11 millió ember nevét viszi fel a NASA marsjárója

Publikálás dátuma
2019.10.03. 18:16

Fotó: SEBASTIAN KAULITZKI/SCIENCE PHOT / AFP
Egy chipen viszi fel a közel 11 millió nevet a Marsra a NASA 2020 szondája.
Május vége és szeptember 30. között a világ minden pontjáról összesen csaknem 11 millió név gyűlt össze, amelyek a marsjáróval eljutnak a vörös bolygóra.  
Legtöbben Törökországból, Indiából és az Egyesült Államokból küldték el a nevüket. A jelentkezők emlékül "beszállókártyát" kaptak.
A NASA bolygókutató intézete, a pasadenai Jet Propulsion Laboratory által épített marsjáró 2020 júliusában indul útnak a Cape Canaveral-i kilövőállomásról. Várhatóan 2021 februárjában száll le a Marson.
A marsjáró több mint ezer kilogrammot nyom, a mikrobiális élet jeleit fogja kutatni, megvizsgálja a bolygó légkörét és geológiáját, valamint mintákat gyűjt.
Szerző
Témák
Mars NASA

Gyíkszerű, eltűnő izmokat találtak az emberi magzatban

Publikálás dátuma
2019.10.03. 13:00

Fotó: LOIC VENANCE / AFP
Az evolúció valószínűleg legősibb maradványai az emberi magzat kezében kialakuló, majd születés előtt eltűnő, a gyíkokéra emlékeztető izmok.
Az evolúció eddig ismert, valószínűleg legősibb maradványát fedezték fel az emberi magzatban: a kézben egy időre kialakulnak, majd születés előtt többségében eltűnnek a gyíkokéra emlékeztető extra izmok. Nem tudni, az emberi szervezet miért építi fel, majd tünteti el ezeknek az extra izomstruktúráknak a többségét – idézte a BBC hírportálja a Development című tudományos lap friss számában megjelent tanulmányt.
Az extra izmokat a kutatók 7-13 hetes magzatokról készített 3D-s felvételeken fedezték fel. Amikor születés után is megmaradnak az ősi izmok, az néha a végtag deformitásával függ össze. Rui Diogo, az amerikai Howard Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője szerint felfedezésük segíthet megérteni ezeket a születési rendellenességeket. „A hüvelykujjunk felé sok izom vezet, ezért tudunk vele nagyon pontos mozdulatokat végrehajtani, a többi ujjhoz vezető izmok közül azonban sokat elveszítettünk. Az evolúció során nem volt rájuk nagy szükségünk” – mondta Diogo.
A kutató szerint az ősi kézizmok időleges fennmaradása meglepőbb, mint más evolúciós maradványok: a vakbélnyúlvány, a bölcsességfogak vagy a farokcsont megmaradása. „Mintegy 250 millió éve veszítettük el ezeket az izmokat. Egyetlen kifejlett emlős, patkány vagy kutya se rendelkezik velük” – magyarázta a kutató.
„A tanulmány újdonsága, hogy nagy pontossággal láttatja, a fejlődés során mikor tűntek fel vagy vesztek el egyes struktúrák. Felveti azt a kérdést, hogy mi mindenünk hiányozhat még, mi mindent találhatunk, a részleteiben, fejlődésében vizsgáljuk meg a teljes emberi testet, mi az oka, hogy eltűnnek, majd újra kialakulnak egyes struktúrák” – idézte a BBC Sergio Almécija antropológust, az Amerikai Természettudományi Múzeum kutatóját.
Szerző

Lehet, hogy fekete lyuk a Naprendszer kilencedik bolygója

Publikálás dátuma
2019.10.02. 13:30

Fotó: GIROSCIENCE/SCIENCE PHOTO LIBRAR / AFP
Egy ősi fekete lyuk is lehet a kilencedik bolygó egy új kutatás szerint.
A Naprendszer titokzatos és máig felfedezetlen objektuma lehetséges, hogy nem is bolygó, hanem egy ősi (primordiális) fekete lyuk – derül ki az arXiv.org honlapon bemutatott tanulmányból.
A kilencedik bolygó létének elmélete 2014 óta vált igazán népszerűvé a csillagászok körében, amikor először kezdtek komolyabban foglalkozni a témával. A tudósok a Kuiper-övben lévő objektumok csoportosulásai alapján kezdték gyanítani, hogy létezik a bolygó. A Kuiper-öv a Naprendszer külső részén lévő törmelékgyűrű. Objektumai úgy csoportosulnak, hogy annak alapján feltételezhető, valami nagy dolog gravitációja vonzza őket.
A primordiális fekete lyukak (PBH) régi és viszonylag kicsi fekete lyukak, amelyek az ősrobbbanás után nem sokkal olvadtak össze. Úgy vélik, hogy az univerzum nagyon korai időszakában a sűrűség ingadozásának hatására alakultak ki. Az elméletek szerint a legkisebb tömegű PBH-k valószínűleg elpárologtak, a nagyobb tömegűek azonban még mindig léteznek, jelenleg is párolognak. Egyelőre nem sikerült ilyeneket közvetlenül megfigyelni.
Jakub Scholtz, a Durhami egyetem csillagásza és James Unwin, a chicagói Illinoisi Egyetem szakértője úgy vélik, hogy a primordiális fekete lyukak közelebb lehetnek a Földhöz az eddig véltnél. Tanulmányukban annak a lehetőségét tárták fel, hogy a titokzatos kilencedik bolygó – amelyről egyes elméletek úgy tartják, hogy a Nap körül 300-1000 csillagászati egységnyi távolságban kering – valójában egy régi és összetett fekete lyuk. A tudósok két gravitációs anomália vizsgálatakor jutottak erre a következtetésre – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
Szerző