Újabb kutatórobotot küldött a Ryugura a japán űrszonda

Publikálás dátuma
2019.10.04. 08:56
A Minerva-II egyik rovere (grafika)
Fotó: JIJI PRESS / AFP
A felderítőrobot az aszteroida sűrűségéről és gravitációs erejéről gyűjt információkat.
A Minerva-II2 nevű kis felderítőrobotot csütörtökön, egy kilométeres távolságból indította útnak az aszteroidára a Hajabusza-2 japán űrszonda – közölte a JAXA japán űrügynökség. A kis, dob alakú műszer a következő öt napban nyolcszor kerüli meg a Ryugu egyenlítőjét, mielőtt leereszkedne a kisbolygó felszínére. Az anyaszonda 8-10 kilométeres magasságból fog felvételeket készíteni a Minerva-II2 munkája során.
A 2014 decemberében útnak indított űrszonda 2018 júniusában érte el az aszteroidát. Szeptemberben és októberben már sikeresen a felszínére bocsátott három kutatórobotot. A robotok azóta is folyamatosan küldik az adatokat a földi űrközpontba, felvételeket készítenek az aszteroidáról, és mérik a felszíni hőmérsékletet.
Először februárban landolt a Hajabusza-2 a Földtől 280 millió kilométer távolságra lévő Ryugu felszínén. A mindössze néhány másodperces művelet során a Hajabusza-2 kiengedett egy csövet és másodpercenként 300 méteres sebességgel tantálsörétet lőtt ki a kisbolygó felszínére, hogy a felverődő por- és kőzetszemcséket begyűjtse egy mintagyűjtő csővel és elküldje a Földre.
Áprilisban mesterséges krátert robbantott, amelyből júliusban mintákat gyűjtött úgy, hogy mindössze néhány másodpercre szállt le a felszínre. Egy különleges mechanizmussal fémlövedéket lőtt ki a talajba, hogy a becsapódás következtében felszálló porból és törmelékből mintát vehessen beépített "porszívójával".
A Hajabusza-2 várhatóan novemberben vagy decemberben elhagyja az aszteroidát és a következő év végére visszaérkezik a Földre.
Szerző
Frissítve: 2019.10.04. 17:02

11 millió ember nevét viszi fel a NASA marsjárója

Publikálás dátuma
2019.10.03. 18:16

Fotó: SEBASTIAN KAULITZKI/SCIENCE PHOT / AFP
Egy chipen viszi fel a közel 11 millió nevet a Marsra a NASA 2020 szondája.
Május vége és szeptember 30. között a világ minden pontjáról összesen csaknem 11 millió név gyűlt össze, amelyek a marsjáróval eljutnak a vörös bolygóra.  
Legtöbben Törökországból, Indiából és az Egyesült Államokból küldték el a nevüket. A jelentkezők emlékül "beszállókártyát" kaptak.
A NASA bolygókutató intézete, a pasadenai Jet Propulsion Laboratory által épített marsjáró 2020 júliusában indul útnak a Cape Canaveral-i kilövőállomásról. Várhatóan 2021 februárjában száll le a Marson.
A marsjáró több mint ezer kilogrammot nyom, a mikrobiális élet jeleit fogja kutatni, megvizsgálja a bolygó légkörét és geológiáját, valamint mintákat gyűjt.
Szerző
Témák
Mars NASA

Gyíkszerű, eltűnő izmokat találtak az emberi magzatban

Publikálás dátuma
2019.10.03. 13:00

Fotó: LOIC VENANCE / AFP
Az evolúció valószínűleg legősibb maradványai az emberi magzat kezében kialakuló, majd születés előtt eltűnő, a gyíkokéra emlékeztető izmok.
Az evolúció eddig ismert, valószínűleg legősibb maradványát fedezték fel az emberi magzatban: a kézben egy időre kialakulnak, majd születés előtt többségében eltűnnek a gyíkokéra emlékeztető extra izmok. Nem tudni, az emberi szervezet miért építi fel, majd tünteti el ezeknek az extra izomstruktúráknak a többségét – idézte a BBC hírportálja a Development című tudományos lap friss számában megjelent tanulmányt.
Az extra izmokat a kutatók 7-13 hetes magzatokról készített 3D-s felvételeken fedezték fel. Amikor születés után is megmaradnak az ősi izmok, az néha a végtag deformitásával függ össze. Rui Diogo, az amerikai Howard Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője szerint felfedezésük segíthet megérteni ezeket a születési rendellenességeket. „A hüvelykujjunk felé sok izom vezet, ezért tudunk vele nagyon pontos mozdulatokat végrehajtani, a többi ujjhoz vezető izmok közül azonban sokat elveszítettünk. Az evolúció során nem volt rájuk nagy szükségünk” – mondta Diogo.
A kutató szerint az ősi kézizmok időleges fennmaradása meglepőbb, mint más evolúciós maradványok: a vakbélnyúlvány, a bölcsességfogak vagy a farokcsont megmaradása. „Mintegy 250 millió éve veszítettük el ezeket az izmokat. Egyetlen kifejlett emlős, patkány vagy kutya se rendelkezik velük” – magyarázta a kutató.
„A tanulmány újdonsága, hogy nagy pontossággal láttatja, a fejlődés során mikor tűntek fel vagy vesztek el egyes struktúrák. Felveti azt a kérdést, hogy mi mindenünk hiányozhat még, mi mindent találhatunk, a részleteiben, fejlődésében vizsgáljuk meg a teljes emberi testet, mi az oka, hogy eltűnnek, majd újra kialakulnak egyes struktúrák” – idézte a BBC Sergio Almécija antropológust, az Amerikai Természettudományi Múzeum kutatóját.
Szerző