Gyíkszerű, eltűnő izmokat találtak az emberi magzatban

Publikálás dátuma
2019.10.03. 13:00

Fotó: LOIC VENANCE / AFP
Az evolúció valószínűleg legősibb maradványai az emberi magzat kezében kialakuló, majd születés előtt eltűnő, a gyíkokéra emlékeztető izmok.
Az evolúció eddig ismert, valószínűleg legősibb maradványát fedezték fel az emberi magzatban: a kézben egy időre kialakulnak, majd születés előtt többségében eltűnnek a gyíkokéra emlékeztető extra izmok. Nem tudni, az emberi szervezet miért építi fel, majd tünteti el ezeknek az extra izomstruktúráknak a többségét – idézte a BBC hírportálja a Development című tudományos lap friss számában megjelent tanulmányt.
Az extra izmokat a kutatók 7-13 hetes magzatokról készített 3D-s felvételeken fedezték fel. Amikor születés után is megmaradnak az ősi izmok, az néha a végtag deformitásával függ össze. Rui Diogo, az amerikai Howard Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője szerint felfedezésük segíthet megérteni ezeket a születési rendellenességeket. „A hüvelykujjunk felé sok izom vezet, ezért tudunk vele nagyon pontos mozdulatokat végrehajtani, a többi ujjhoz vezető izmok közül azonban sokat elveszítettünk. Az evolúció során nem volt rájuk nagy szükségünk” – mondta Diogo.
A kutató szerint az ősi kézizmok időleges fennmaradása meglepőbb, mint más evolúciós maradványok: a vakbélnyúlvány, a bölcsességfogak vagy a farokcsont megmaradása. „Mintegy 250 millió éve veszítettük el ezeket az izmokat. Egyetlen kifejlett emlős, patkány vagy kutya se rendelkezik velük” – magyarázta a kutató.
„A tanulmány újdonsága, hogy nagy pontossággal láttatja, a fejlődés során mikor tűntek fel vagy vesztek el egyes struktúrák. Felveti azt a kérdést, hogy mi mindenünk hiányozhat még, mi mindent találhatunk, a részleteiben, fejlődésében vizsgáljuk meg a teljes emberi testet, mi az oka, hogy eltűnnek, majd újra kialakulnak egyes struktúrák” – idézte a BBC Sergio Almécija antropológust, az Amerikai Természettudományi Múzeum kutatóját.
Szerző

Lehet, hogy fekete lyuk a Naprendszer kilencedik bolygója

Publikálás dátuma
2019.10.02. 13:30

Fotó: GIROSCIENCE/SCIENCE PHOTO LIBRAR / AFP
Egy ősi fekete lyuk is lehet a kilencedik bolygó egy új kutatás szerint.
A Naprendszer titokzatos és máig felfedezetlen objektuma lehetséges, hogy nem is bolygó, hanem egy ősi (primordiális) fekete lyuk – derül ki az arXiv.org honlapon bemutatott tanulmányból.
A kilencedik bolygó létének elmélete 2014 óta vált igazán népszerűvé a csillagászok körében, amikor először kezdtek komolyabban foglalkozni a témával. A tudósok a Kuiper-övben lévő objektumok csoportosulásai alapján kezdték gyanítani, hogy létezik a bolygó. A Kuiper-öv a Naprendszer külső részén lévő törmelékgyűrű. Objektumai úgy csoportosulnak, hogy annak alapján feltételezhető, valami nagy dolog gravitációja vonzza őket.
A primordiális fekete lyukak (PBH) régi és viszonylag kicsi fekete lyukak, amelyek az ősrobbbanás után nem sokkal olvadtak össze. Úgy vélik, hogy az univerzum nagyon korai időszakában a sűrűség ingadozásának hatására alakultak ki. Az elméletek szerint a legkisebb tömegű PBH-k valószínűleg elpárologtak, a nagyobb tömegűek azonban még mindig léteznek, jelenleg is párolognak. Egyelőre nem sikerült ilyeneket közvetlenül megfigyelni.
Jakub Scholtz, a Durhami egyetem csillagásza és James Unwin, a chicagói Illinoisi Egyetem szakértője úgy vélik, hogy a primordiális fekete lyukak közelebb lehetnek a Földhöz az eddig véltnél. Tanulmányukban annak a lehetőségét tárták fel, hogy a titokzatos kilencedik bolygó – amelyről egyes elméletek úgy tartják, hogy a Nap körül 300-1000 csillagászati egységnyi távolságban kering – valójában egy régi és összetett fekete lyuk. A tudósok két gravitációs anomália vizsgálatakor jutottak erre a következtetésre – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
Szerző

Lehet, hogy mégsem egészségtelen a vörös hús fogyasztása

Publikálás dátuma
2019.10.02. 10:03

Fotó: Andreas Franke/Picture-Alliance / AFP
Kanadai kutatók új tanulmánya szerint egészségügyi okok miatt nem érdemes feladni a húsfogyasztást. Túlzásba azonban nem érdemes vinni.
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) nemzetközi rákkutató központjának 2015-ös jelentése szerint a feldolgozott húsáruk fogyasztása növeli a rák kockázatát, a vörös hús pedig „valószínűleg rákkeltő”. Az ajánlás azóta sem változott, sőt már környezetvédelmi okokból sem javasolt ezek fogyasztása, de
kanadai kutatók újraértelmezték a korábbi eredményeket.

Arra jutottak, a legtöbb ember számára értelmetlen visszafogni a vörös húsok és a feldolgozott húsáruk fogyasztását, mivel „a bizonyítékok gyengék, a kockázat kicsi”.
Vörösnek számít – többek között – a marha, a bárány, a sertés, az őz és a vad húsa, nem tartozik viszont ebbe a kategóriába a csirke, a kacsa, a liba és a vad szárnyasok. A húsárut egyebek mellett füstöléssel, pácolással, só vagy tartósító szerek hozzáadásával dolgozzák fel, a darálást, vagdalást leszámítva az így készült termékek - kolbászfélék, szalámik, pástétomok -, valamint a szalonna feldolgozott húsárunak minősül – foglalta össze a BBC hírportálja.   
Az Egyesült Királyságban a feldolgozott húsok fogyasztása évente mindegy 5400 bélrákos megbetegedéshez vezet a tudósok szerint, összefügghet a szívbetegségekkel és a 2-es típusú cukorbetegséggel is.
Az új, világszerte nagy visszhangot kiváltott tanulmányt a kanadai Dalhousie Egyetem és a McMaster egyetem kutatói vezették. Ugyanazokat a bizonyítékokat tekintették át, mint amelyeket korábban más kutatók. Az Annals of Internal Medicine című szaklap friss számában közölt eredményeik alapján ha ezer ember heti három adag vörös vagy feldolgozott hússal kevesebbet fogyasztana, akkor életük végéig héttel kevesebb rákos halálozás lenne köztük, és 11 év alatt néggyel kevesebb szívbetegség miatti halálozás fordulna elő. Ha ezer ember 11 éven át csökkentené heti három adaggal a vörös húsok fogyasztását, akkor hattal kevesebbnél alakulna ki 2-es típusú diabétesz, ha ugyanezt tenné a feldolgozott húsokkal, akkor 12-vel lenne kevesebb 2-es típusú cukorbeteg.
A feltárt kockázatok nagyrészt megegyeznek a korábbi kutatások által kimutatott veszélyekkel, ám értelmezésük gyökeresen eltérő. Az új tanulmány készítői szerint 
a kockázatok nem olyan nagyok, a bizonyítékok pedig olyan gyengék, hogy nem lehetnek biztosak a kockázatok valódiságában.

 „Azt nem állítjuk, hogy nincs kockázat, csak azt, hogy a vörös hús fogyasztásának csökkentésével elérhető nagyon kis kockázatcsökkenést csak gyenge bizonyítékok támasztják alá” – mondta el a BBC-nek Bradley Johnston, a kutatók egyike.
A kutatás módszertanát a statisztikusok dicsérték, Kevin McConway, az Open University tudósa szerint a munka „rendkívül átfogó” volt. Az adatok értelmezésében azonban sokan nem értettek egyet. Az angol közegészségügyi intézet (Public Health England) nem változtatja meg az ajánlását a húsfogyasztás csökkentéséről. Marco Springmann, az Oxfordi Egyetem tudósa szerint az adatok „gazdag országok húsevőinek egy kis számától” származnak, az ezek alapján megfogalmazott ajánlás „veszélyes tévedés”. Nita Forouhi, a Cambridge-i Egyetem professzora szerint ha ezer emberből 12-vel kevesebben betegednének meg 2-es típusú cukorbajban, az a „népesség és az ország szintjén egyáltalán nem kevés”. 
A fenntartható, növényalapú étrendet javasló EAT-Lancet Bizottság szakértője, a Harvardon táplálkozástudományt és epidemiológiát kutató Walter Willett szerint a jelentés több szinten is hibákat tartalmaz, és manipulálja a bizonyítékokat. A kutatás alanyai túl fiatalok voltak, hogy kialakulhasson a szervezetükben bármilyen húshoz kötődő betegség. A Rákkutatási Világalap (WCRF) visszautasította az új eredményeket, a táplálkozástudomány több kutatója szerint nem azzal van baj, amire a kutatók jutottak, hanem azzal, amit egy ilyen hír sugallhat. „A vörös és feldolgozott húsok ugyan képezhetik az egészséges étrend részét, de ha túl sokat fogyasztanak belőle, az megnöveli a bélrák kialakulásának esélyét. A kiegyensúlyozott étrend a kulcs az egészség hosszú távú fenntartásához” – mondta a Guardian című brit lapnak Louis Levy, az angol közegészségügyi hivatal táplálkozástudományi vezetője.