Amikor egy vízmosás is legyőzi az államot

Publikálás dátuma
2019.10.07. 10:25

Fotó: Röhrig Dániel
Lassan megközelíthetetlenné válik nyolc somogyi falu: az odavezető egyetlen utat ugyanis elviszi a víz, a felújítás pedig csúszik.
Táblaerdő nőtt ki a földből Vízvár és Heresznye között a Dráva mellett végighaladó Berzence-Barcs úton. Egymást érik a tíz tonnás súlykorlátozást, a félpályás útszűkületet, a 60 kilométer/órás sebesség-korlátozást elrendelő, meg az előzni tilos táblák. A rengeteg korlátozás és figyelmeztetés úgy ötven méter múlva nyer értelmet: a Dráva töltése felől hatalmas, szakadékszerű árok tátong, amelynek vége már egészen a töltésen haladó útig ér, s a laikus számára úgy tűnik, egy újabb nagyobb eső kell csak, hogy Dél-Somogy egyetlen nyugat-keleti útja alól kimossa a talajt, s így az aszfaltcsík leszakadjon. – Az omlás már évekkel ezelőtt megkezdődött, de hiába szóltunk, mindenki a másikra mutogatott – állítja Rengel László, Heresznye polgármestere. – A terület ugyanis egy vállalkozóé és az államé, az pedig, ugye, a Magyar Közúthoz tartozik. Igazából tavaly ősz óta gyorsult fel a talajerózió. Az út túloldalán a víztározóba a Drávából emelik át a vizet, de elromlott a tározó vízszintszabályozója, azaz nem állt le a szivattyú, átszakadt a gát, a víz pedig ment, amerre utat talált. Mivel az árok az út felé lejt, hát arra, s persze szépen elmosta az átereszt. Így alakult ki tehát a hatalmas, földcsuszamlásszerű szakadék, ám érdemben azóta sem foglalkozik vele senki. Ezért is kérdezett rá írásban Információs és Technológiai Minisztériumnál Ander Balázs, a Jobbik Barcson élő országgyűlési képviselője: mi a terv „a vízvári utat elnyeléssel fenyegető talajerózióval?”.
„A Berzencét Barccsal összekötő út rossz állapota eddig is sok panaszra adott okot. A perifériára szorított dél-somogyi térség arrafelé közlekedő lakói számára mindennapos élmény a balesetveszélyes helyzeteket teremtő úthiba. (…) Milyen tervekkel rendelkeznek a helyzet megoldása érdekében? Mekkora forrást szánnak a probléma kezelésére? Milyen munkaütemezéssel számolhatnak az iskolába, orvoshoz, dolgozni járó polgárok, akik itt is megérdemelnék a normális közlekedési viszonyokat? Ugye nem várják meg, amíg tragédia történik?” – írta augusztus 19-én. Válaszában a minisztérium az előzmények ismertetése mellett azt állította, „a leromlást okozó geofizikai folyamat feltárása és az út helyreállítására vonatkozó tervezési munka talajmechanikai szakértő bevonásával zajlik”. – Ígéretekkel nem lehet feltölteni az árkot – jegyzi meg Rengel László. – Amúgy sem lehet betemetni, hiszen egyrészt elképesztő mennyiségű föld kellene, másrészt a víz újra utat törne magának, vagyis rengeteg pénzért csak ideig-óráig odáznák el a problémát. Ide új töltést kellene építeni híddal vagy sokkal nagyobb áteresszel. De addig érdemben senki sem fog lépni, amíg meg nem egyeznek, egyáltalán kinek kellene tennie valamit. – A terület részben hozzánk tartozik – ismeri el Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatója. – A másik fele magántulajdon. És éppen a szántóföldekről lefolyó csapadékvíz felel az erózióért, amit amúgy már évekkel ezelőtt jeleztünk a földtulajdonosnak, illetve különböző hatóságoknak. Mi nem tudunk mit kezdeni a problémával, hiszen nem természetvédelmi, hanem mérnöki feladat a megoldása.
Hasonló választ kaptunk az út fenntartójától, a Magyar Közút Zrt.-től is. – A Barcs-Berzence összekötő út mellett, nem állami és nem a közút területéhez tartozó területeken indult meg korábban talajeróziós folyamat – felelte lapunk kérdéseire a cég kommunikációs osztálya. – Így kárelhárítási beavatkozásra csak az adott terület tulajdonosa jogosult. Társaságunk a problémát már a kezdetektől fogva jelezte a tulajdonosoknak és az illetékes hatóságoknak. 
Ezt a szakaszt nemcsak a két legközelebbi településen élők használják, hiszen Berzence, Somogyudvarhely, Bélavár, Bolhó, Babócsa, Komlósd, Drávaszentes és Barcs számára is fontos lenne, hogy normálisan lehessen közlekedni az egyetlen Dráva-menti úton. Ahol egyébként a tíztonnás korlátozás ellenére meglehetősen nagy a kamion- és teherautó-forgalom: egyfelől Nagyatád felé komoly kerülő Csurgó felől Barcsra, s így Horvátországba jutni, másrészt a közelmúltban feltárt dél-somogyi és dél-baranyai olaj- és gázkutakhoz és sok teherfuvar érkezik. – Ez a vidék amúgy is az ország egyik legszegényebb része – jegyzi meg a heresznyei polgármester – Rengeteg más problémával küzdünk napi szinten, erre még itt van ez is. És ez nekünk tényleg napi gond, hiszen az iskola, az óvoda és a konyha is Vízváron van, vagyis minden nap kétszer erre viszi a gyerekeket az iskolabusz. Hat kilométer a két falu egymástól, ha ki akarnánk kerülni a veszélyes szakaszt, akkor Nagyatád felé vagy hetven lenne… Nem tehetünk mást, így reménykedünk, hiszen ígéretet kaptunk, lesz valamilyen megoldás. Persze pontosan tudjuk, hogy Magyarországon vagyunk…  Mintha csak a polgármester szavait akarta volna igazolni az élet: a gödör ugyan továbbra sincs betömve, de az utóbbi napokban az önkormányzati választáshoz közeledve munkagépek sorakoztak fel, hogy legalább látványra úgy tűnjön, mintha történne valami.

Hivatalosan is borzalmasak a magyar utak

 A Magyar Közút legfrissebb, 2018 decemberi felmérése szerint a 31 583 kilométeres állami közúthálózat 51 százaléka rossz, további 11 százaléka nem megfelelő állapotú – míg mindössze 17 százalék kapott jó vagy megfelelő minősítést az útburkolat állapota szerint. Csak kicsivel jobb a helyzet a nem állami, koncessziós autópályákon (M5, M6), ahol az útburkolat 2-3 százaléka tartozik a két legrosszabb kategóriába, ám ezen sztrádákat fedő útburkolat fele csak „tűrhető” minősítést kapott, vagyis itt is hamarost komoly felújításokra lesz szükség. Úgy tűnik a hivatalos statisztikák szerint is rémes a helyzet a magyar utakon. Már az elmúlt évtizedekben sem költöttek eleget azok karbantartásra, és látva mostanában betervezett kiadásokat, ez a helyzet hosszú évekig, évtizedekig várhatóan nem fog megváltozni. A közel 32 ezer kilométeres közúthálózat ráadásul nem tartalmazza a jóval hosszabb önkormányzati úthálózatot. Ezek az utak még a nagyobb városokban is rossz állapotban vannak, a kis falvakról nem is beszélve. A Magyar Közút adatai szerint míg az országos közúthálózat 31,5 ezer kilométer addig az önkormányzatok további 181,2 ezer kilométernyi autóútért felelősek, s ezen felül karban kell tartaniuk a 3 ezer kilométernyi bicikliutat, valamint a 49 ezer kilométernyi járdát és gyalogutat is. Ugyanakkor a forgalomszámlálási adatok szerint az országos közúthálózat bonyolítja a teljes forgalom 75 százalékát, vagyis ez a 31,5 ezer kilométer kapja a nagyobb terhelést. A kormány ugyan meghirdette a Magyar Falu program keretében a rossz minőségű mellékutak felújítását, de csodát ettől sem szabad várni. A programra ugyanis – Mosóczi László ITM államtitkár elmondása szerint az idén – 50 milliárd forintot szán a kormány erre a projektre, így ebből az idén 165 szakasszon alig 430 kilométer közút újulhat meg. Ha minden évben csak 430 kilométernyi önkormányzati kezelésben lévő utat újít fel az állam, a teljes úthálózat rendbetétele 418 évben fog telni. A forgalom java részét bonyolító országos közúthálózaton 2010 óta összesen mintegy 5500 kilométernyi utat újítottak fel, csaknem 690 milliárd forint értékben, amiből levonható, hogy 2010-2018 között átlagosan 125 millió forintba került egy kilométernyi közút felújítása. Ezzel az 5500 kilométernyi felújítással az országos közúthálózat hatoda újult meg nyolc év alatt, azaz a teljes hálózat rendbetétele a jelenlegi ütem mellett is 40-50 évet vehet igénybe, miközben egy jól megépített, felújított út élettartama 20 év körül van. Papp Zsolt 

Szerző
Témák
Somogy vízmosás

Sorra nyeri a közpénzes munkákat egy ceglédi fideszes szüleinek cége

Publikálás dátuma
2019.10.07. 09:27

Fotó: Google Street View
Károlyék családi vállalkozása három év alatt több mint 1 milliárdért kapott munkákat Ceglédtől.
Kizárólag Cegléd fideszes többségű önkormányzatától nyert el közpénzes munkákat az Elastic’91 Kft., ráadásul egyre nagyobb értékben - írja a Közbeszerzési Hatóság adatai nyomán a 24.hu. A cég tulajdonosai pedig a ceglédi képviselő-testület Fidesz-KDNP-s tagjának, ifj. Károly Ferencnek a szülei. 
Ceglédtől 2016 óta nettó 1 milliárd 56 millió forintnyi megbízást nyert el az Elastic’91 Kft.

A cégtulajdonos édesapa maga is önkormányzati képviselőként dolgozott a településen. A családi vállalkozás évek óta kapcsolatban áll a település önkormányzatával: 1991-es alapítása óta az Elastic takarítja a ceglédi utcákat, azonban az utóbbi években ennél összetettebb feladatokkal is megbízták a céget: az évi 45 millióért vállalta az esővízcsatornák rendben tartását, 159 millióért kerékpárutat épít, valamint további tízmilliókért parkolókat, illetve járdák és más közterületek felújításán is dolgozhat. 2010-ben mindössze 21 millióért vehették meg az önkormányzattól - ami pályázatot sem írt ki - a valamikori Dózsa György laktanya több mint 18 hektáros részét a rajta található épületekkel együtt. A legnagyobb megbízásuk egy nettó 581,8 millió forintos munka, amit 2016. december 29-én nyertek, egyedüli ajánlattevőként: vállalásuk szerint öt évig látják el a város köztisztasági feladatait.
Nem ifj. Károly Ferenc a ceglédi képviselő-testület egyetlen tagja, akinek családja a várossal üzletel: a ceglédi önkormányzat októberben határozott arról, hogy értékesíti az említett laktanyában levő 3000 négyzetméternyi részt, Hörömpő Annamária önkormányzati képviselőként is emellett szavazott. Majd az ő cége adott be ajánlatot, a minimális árért viheti az ingatlant. Hörömpő nem csak a képviselő-testület tagja, ő vezeti a Fidesz ceglédi szervezetét is.
Károly nem válaszolt a céggel kapcsolatos megkeresésekre, és a 24.hu kérdéseire Takáts László polgármester sem reagált.
Szerző
Témák
Cegléd közpénz
Frissítve: 2019.10.07. 10:31

Republikon: akár egész Budát megnyerheti az ellenzék

Publikálás dátuma
2019.10.07. 09:18
Őrsi Gergelyt Láng Zsolt II. kerületi esélyes kihívójának tartják
Fotó: Őrsi Gergely Facebook oldala
A korábbi választásokon több szavazó volt az ellenzéki oldalon, de megmentheti a fideszeseket személyes támogatottságuk.
Budapest minden választáson az ellenzéki oldal legkedvezőbb területeként van számon tartva, ugyanakkor a budai kerületekről gyakran a politikusok és a szavazók is idő előtt lemondanak. Pedig az ellenzék helyzete egyáltalán nem reménytelen – derül ki a Republikon elemzéséből, amelyet az Intézet a 2014-es önkormányzati, a 2018-as országgyűlési, valamint a 2019-es európai parlamenti választás eredményei alapján készített. Miközben a hivatalban lévő, most újrainduló polgármesterek népszerűsége meghaladhatja a Fidesz-KDNP adott kerületi támogatottságát, az ellenzéki együttműködés léte és a 2014-esnél jóval intenzívebb kampány miatt ezen polgármesteri versenyek sorsa korántsem lefutott.
Az elmúlt két választás eredményei alapján az I. kerületi lakosok többsége ellenzéki szavazó, így V. Naszályi Márta esélyes kihívója Nagy Gábor Tamásnak. A fideszes polgármester támogatottsága ugyan magasabb, mint pártjáé, az ellenzék esélyeit növeli azonban, hogy Nagy Gábor Tamás neve az elmúlt években olyan botrányos ügyekkel kapcsolódott össze, mint a Fidesz-közeli személyek rendkívül alacsony bérleti díjú lakáshoz jutása.
Míg 2014-ben még hat ellenzéki jelölt indult a II. kerületben Láng Zsolt fideszes polgármester ellen, az ellenzék ezúttal közös jelöltet állított Őrsi Gergely aktívan kampányoló helyi MSZP-s politikus személyében. Ebben a kerületben civil jelölt sem bonyolítja a helyzetet. A tavalyi országgyűlési és az idei EP-választáson is többségben voltak az Őrsi Gergelyt támogató pártok, így Láng Zsoltnak személyes népszerűségtöbbletére is szüksége van, hogy megtarthassa a pozícióját.
A III. kerületben is a 2018-as és 2019-es választások eredményei adhatnak okot bizakodásra az ellenzéki oldalon. A fideszes Bús Balázzsal szemben egyetlen jelölt, az összellenzéki támogatottsággal rendelkező Kiss László (MSZP) indul. Személyes támogatottsága alapján Bús bízhatna az újrázásban, ugyanakkor tény, hogy a tavalyi parlamenti választáson a Fidesz a budai kerületek közül itt érte el a leggyengébb eredményét és az egyéni képviselői mandátum is az ellenzéké lett.
Újbudán több kihívója is van a fideszes Hoffmann Tamásnak, közülük azonban csak a DK-ból érkező közös ellenzéki jelölt, a Szent Imre kórház korábbi igazgatója, László Imre esélyes. Öt éve Molnár Gyula MSZP-s jelölt hat százalékkal maradt el Hoffmann mögött, ám ha összesítjük a most együttműködő pártok akkori eredményeit, az ellenzék 52 százalékos eredménnyel nyert volna. A XI. kerületben ellenzék jelentősen több szavazatot kapott a Fidesznél a tavalyi parlament és az idei EP-választáson is.
Pokorni Zoltán 2006 óta áll a Hegyvidék élén, 2014-ben a hat budai kerület közül a XII. kerületi polgármester győzött a legnagyobb arányban. Ám ha figyelembe vesszük, hogy összesítve az ellenzék a tavalyi parlamenti és az idei európai parlamenti választáson is több szavazatot kapott, mint a Fidesz, az eredmény ezúttal szorosabb lehet Pokorni és ellenzéki kihívója, a DK-s Élő Norbert között.
A momentumos, mentősként dolgozó Havasi Gábor személyében a XXII. kerületben is közös jelölt indul Karsay Ferenc fideszes polgármesterrel szemben. Noha az EP-választáson a Fidesz öt legerősebb kerülete között volt Budafok-Tétény, az ellenzék számára bizakodásra adhat okot, hogy a parlamenti és az EP-választáson is jobban szerepelt, mint a Fidesz, 2014-ben pedig az ellenzéki polgármesterjelöltek összesítve kevesebb mint egy százalékkal maradtak el a Fidesz jelöltje mögött.
Szerző