Gázt észleltek a nemrég felfedezett üstökös felszínén

Publikálás dátuma
2019.10.04. 13:47

Fotó: PHOTOSTOCK-ISRAEL/SCIENCE PHOTO / AFP
Gázkiáramlást figyeltek meg a kutatók a közelmúltban felfedezett 2I/Boriszov nevű üstökös felszínén, első ízben bepillantást nyerve egy csillagközi objektum összetételébe.
Az Astrophysical Journal Letters című folyóirathoz benyújtott tanulmányukban a Kanári-szigeteken működő William Herschel-teleszkóp munkatársai azt írják, hogy a csillagközi látogató színképi úton történő tanulmányozásakor cianogén-emissziót észlelték. A gáz párolgását az okozhatja, hogy 
a Nap hője felmelegíti az üstököst

– írja a Sciencemag.org.

A cianogén gyakori összetevője a Naprendszerünkből származó üstökösök kómájának, ami azt jelenti, hogy bárhonnan is érkezett a 2I/Boriszov, az valószínűleg nem sokban különbözik Naprendszerünktől.
Az objektumot augusztus 30-án fedezte fel Gennagyij Boriszov amatőr csillagász a Bahcsiszerájban lévő Krím-félszigeti Asztrofizikai Obszervatóriumban. A Nemzetközi Csillagászati Unió Kisbolygó-kutató központjának (MPC) számításai azt mutatták, hogy az égitest – a tökéletes körtől jelentősen eltérő – hiperbolikus pályán mozog, ami arra utal, hogy egy másik bolygórendszerből származhat. Ezt később megerősítették a kutatók, ami azt jelenti, hogy a 2I/Boriszov a második észlelt objektum – a 2017-ben azonosított Oumuamua után –, amely a csillagközi tér mélyéből érkezett.
Az üstökös nagyon közel helyezkedik el a Naphoz az égbolton, ezért a megfigyelését jelentősen nehezíti központi csillagunk ragyogó fénye. A becslések szerint néhány kilométer átmérőjű 2I/Boriszov december 7-én lesz a legközelebb a Naphoz és addig is folyamatosan melegszik, ami azt jelenti, hogy a csillagászoknak valószínűleg jóval egzotikusabb „idegen” gázok megfigyelésére lesz majd lehetőségük.
Szerző
Témák
üstökös

Újabb kutatórobotot küldött a Ryugura a japán űrszonda

Publikálás dátuma
2019.10.04. 08:56
A Minerva-II egyik rovere (grafika)
Fotó: JIJI PRESS / AFP
A felderítőrobot az aszteroida sűrűségéről és gravitációs erejéről gyűjt információkat.
A Minerva-II2 nevű kis felderítőrobotot csütörtökön, egy kilométeres távolságból indította útnak az aszteroidára a Hajabusza-2 japán űrszonda – közölte a JAXA japán űrügynökség. A kis, dob alakú műszer a következő öt napban nyolcszor kerüli meg a Ryugu egyenlítőjét, mielőtt leereszkedne a kisbolygó felszínére. Az anyaszonda 8-10 kilométeres magasságból fog felvételeket készíteni a Minerva-II2 munkája során.
A 2014 decemberében útnak indított űrszonda 2018 júniusában érte el az aszteroidát. Szeptemberben és októberben már sikeresen a felszínére bocsátott három kutatórobotot. A robotok azóta is folyamatosan küldik az adatokat a földi űrközpontba, felvételeket készítenek az aszteroidáról, és mérik a felszíni hőmérsékletet.
Először februárban landolt a Hajabusza-2 a Földtől 280 millió kilométer távolságra lévő Ryugu felszínén. A mindössze néhány másodperces művelet során a Hajabusza-2 kiengedett egy csövet és másodpercenként 300 méteres sebességgel tantálsörétet lőtt ki a kisbolygó felszínére, hogy a felverődő por- és kőzetszemcséket begyűjtse egy mintagyűjtő csővel és elküldje a Földre.
Áprilisban mesterséges krátert robbantott, amelyből júliusban mintákat gyűjtött úgy, hogy mindössze néhány másodpercre szállt le a felszínre. Egy különleges mechanizmussal fémlövedéket lőtt ki a talajba, hogy a becsapódás következtében felszálló porból és törmelékből mintát vehessen beépített "porszívójával".
A Hajabusza-2 várhatóan novemberben vagy decemberben elhagyja az aszteroidát és a következő év végére visszaérkezik a Földre.
Szerző
Frissítve: 2019.10.04. 17:02

11 millió ember nevét viszi fel a NASA marsjárója

Publikálás dátuma
2019.10.03. 18:16

Fotó: SEBASTIAN KAULITZKI/SCIENCE PHOT / AFP
Egy chipen viszi fel a közel 11 millió nevet a Marsra a NASA 2020 szondája.
Május vége és szeptember 30. között a világ minden pontjáról összesen csaknem 11 millió név gyűlt össze, amelyek a marsjáróval eljutnak a vörös bolygóra.  
Legtöbben Törökországból, Indiából és az Egyesült Államokból küldték el a nevüket. A jelentkezők emlékül "beszállókártyát" kaptak.
A NASA bolygókutató intézete, a pasadenai Jet Propulsion Laboratory által épített marsjáró 2020 júliusában indul útnak a Cape Canaveral-i kilövőállomásról. Várhatóan 2021 februárjában száll le a Marson.
A marsjáró több mint ezer kilogrammot nyom, a mikrobiális élet jeleit fogja kutatni, megvizsgálja a bolygó légkörét és geológiáját, valamint mintákat gyűjt.
Szerző
Témák
Mars NASA