Pikó Andrásék ellen bűncselekmény hiányában szüntették meg a nyomozást

Publikálás dátuma
2019.10.06. 11:54
Az ellenzéki pártok demonstrációja a VIII. kerületi Práter utcában 2019. szeptember 13-án. Az ellenzék közösen állt ki VIII. ...
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A rendőrség tehát nem talált bűncselekményre utaló nyomot.
A Népszava is megírta, csütörtök délután a rendőrség megszüntette a nyomozást Pikó András VIII. kerületi ellenzéki polgármesterjelölt és kampánycsapata ellen. Most a BRFK a Mérce kérdésére válaszolva árulta el, hogy mi volt a megszüntetés oka: a cselekmény nem bűncselekmény. Ezt írták válaszul a lapnak:
„Megkeresésével kapcsolatosan tájékoztatjuk, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság a nyomozást a Büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 398.§ (1) bekezdés a) pontja alapján szüntette meg.”

A Mérce szerint a feljelentő, vagyis a nyolcadik kerületi Választási Iroda már kapott értesítést a döntésről, azonban ők nem voltak hajlandók közölni Pikóékkal, hogy mi alapján szüntették meg a nyomozást az ellenzéki jelölt és stábja ellen. A lap hozzáteszi: a hivatkozott jogszabály alapján azért szüntették meg a nyomozást, mert nem találtak bűncselekményt. Ez azt jelenti, hogy az ügyben a nyomozók egyetlen olyan tényt sem tártak fel, ami bűncselekmény lenne. A józsefvárosi Helyi Választási Iroda még csütörtökön azt közölte a Magyar Nemzettel, hogy a nyomozás megszüntetéséről szóló határozat nem jogerős, ezért kérvényezik a vizsgálat folytatásának elrendelését. Szerintük ugyanis a rendőrség „számos körülményt nem vizsgált kellő körültekintéssel, vagy figyelmen kívül hagyott”.
Szerző

Orbán a magyar zászló mellé feketét is tűzetett a Karmelita kolostorra

Publikálás dátuma
2019.10.06. 11:27
Képünk illusztráció
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda
A miniszterelnök Facebook-oldalán tiszteleg az aradi vértanúk előtt.
Orbán Viktor külön is megemlékezett közösségi oldalán Batthyány Lajos mártír minisziszterelnökről és az aradi vértanúkról: posztolt egy képet a miniszterelnöki rezidenciáról, a Karmelita kolostorról, amelynek bejárata fölött egy magyar és egy fekete zászló lobog.
A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek. Az Országház előtti Kossuth téren Magyarország lobogóját a kegyelet kifejezéseként vasárnap délelőtt félárbócra engedték.
Szerző
Frissítve: 2019.10.06. 11:34

Felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót a Parlament előtt

Publikálás dátuma
2019.10.06. 08:41

Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Katonai tiszteletadás mellett, Benkő Tibor honvédelmi miniszter jelenlétében ünnepélyesen felvonták a nemzeti lobogót az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, az aradi vértanúk emléknapján vasárnap reggel a Parlament előtti Kossuth téren. A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon. A nemzeti lobogó felvonását a Himnusz, majd félárbócra eresztését a Szózat hangjai kíséretében a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység állományába tartozó Honvéd Díszzászlóalj végezte, a ceremónián közreműködött a Nemzeti Lovas Díszegység is. A központi rendezvénysorozat délelőtt 10 órától a Fiumei úton, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzással folytatódik, ahol Áder János köztársasági elnök és Tarlós István főpolgármester mond beszédet. Emellett a nemzeti sírkertben egész nap rendkívüli történelemórával, sétával várják a diákokat, érdeklődőket. A Batthyány-örökmécsnél 10 és 18 óra között lehet mécsest gyújtani. A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek.
Szerző
Frissítve: 2019.10.06. 11:01