Felszínes megoldás a Tarlós-rács

Egyelőre kilenc, később ennél akár sokkal több aluljárót is lezárhatnak éjszakára a fővárosban, hogy a hajléktalanok véletlenül se maradhassanak közterületen. Első körben ott, ahol a felszíni gyalogosközlekedés megoldott. Az eljárást – ahogy a hajlék nélküli embereket kriminalizáló törvénymódosításokat – felszínesnek és érzéketlennek tartja a szociális szakma, mert jószerével nem szól másról, mint Tarlós István kirakat-politizálásáról.

Szintet lép a kormány és a főváros mélységi együttműködése. Ez a metafora eddig jobbára azt a gesztust írta le, amivel a kabinet a fideszes főpolgármesterséghez köti a budapesti fejlesztési forrásokat. Az ellenzéki polgárok zsarolását utóbb Gulyás Gergely miniszter vállalta magára. A vállalhatatlan kijelentést Karácsony Gergely főpolgármester-jelölt jogi fórumon mérte meg, de sem a Nemzeti Választási Bizottság, sem a Kúria nem látott kivetnivalót abban, hogy a kormány lényegében a források elvonásával zsarolja a budapestieket, mondván: az alaptörvény nem ír elő semlegességet az állam szerveknek.

A mélység ezúttal a szó szoros értelmében – és szintén a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely közreműködésével – a múlt heti kormányinfón tárult föl. A tárcavezető bejelentette: kilenc aluljárót zárnak le éjszakára a fővárosban azért, hogy a köztisztaság és a méltó életkörülmények helyre álljanak. Az elektromosan záródó rácsok felszerelése várhatóan 96 millió forintba kerül majd, éjszaka a közterület-felügyelet jelenlétében zárják, reggel időzített automatizmus nyitja majd a rácsokat. Az általunk megkérdezett közlekedési szakértők a konkrétumok ismerete nélkül annyit mondtak: a helyszínek nagy részében jelentős kerülővel lehet majd közlekedni a felszínen, ami főként a belváros bulituristáit ismerve kaotikus és veszélyes helyzeteket teremthet még szerény gépjárműforgalom esetén is. Más azt emelte ki, hogy a bulituristák már így is a felszínen közlekednek, és ha lesz zebra, az kevésbé lesz veszélyes. Egy harmadik szakértő szerint az aluljárónál nincs biztonságosabb, így a biztonsági kockázat csak nagyobb lehet.

A felszíni közlekedési feltételekkel, gyalogos átkelőkkel és a hozzá tartozó lámpás rendszerekkel nem rendelkező kereszteződésekben – így például a Blaha Lujza téren, ami első körben nem szerepel a valószínűsíthető listán, viszont fideszes „humán-esztétikai” szempontból a legnagyobb igénybevételnek van kitéve – sokmilliós kiadást jelent a beruházás.

Ha van a témában közvélemény-kutatás, akkor abban a kormányt támogatók túlnyomó többsége alighanem helyesli a rend irányába tett újabb lépést, amelyet a hírek szerint Tarlós István főpolgármester kezdeményezésére hozott meg a kabinet. Csakhogy a rend itt is csak felszínes, mert nem történik más, minthogy a főváros egy számára nem kedves problémát eltakarít a városlakók szeme elől. Mert abban ki ne értene egyet, hogy nem szép látvány az emberek perifériára vetettsége, utcán, aluljáróban lakása, de ettől a méltányos, emberséges lakhatás jottányit sem került közelebb a számkivetettekhez.

A hajléktalanok életvitelszerű közterületen tartózkodását egy évvel ezelőtt tette szabálysértéssé a Fidesz-KDNP kormány. A doktrínát még az alaptörvénybe is beleírták, de semmit sem szóltak az állami felelősségről, ami minden eszközt megragad a lakhatási válság megoldása, az utcára kerülés megelőzése érdekében. Amikor a passzus tavaly nyáron az alkotmánybírák elé került, akkor a testület nem gáncsolta el azt, bár öten különvéleményt fogalmaztak meg. „Alaptörvény-ellenes a szabálysértési szankció, ha annak célja nem az elesett személyekről való gondoskodás, ellátás. (…) A lakhatási szegénység társadalmi kihívását az Alkotmánybíróság (Ab) nem tudja orvosolni, azonban alkotmányvédő szerepében sem feledkezhet meg a társadalmi valóságról”, fogalmazott Schanda Balázs alkotmánybíró. Az Ab azonban kimondta, a hajléktalanok kriminalizálása és börtönbe zárása nem ütközik az alaptörvénybe.

Az ezt követő civil megmozduláson Misetics Bálint szociálpolitikus-aktivista, a Város Mindenkié Csoport alapítója felszólította az államot, hagyjon fel a méltatlan, ostoba és jogsértő politikával, ami nem megoldást keres, hanem büntetést oszt, és tegyen végre valamit a lakhatási válság kezeléséért. A megoldások kéznél lennének: egyebek között az országos lakásfenntartási támogatás és adósságkezelési szolgáltatás, az elhelyezés nélküli kilakoltatások gyakorlatának megszűntése, a hajléktalanságot megelőző önkormányzati feladatkör komolyan vétele.

Az aluljárók éjszakai lezárásának ötletét évek óta dédelgeti Tarlós István. Erről egy éve, a szabálysértési törvény megváltozása utáni hetekben írt a hvg.hu. Misetics Bálint ma úgy látja, az önkormányzati választás miatt vették elő ismét a témát. „Ez, ahogy a hajléktalanság kriminalizálása is, alapvetően kampányfogás: nem az a célja, hogy visszaszorítsa a közterületi hajléktalanságot, vagy enyhítse azokat a kellemetlenségeket, amik a többi városlakót érik, hanem az, hogy bizonyos politikusok legelesettebb embertársaink kárára növeljék a népszerűségüket.”

A Menhely Alapítvány kuratóriumi elnöke is kampányfogásnak tartja az aluljárók lezárását. Mint azt Győri Péter az atv.hu-nak elmondta, a problémát a meglévő ellátórendszer modernizálásával és fejlesztésével lehetne kezelni. Szerinte az emberek akár nyáron, akár télen bemennének a szállókra, ha elfogadható körülményeket találnának. Az elmúlt évtizedekben azonban rendkívül keveset költött az állam arra, hogy komfortosítsa, felújítsa az igencsak lerobbant szálláshelyeket.

Ezt hangsúlyozta nyilatkozatában Karácsony Gergely is, aki szerint nem az aluljárók éjszakai lezárása a kérdés. Súlyos kifogása az ellen lenne, ha azt gondolnánk, ezzel megoldottuk a budapesti hajléktalanság problémáját. „Itt az elmúlt kilenc évben az ég adta világon semmi nem történt azért, hogy egy valódi társadalmi problémát kezeljünk”, mondta a közös ellenzéki főpolgármester-jelölt.

A kormány honlapján a hajléktalanellátás jobbára a hideg hónapok közeledtével kéri föl magát a propagandaszólamok közé. – A tél megérkeztével, a fagy közeli hőmérséklet miatt még fontosabb a hajléktalanok védelme, mondta Rétvári Bence parlamenti államtitkár egy évvel ezelőtt. Tavaly óta alig találtunk hírt e témában a kormány felületén, ha csak nem azt, ami a hajléktalanok munkaerőpiacra visszavezetéséről szólt, szép eredményekről számolva be. Ahogy szép eredményt, úgy hajléktalant is egyre kevésbé látni Budapesten. Bár választás előtt sok minden felbukkanhat a propaganda mélységeiből.