– Behívtak a polgármesteri hivatalba, valamikor 2016 januárjában. Félóránként voltunk beosztva, egy-egy polgármester. A telefonunkat odakint le kellett tenni. Odabent azt mondták, a TOP-os pályázatokról akarnak tájékoztatást adni, a lehetőségekről, hogy mire lehet majd pályázni. Ezt úgy nagyjából még normálisnak is tartottam, bár furcsa volt, hogy miért egyenként kell erről a polgármesterekkel beszélgetni. Aztán elhangzott, hogy a pénz elnyerésnek vannak feltételei. Az egyik, hogy a megjelölt cégek végezzék a pályázatok előkészítését, a projektmenedzseri feladatokat, a közbeszerzési eljárást, sőt, még a nyilvánosságtételi kötelezettséghez is kijelöltek egy céget. Aztán annyit mondtak, hogy a kivitelezéssel kapcsolatban majd egy megbízott fog keresni. Végül azt is közölték, hogy ha ezek a feltételek nem megfelelőek, nyugodtan szóljunk, mert el tudják vinni ezeket a forrásokat máshová is.
Egy Szolnok megyei település polgármestere osztotta meg velünk mindezt, azt követően, hogy Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kedden egy sajtótájékoztatón arról beszélt: a homofób kijelenéseiről elhíresült fideszes Boldog István gyakorlatilag megzsarolta választókerülete polgármestereit, csak akkor kapnak uniós támogatást a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP), ha az általa preferált cégeknek adnak munkát. Hadházy azt mondta, úgy tudja, a fideszes képviselő 2017-ben rendelte Kétpóra a településvezetőket, a nekünk nyilatkozó polgármesterek szerint azonban ez 2016 elején történt, de hozzátették: lehettek egyéb találkozók akár 2017-ben is, nem mindegyiküket hívták meg mindenhová.
Hadházy Ákos szeptember elején küldött közérdekű adatigénylést az ügyészségnek. Arra volt kíváncsi: érkezett-e feljelentés olyan ügyben, amely Jász-Nagykun-Szolnok megye 4-es számú országgyűlési egyéni választókerületét – és azok településeit – érinti olyan vonatkozásban, hogy uniós pályázati pénzek felhasználása során költségvetési csalás és korrupciós bűncselekmények elkövetésének gyanúja merült fel? Polt Péter legfőbb ügyész azt válaszolta: a feltett kérdés alapján jelenleg van beazonosítható, ügyészségen folyamatban lévő büntetőügy. Később hangsúlyozták: ez a válasz kizárólag a fenti kérdésre vonatkozik, és egyetlen személyt sem érint.
A polgármesterekkel való beszélgetések során lapunk úgy informálódott, hogy a feljelentés idén tavasszal érkezett az ügyészségre, az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség indított eljárást. Az ide küldött kérdéseinkkel a Legfőbb Ügyészség szóvivőjéhez irányítottak. Páli Péter kirendelt szóvivő külön felhívta a figyelmünket, hogy a legfőbb ügyész Hadházy Ákos közérdekű adatigénylésére adott válaszában országgyűlési képviselőre vonatkozó információt nem közölt. Hozzátette: a büntetőeljárásról szóló 2017. évi törvény szerint a hivatali korrupciós bűncselekmények nyomozása minden esetben kizárólagos ügyészi hatáskör, függetlenül attól, hogy mentelmi jogot érint-e vagy sem. Úgy tudjuk, több polgármestert tanúként már kihallgattak, de az általunk megkeresettek egyike sem nyilatkozott, mondván, vallomásukat „államtitoknak minősítették.” Az ügyészség pénteki lapzártánkig nem válaszolt arra, hogy ezt mi alapján és miért rendelték el, és több más kérdésünkre sem felelt.
Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója lapunknak azt mondta: 2009 óta ez a fogalom nem létezik, helyette a korszerű nemzetközi szabályoknak megfelelő „minősített adat” az elfogadott, ennek ellenére közszájon ma is foroghat ilyen kifejezés. Ahhoz, hogy valamit minősített adatnak nyilvánítsanak, szavai szerint komoly indok kell, kémkedés, állam elleni bűncselekmények, minősített adat védelmét sértő bűncselekmények, titkos felderítés, lehallgatás, fedett nyomozó igénybevétele. Valószínűleg soha nem derül majd ki, ebben az ügyben mi volt ez a kategória, mindenesetre arra alkalmas, hogy a polgármestereket „elhallgattassa”, s az ügyészségnek se kelljen bőséges információt kiadni – bár a jogi igazgató szerint erre amúgy sem kötelezi őket a törvény, elvileg csak a nyomozás érdekeit kell szem előtt tartaniuk.
