Kína és Észak-Korea halhatatlan barátságát ünnepelte Hszi és Kim

Publikálás dátuma
2019.10.06. 08:46

Fotó: KCNA VIA KNS / AFP
70 éve vették fel a diplomáciai kapcsolatokat.
Nagyra értékelte a Kína és Észak-Korea közötti "tartós, egészséges és stabil" barátságot Hszi Csin-ping kínai elnök, a kínai-észak-koreai diplomáciai kapcsolatok 70. évfordulója alkalmából - jelentette vasárnap a Hszinhua hivatalos kínai hírügynökség. Kim Dzsong Un észak-koreai vezető szintén üzenetet küldött a kínai elnöknek, amelyben kijelentette, hogy a két ország közötti "legyőzhetetlen" barátság halhatatlan a szocializmus ügye beteljesülésének útján" - írta vasárnap a KCNA észak-koreai hírügynökség. Észak-Korea azon első országok közé tartozott, amelyek 1949-ben történt kikiáltása után elsimerték a Kínai Népköztársaságot. A két ázsiai szomszédos ország közötti viszony jelentős és kedvező szerepet játszott a regionális béke és stabilitás fenntartásában - tette hozzá Hszi Csin-ping. Hszi és Kim ötször találkozott 2018 márciusa óta. Peking a baráti üzenetet két nappal a kommunista Kína létrejötte 70. évfordulója alkalmából tartott nagyszabású katonai díszszemle után küldte Phenjannak, illetve egy nappal azután, hogy megszakadtak a Svédországban Észak-Korea és az Egyesült Államok között a nukleáris leszerelésről tartott munkamegbeszélések.
Szerző

Szabad szemmel: a britek megpróbálták, de Orbán nem fog segíteni Johnsonnak Brexit-ügyben

Publikálás dátuma
2019.10.06. 07:46

Nemzetközi sajtószemle, 2019. október 6.
The Times A magyar Külügyminisztérium közlésével ellentétben Nagy-Britannia igenis közbenjárt, hogy az Orbán-kormány akadályozza meg a brit kilépés elhalasztását, azaz éljen vétójogával, ha Boris Johnson az Alsóház döntése folytán rákényszerül, hogy haladékot kérjen Brüsszeltől. A szigetországból egyszerre három miniszter is igyekezett megkörnyékezni a magyar vezetést, köztük Michael Gove, aki a rendezetlen kiválás felelőse. Valamennyien személyesen lobbiztak Szijjártó Péternél, hogy vegye rá Orbán Viktort a lépésre. Ám brüsszeli források szerint hiú remény ilyesmiben bízni, mert a magyar kormányfő már így is több fronton harcol az EU-val és most nem kezd bele egy új csatába. Minden jelzés ezt támasztja alá. Charles Grant, az Európai Reformközpont nevű elemző intézet vezetője azt gondolja, hogy a britek hiába beszélnek. Ha maradnak, akkor is csak várhatóan júniusban tudnak nagyobb nehézséget okozni, mert akkor kell szavazni a 2026-ig érvényes költségvetésről.
Daily Telegraph Az újság szerint Boris Johnson azzal akarja zsarolni az EU-t, hogy megvétózza a következő 7 évre szóló költségvetést és megbénítja a szervezet munkáját a brit biztos szakterületén, ha Brüsszel belemegy a hosszabbításba és nem engedi a szigetországot távozni a hónap végén. Két miniszter is úgy nyilatkozott, hogy agresszívabb fellépéssel kell rákényszeríteni az uniót: ne adjon újabb határidőt a kilépésre, hanem nyugodjon bele, hogy a szigetország pár héten belül veszi a kalapját, akár van megállapodás, akár nincs. Még az is szóba került, hogy az élesen Európa-ellenes populista Nigel Farage képviselje a szervezetben a brit kormányt. London ugyanis idáig a Brexitre hivatkozva nem nevezett senkit sem von der Leyen csapatába. Mindenesetre most a kabinet megbízottja körbe akar járni egy sor fővárost, hogy tárgyaljon az érintett tagállamokkal. De London már azzal is fenyegetőzik, hogy szabotálja a nem egészen két hét múlva esedékes csúcsértekezletet, ha addig a közösség addig nem fogadja el az ajánlatát. Mujtaba Rahman, az Eurázsia Csoport kutató intézet igazgatója azonban arra figyelmeztet, hogy a brit kilépés után konstruktív együttműködés szükséges az Egyesült Királyság és az EU között, ám a mostani brit lépések éppen nem abba az irányba mutatnak. Mindenesetre úgy tudni: a Johnson-kabinet már azt is megvitatta: miként tudja megtorpedózni a következő, hétéves büdzsét, ha Nagy-Britannia továbbra is kénytelen lesz bent maradni. Az elképzelés az, hogy az aláírás várhatóan márciusban esedékes, akkor lehet majd cselekedni.
Guardian A lap úgy értesült: nem valószínű, hogy a brit kormányfő Orbán Viktor közreműködésével tudná négyszögesíteni a kört, azaz rá tudná venni a magyar vezetőt, hogy az mondjon nemet, ha legkésőbb a következő csúcstalálkozóig nem sikerül egyezségre jutni az EU-val, és így Johnson a parlament döntése nyomán kénytelen lesz újabb haladékért folyamodni Brüsszelnél. Ám az EU-ban kevesen gondolják, hogy a jobboldali, euroszkeptikus magyar vezető égne a vágytól, hogy segíthessen. Ezt magas rangú tory vezetők azzal magyarázzák, hogy következnek a költségvetési tárgyalások és Magyarországnak kell pénz, tehát nem kockáztat London kedvéért. Mindenesetre e pillanatban úgy tűnik, Johnson valóban el van szánva, hogy ha törik, ha szakad, keresztülviszi a rendezetlen kilépést. Ám holnapra várható az a bírósági ítélet Edingburgh-ban, amely feltehetőleg kötelezi, hogy kezdeményezze a Parlament által előírt hosszabbítást, amely azután január végéig szólna. A két nagy párt törvényhozási vezetőinek körében általános a nézet, hogy minden mostani handabandázástól függetlenül pontosan ez lesz a dolog vége. A konzervatívok azonban abban bíznak, hogy a rövid távú vereség megtérül majd az utána következő választáson. Az EU főtárgyalója, a francia Barnier ugyanakkor sajnálatosnak tartja, hogy a múlt novemberben Theresa May-jel minden kérdésben megállapodtak, ám most Johnson felrúgja az egész egyezséget. Pedig tudomásul kellene vennie, hogy a szerződéshez két fél kell. És a britek nem követelhetnek olyan engedményeket, amelyeket az unió nem adhat meg, mert nincs rá alap, hiába rágják a gittet.
Spiegel A lap vezércikke természetesnek tartja, hogy mindenki berzenkedik a Brexit-megállapodás újranyitása ellen, mert az engedményt jelentene Johnsonnak, aki válságba taszította a saját országát, megszegte a törvényt, megtévesztette a királynőt és gúnyt űzött a parlamentből. Ám a jelenlegi helyzetben mégis tanácsos volna újra fontolóra venni a dolgokat, mert az EU-nak nem szabad hagynia, hogy tovább folytatódjon ez az egész Brexit-őrület. Ily módon bármilyen nehéz is kompromisszumot elérni, az még mindig jobb, mint a megállapodás nélküli kilépés. Amit legutóbb a britek a kulcskérdés, az ír-észak-ír határ kapcsán letettek az asztalra, az nehezen elfogadható az unió, még kevésbé Dublin részéről. Mégis bele kell menni - kiinduló pontként a további, érdemi tárgyalásokhoz. Az indítvány nem a legjobb, de ha nem megy át, akkor jön a hosszabbítás, de az sem oldja meg a határkérdést. Mellesleg ez nem is az időn múlik. Az pedig csupán illúzió, hogy a következő három hónapban népszavazást tarthatnak brit földön és akkor megint minden jóra fordul. Még ha győznek is a bennmaradás-pártiak, az ország attól még teljesen megosztott marad, és e válság következményeit folyamatosan érezné az unió. Így azután maga is megbénulna. A másik lehetséges forgatókönyv, hogy Johnson választást nyer, de akkor következik a rendezetlen Brexit, tartós károkat okozva az EU és a szigetország viszonyában.
Politico A lett miniszterelnök úgy gondolja, hogy ha Fidesz nem módosítja álláspontját a klímaváltozás ügyében, akkor ez odavezethet, hogy idővel kikerül az Európai Néppártból. Karins, aki az USA-ban született és január óta látja el hivatalát, azon a véleményen van, hogy a konzervatívoknak a környezetvédelem felé kell fordulniuk, mert máskülönben nem haladnak a korral és végük. A politikus, akinek a EPP megbízottjaként nagy szerepe volt az abban, hogy sikerült megoldani a vitát az ügyben, ki legyen az Európai Tanács következő feje, azt mondja, hogy a választások után Ausztriában is a Néppárt és a zöldek összefogása felé mutatnak dolgok. Vagyis az inga visszafelé tart a közép felé, miután kiderül, hogy a zöldek lehetnek jobboldaliak is, nem csupán baloldaliak. A portál hozzáteszi, hogy elképzelhető: a lett vezető kénytelen lesz belátni, hiába próbál jobb belátásra téríteni bizonyos konzervatív pártokat a zöld politika felvállalására. Hiszen a Fidesz a nyáron a csehekkel, az észtekkel és a lengyelekkel megakadályozta, hogy az EU közös célként hirdesse meg a karbon semleges kibocsátást 2050-re. Mellesleg a magyar kormánypárt abban is különbözik jó pár más tagpárttól a kereszténydemokraták soraiban, hogy a szavazók megnyerésére keményen migrációellenes vonalat visz és a keresztény identitást hangoztatja.
Deutschlandfunk Orbán Viktor azért nevezte technokratának új biztos jelöltjét, mert így akarta kiemelni, hogy olyasvalakiről van szó, aki nem tagja a kormánynak, tehát nem tudta beszennyezni a kezét, mondja Stephan Ozsváth, a német közszolgálati rádió Magyarország-szakértője. Ő már azon csodálkozott, hogy a kormányfő az első körben Trócsányi Lászlót akarta Brüsszelbe küldeni, hiszen ő a felelős a civil szervezetek gúzsba kötéséért, a Stop Sorosért, továbbá része volt a Gruevszki-ügyben. Szóval elvileg szóba sem jöhetett volna. Ami az utódot, Várhelyi Olivért illeti, ő tényleg ismeri az EU csínját-bínját, de úgy hírlik róla, hogy kőkemény tárgyaló, Orbán feltétlen híve, aki mindig a győzelemre játszik, viszont szívesen keni a saját hibáit másokra. Személyisége leginkább egy pitbullra emlékeztet. Vagyis nem lesz könnyű megszelídíteni. Trócsányi elutasítása kapcsán egyébként a miniszterelnök áldozati szerepbe helyezkedett. Amúgy pedig joggal lehet feltételezni, hogy a bővítési tárcát saját céljaira igyekszik majd kiaknázni, mert vannak politikai érdekeltségei a Nyugat-Balkánon.
Euractiv Az unió formálódó új menedékpolitikája ajándék a szélsőjobbnak, amely éveken át élhet majd abból. Erre figyelmeztet az elemzés, miután 4 tagállam nemrégiben Máltán olyan megállapodást kötött, amelynek értelmében automatikusan továbbadnák a tengeren kimentett migránsokat a többi országnak. Conte olasz miniszterelnök az aláíráskor azt emelte ki, hogy a kérdést nem szabad EU-ellenes propagandára kihasználni. Ám éppen ez fenyeget, mert a szerződés Kelet-Európa, illetve a szélsőségesek kezére játszik, azok bunkóként forgathatják a fejük fölött a dokumentumokat – belpolitikai megfontolásokból. Pedig a kvótajavaslat egyszer már megbukott a V4-ek ellenállásán. Ám Macron most mégis arról beszél, hogy aki nem vesz át automatikusan menedékkérőket, azt keményen megbüntetik. Márpedig ez fel fogja paprikázni a keleti tagokat, mert számukra itt az identitás és a szuverenitás a tét. Egyszerűen hallani sem akarnak afrikai vagy közel-keleti migránsokról. Nem hisznek a liberális értékekben, amelyek ennyi embernek kínálnak oltalmat. Az EU-n belül éles kelet-nyugati ellentétek vannak olyan kardinális kérdésekben, mint a vallás szerepe, a nemzeti önazonosság, valamint a kulturális beilleszkedés. Ezen felül az új tagok nem szeretnék átvenni a svéd vagy a holland modellt. A jólét érdekében és az orosz befolyás kivédésére léptek be annak idején. Viszont ha kötelezik őket a migránsok befogadására, az jórészt úgy jelenik meg, hogy a közép kényszeríti a perifériát és próbálja megváltoztatni annak kultúráját. A máltai szerződést az unió három legerősebb országa tervelte ki, mert nem szeretné, ha Olaszország még inkább a szélsőjobb felé sodródna. Ám a jelek szerint e cél érdekében hajlandó átgázolni a Keleten. Csakhogy ily módon lovat ad az EU-, illetve iszlámellenes csoportok alá. Ennélfogva szétteríti a problémát az egész unióban. Pedig a 4 évvel ezelőtti hullámból senki nem profitált annyit politikailag, mint a szélsőjobb. De az új elképzelés is csak odáig jut, hogy támogatni kell a déli országokat a keletiek rovására és nyomást kell kifejteni a keleti társadalmak megváltoztatására. Ez azonban megint csak a radikálisokat bátorítja fel.
FAZ A német belügyminiszter azt sürgeti, hogy erősítsék meg az unió külső határainak védelmét, mert egyre több migráns érkezik Görögországba. Seehofer, aki egy uniós küldöttség tagjaként a héten Ankarában és Athénban járt, attól tart, hogy máskülönben nagyobb menekülthullám áraszthatja el Európát, mint 4 éve. Úgy fogalmazott, hogy az eddiginél jóval nagyobb segítséget kell nyújtani a déli államoknak, vagy baj lesz. Ám azt ígéri, hogy a Bizottság új elnökével együtt mindent elkövet a válság megismétlődésének megakadályozására. Egyben felszólította a tagállamokat, hogy tegyenek többet Törökországért, mert az igen sok menedékkérőt fogad be. Utalt arra, hogy ha rajta múlik, a támogatás túlmegy a 2016-ban megígért hat milliárd eurón.
Szerző

Megakadtak az Észak-Korea nukleáris leszerelésről szóló tárgyalások

Publikálás dátuma
2019.10.05. 20:19
Szöuli asszony figyeli az újabb észak-koreai rakétakísérletről szóló híradást, 2019. október 2-án
Fotó: JUNG YEON-JE / AFP or licensors
Phenjan döntött az egyeztetések lezárásáról, bár ők lőttek ki szerdán egy tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétát.
Megszakadtak a munkamegbeszélések Észak-Korea és az Egyesült Államok között a nukleáris leszerelésről - közölte újságírókkal Stockholmban Kim Mjong Gil észak-koreai főtárgyaló. "A tárgyalások nem feleltek meg várakozásainknak, és végül megszakadtak (...) A semmilyen eredményhez nem vezető tárgyalások meghiúsulása kizárólag az Egyesült Államok hibája, amely nem hagyott fel a szokásos hozzáállásával" - közölte újságírókkal egy tolmácson keresztül Kim Mjong Gil országa stockholmi nagykövetségénél. Csalódtunk az Egyesült Államokban, amely semmit sem hozott magával a tárgyalóasztalhoz" - idézte az észak-koreai főtárgyalót a Dagens Nyheter című svéd lap. "Most az Egyesült Államokon a sor, hogy felújítsa a párbeszédet" - tette hozzá Kim Mjong Gil. Bill Martin, az Egyesült Államok svédországi követe nem tudta kommentálni az erről szóló információkat. "Érdekes, de nincs mit megjegyeznem ezzel kapcsolatban. Én magam nem hallottam erről" - mondta.  Az észak-koreai küldöttség csütörtökön érkezett meg a svéd fővárosba a tárgyalások miatt. Észak-Korea szerdai közlése szerint sikeresen tesztelte egy új típusú, tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétáját (SLBM). A Reuters hírügynökség szerint a mostani kísérlet volt a legprovokatívabb Észak-Korea részéről azóta, hogy 2018-ban ismét felvette a párbeszédet az Egyesült Államokkal - Washington pedig egyértelműen provokációnak is tartotta a tesztet,  bár Trump csütörtökön még bizakodónak tűnt, azt mondta, hogy kommunista diktatúra az erődemonstráció ellenére is folytatja majd a leszerelésről szóló tárgyalást.   Az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) határozatai tiltják Észak-Korea számára a ballisztikusrakéta-technológia alkalmazását - írja az MTI. 
Szerző
Frissítve: 2019.10.05. 20:21