosan folytatja kampányát is.
Szívproblémákkal kórházban ápolják Bernie Sanderst, a jövő évi amerikai elnökválasztás egyik demokrata párti elnökjelölt-aspiránsát - jelentette be a vermonti szenátor kampánya. A 78 esztendős Sanders kedden este egy kampányrendezvény előtt lett rosszul, és miután mellkasi fájdalmakra panaszkodott, kórházba szállították.
Az orvosok a koszorúér elzáródását állapították meg, és még az éjjel megoperálták.

A politikus kettős sztent-beültetésen esett át. A sztent a beszűkült ereket kitámasztó fémháló, amely megakadályozza az ér esetleges elzáródását.
Jeff Weaver, a szenátor kampánytanácsadója szerda délelőtt kiadott közleményében hangsúlyozta: Bernie Sanders " jó hangulatban van". Közölte egyúttal, hogy a politikus valamennyi programját átmenetileg törölték, Sanders a következő napokban pihen, de aztán folytatja kampányát a demokraták elnökjelöltségéért.
Bernie Sanders kedden a nevadai Las Vegasban egy, a fegyverkorlátozással foglalkozó fórumon vett volna részt, más demokrata párti elnökjelölt-aspiránsokkal.

Johnson ragaszkodik az október 31-i kilépéshez

Publikálás dátuma
2019.10.02. 16:19

Fotó: Ray Tang / AFP
Első tory vezetői kongresszusi programbeszédében a kormányfő nem hagyott kétséget afelől, hogy a parlamenti törvény ellenére is kész alku nélkül elhagyni az Európai Uniót.
Szerda újabb kulcsfontosságú nap volt a Brexit történetében, egyben a hetven napja kormányon lévő Boris Johnson pályafutásában. A vasárnap óta tartó és a parlamenti káosz ellenére zavartalanul lefolyt éves konzervatív párti konferencia záró eseményeként hangzott el a tory vezető beszéde. Ugyanezen a napon nyújtotta be London Brüsszelnek nagyon esedékes legfrissebb javaslatait a megegyezésre. Mint emlékezetes, westminsteri képviselők háromszor szavazták le az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker és Theresa May, volt brit kormányfő közötti megegyezést. Mintegy háromnegyed órás, dinamikus, szórakoztató, egyéniségének összetéveszthetetlen jellemzőit tükröző felszólalásában, - amit azonban nehéz lett volna programbeszédnek tekinteni, - BoJo elsőként Theresa May kötelességtudása és munkabírása előtt tisztelgett. Hamar rátért a westminsteri alsóház szidalmazására, olyan hasonlatokat említve, mint hogy “ha a parlament egy realitás showban szerepelne, már rég kiszavazták volna a nézők a dzsungelből, de legalább a házelnök, John Bercow néhány kenguru-herezacskó elfogyasztására kényszerült volna”. Az Egyesült Királyságot a Brexit elhúzódása miatt “világklasszis atlétának tekinti, akinek kavicsokkal a cipőjében kell futnia”. Többször is visszatérve a konferencia szlogenjére, “Get Brexit Done”, hajtsuk végre a Brexitet, az eddigi tartalékmegoldást, a backstopot “antidemokratikusnak” és az Egyesült Királyság szuverenitásával össze nem egyeztethetőnek nevezte. A kormányfő elkötelezett a szigetország egységének megőrzésére, de nem hajlandó cserben hagyni azt a 17,4 millió szavazót, aki a kilépés mellett voksolt több mint három éve és “lassan úgy érezheti, hülyének nézik”. “Adu ászként” árulta el, hogy – népes családja többi részével ellentétben – édesanyja is az EU elhagyására voksolt. Hitet téve az európai vívmányok és a szoros kapcsolatok folytatása mellett, közölte: “A kormánynak nem áll szándékában az alku nélküli kilépés, de kész erre a kimenetelre is”. Az október 31-i kilépési határidőnek, “ha törik, ha szakad”, meg kell valósulnia. A beszédét egy hivatalos fotó tanúsága szerint is maga megfogalmazó tory frontember nem jelentett be látványos stratégiai terveket, inkább csak utalt a kormányának tagjai által az elmúlt napokban tett, pénzügyileg nem minden esetben megalapozott ígéretekre, mint a következő években 40 új kórház felépítése, húszezer frissen rekrutált rendőr bevetése, az oktatás színvonalának emelése. A kormányfői gravitást egyelőre nélkülöző Boris Johnson legtréfásabbnak vélt megjegyzéseit az “antiszemitának” nevezett ellenzék vezérének tartotta fenn. Mint mondta, aki Jeremy Corbynt választja, a “határozatlanságra és a késlekedésre szavaz, egymilliárd fontot fecsérelve el egy hónapban Európára, ahelyett, hogy az egészségügyi ellátást támogatná. Corbyn nekiesne az adóknak, tönkretenné a gazdaságot, szétverné a Nagy-Britannia és az Egyesült Államok közötti szövetséget és megbontaná a szigetország egységét”. A legjobb megoldás az lenne, ha a Munkáspárt vezetőjét “jelképes űrhajóba zárva egy másik bolygóra költöztetnék”- vélte Boris Johnson, aki a felszólalás végeztével megcsókolta sokat szenvedő barátnőjét, Carrie Symondst. Alig néhány perccel a konferencia befejeződése után küldte szét a Downing Street sajtóosztálya bel- és külföldi tudósítók számára az Egyesült Királyság javaslatainak hétoldalas összefoglalóját az EU-val kötendő megállapodás Írországgal és Észak-Írországgal kapcsolatos rendelkezéseinek megváltoztatásáról, illetve Boris Johnson kísérőlevelét Jean-Claude Juncker számára. Ahogy ezt a kormányfő is elismeri, az idő sürget, az október 17-i csúcsértekezlet előtt megegyezésre kell jutni. A kormány keresi ennek lehetőségét, mert ellenkező esetben mindenkinek felelősséget kell vállalni az államférfiúi képességek kudarcáért. Johnson reméli, hogy mindkét fél képes lesz az engedményekre. Az előterjesztett kompromisszum legfontosabb eleme a backstop, a tartalékmegoldás visszavonása. Nem elég, hogy a parlament háromszor visszadobta, ez a rendezés “sehová nem vezető híd volt. A jelenlegi brit kormány nem úgy képzeli az EU-hoz fűződő jövőbeni kapcsolatot, hogy az Egyesült Királyság szorosan alkalmazkodjon az EU vámügyi szabályaihoz és törvényeihez. London a későbbiekben szabadkereskedelmi egyezményen alapuló együttműködést kíván kialakítani, ellenőrzést gyakorolva saját szabályozási struktúrája felett. Az új megegyezés alappillére, hogy a regulációknak összeegyeztethetőnek kell lenniük a nagypénteki egyezménnyel, a közös utazási övezettel, az Észak-Írországban élők jogaival és az Észak-Déli együttműködés elveivel. Észak-Írország kiválna az EU vámuniójából, de további négy évig kötnék az egységes piacnak a mezőgazdasági és ipari termékekre vonatkozó szabályai. Az átmeneti időszak letelte után Észak-Írország vámszempontból az Egyesült Királyság része maradna, függetlenül az EU-tól, így az ellenőrzésekre is a fizikai hátártértől távol kerülne sor. Boris Johnson nem bánja, hogy az észak-ír határra eddig ki nem próbált mechanizmusok legyenek érvényesek, és a tényleges, “fizikai” ellenőrzésre a határállomásokon kívül, például az ipari üzemekben kerüljön sor. A brit kormány feltétele, hogy a demokrácia jegyében az érintett grémiumok, első helyen az ugyan éppen működésképtelen észak-ír autonóm végrehajtó hatalom jóváhagyja a szabályozási struktúrát. London tudatában van annak, hogy mindez megváltoztatná az Ír-sziget két oldalán fennálló helyzetet, de reméli, a mindennapos fennakadások minimalizálhatók. Bízik a tárgyalások gyors lebonyolításában és sikerében, hogy azután október 31-én “rendezett keretek között léphessen ki az EU-ból”.  
Frissítve: 2019.10.02. 18:07

Végül a szervezett bűnözés elleni román ügyészség vezetője is lemondott

Publikálás dátuma
2019.10.02. 14:58
Rendőrök kísérik a15 éves lány elrablásával és meggyilkolásával vádolt George Dinca román férfit a craiovai bíróságra
Fotó: Bogdan Danescu / MTI/AP
Sokadik román tisztviselő bukik bele ugyanabba a gyilkossági ügybe.
Felix Banila, román ügyészség vezetője első körben nem volt hajlandó lemondani, amikor erre az államfő felszólította. Klaus Iohannis elnök arra hivatkozva tette így hétfő este, hogy a júliusban elfogott, két fiatal lányt megölő caracali férfi ellen indított eljárás során a vádhatóság vitatható módon állította elő az egyik áldozat édesanyját, hogy DNS-mintát vegyen tőle. Az MTI azt írja, Banila szerint az általa vezetett intézmény nem hibázott, helyesen járt el. Kedden még azt közölte, hogy gyávaság és felelőtlenség lenne lemondania. Szerdán azonban bejelentette, hogy benyújtotta "becsületbeli" lemondását a legfőbb ügyésznek, ugyanakkor továbbra is elutasította az elnök vádját, miszerint "képességeit meghaladná" a júliusban egész Romániát megbotránkoztató caracali gyilkosság kivizsgálása. Banila közölte, hogy helyesebben jár el, ha benyújtja a lemondását, mert így a vádhatóság ügyészei fölösleges nyomás nélkül végezhetik munkájukat. Ugyanakkor igazságtalannak nevezte, hogy pusztán a caracali gyilkosság miatt kénytelen távozni a posztról. Tavaly nyáron nevezte ki őt az államfő hároméves mandátumra a szociáldemokrata kormány igazságügyi miniszterének javaslata alapján. A caracali gyilkosság ügyében letartóztattak egy 66 éves férfit, aki beismerte, hogy júliusban elrabolt, majd megölt egy 15 éves lányt. Később bevallotta, hogy áprilisban egy 18 éves lányt is meggyilkolt. A nyomozók találtak emberi maradványokat egy erdő szélén, amelyek a gyilkos vallomása szerint az áprilisban meggyilkolt 18 éves lányéi lennének, de a DNS-vizsgálatok alapján a hatóságoknak nem sikerült megállapítaniuk ezt teljes bizonyossággal. Ezért akartak DNS-mintát venni a lány anyjától, aki megtagadta ezt, mire az ügyészek a csendőrség bevetésével előállították. Ennek következtében mind az áldozat anyja, mind a nagypapája kórházba került. A lány anyja arra hivatkozva tagadta meg a mintavételt, hogy nem bízik a hatóságokban. A nyomozás még folyamatban van. Több állami intézmény felelőssége is felmerült a két lány meggyilkolása ügyében, hiszen a szervezett bűnözés elleni ügyészség áprilistól, a lány eltűnésétől júliusig nem bukkant a 66 éves férfi nyomára, majd kiderült, hogy a 18 éves lány többször is segélyhívást adott le, miután a férfi elrabolta, de a hatóságoknak nem sikerült idejében azonosítaniuk a helyszínt. A gyilkosság következtében lemondott a román Különleges Távközlési Szolgálat igazgatója, de menesztették tisztségéből a román rendőrség országos, illetve Olt megyei parancsnokát, Caracal rendőrfőnökét és Olt megye kormánymegbízottját (prefektusát), majd Nicolae Moga belügyminiszter is lemondott.
Szerző