Már hitelből is nehéz lakást venni

Publikálás dátuma
2019.10.07. 09:45

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Egyre jobban elszakadnak a budapesti lakásárak a jövedelmektől, így már a hitelből történő vásárlás is egyre elérhetetlenebb. Mindez a jegybank szerint versenyképességi kérdéssé vált.
Egyre nehezebb lakáshoz jutni Magyarországon: ezt már nemcsak a családalapítás előtt álló fiatalok, vagy a lakásukat nagyobbra cserélni szándékozó családok érzik így. A jegybank mindezt a Magyar Ingatlanszövetség napokban rendezett konferenciáján konkrét adatokkal és számításokkal is alátámasztotta. Eszerint az utóbbi két-három negyedévben – a csökkenő kamatok ellenére - jelentősen romlott még a hitelből történő lakásvásárlás elérhetősége is: mind Budapesten, mind országosan. Ennek oka, hogy az árak megállíthatatlanul emelkednek. A fővárosban csaknem 25, országosan 18 százalékkal drágultak az ingatlanok egy év leforgása alatt. Ez azt jelenti, hogy azért a budapesti lakásért például, ami tavaly nyáron még 25 millió forintba került, az idén nyáron már több mint 31 millió forintot kértek. Az átlagbér eközben a KSH adatai szerint alig 11 százalékkal emelkedett. Az árak egyre inkább elszakadnak attól a mértéktől, amit a munkaerőpiaci helyzet, a bérek vagy a lakossági megtakarítások indokolnának, a túlértékeltség kockázata a fővárosban egyre nagyobb. Emiatt ma Budapesten a legtöbb háztartás képtelen megfelelő ingatlant vásárolni felhalmozott vagyonából, és képtelen megfelelő lakást bérelni rendszeres jövedelméből – foglalta össze a folyamatokat Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója. Az európai fővárosok közül a budapesti ingatlanárak emelkedtek a legdinamikusabban 2009 óta, a régióban így jelenleg a magyar főváros ingatlanpiaca a legmagasabban árazott. Tavaly e téren még Prágáé volt a vezető szerep, de ma már a Visegrádi országok fővárosai közül Budapesten a legmagasabbak a jövedelmekhez képest a lakásárak. Budapesten 15 évnyi mediánjövedelem szükséges egy medián árszintű lakás megvásárlásához, míg Prágában 14,5, Pozsonyban és Varsóban pedig 12 évnyi. (A medián a növekvő sorba rendezett értékek közül az éppen középre eső: ennél az értékek fele kisebb, másik fele nagyobb.)
Nemrég a Népszava is kiszámolta: szülői segítség nélkül több mint 23 évnyi kuporgatás és hiteltörlesztés után juthat el oda egy átlagbért kereső fiatal, hogy tulajdonosa legyen egy 40 négyzetméteres fővárosi panellakásnak. Csak a hitelfelvételhez szükséges önerőhöz 3 évig kellene szűkre húzni a nadrágszíjat. Még pedig nem is kicsit. Számításaink során a létminimum összegét (95 ezer forint) vontuk le a budapesti nettó átlagbérből (300 ezer forint), s azt néztük meg: az így megmaradt összeget hány évig kell félretenni ahhoz, hogy egy ma átlagosan 27,5 millió forintba kerülő 40 négyzetméteres budapesti lakás hitelből történő megvásárlásához összejöjjön a jellemzően 30 százalékos önerő. Ehhez most 3,4 év szükséges, utána pedig további 20 évig költhetjük fizetésünk felét a hitel törlesztésére. Ez egyben azt is jelenti, hogy most nehezebb összegyűjteni az önerőre valót, mint öt évvel ezelőtt, mert akkor ehhez csak 2,5 év kellett (és a lakás ára is csak 11 millió forint volt). Banai Ádám arról is beszélt, hogy a növekvő ingatlanárak, a lakásvásárlás elérhetőségének csökkenése a szociális problémákon túl mára versenyképességi kérdéssé is vált. Nemcsak a lakásvásárlás kerül ugyanis egyre elérhetetlenebb messzeségbe Budapesten, hanem a B terv is, hiszen a lakásbérleti díjak is nagyon magasak a jövedelmekhez képest – fogalmazott. (A bérleti díjak jövedelemhez viszonyított aránya a többi visegrádi országban is jóval meghaladja az európai átlagot.) Mindezek következtében a jövedelem jelentős hányadát teszik ki a lakhatási kiadások. Egyre többen kénytelenek alacsonyabb minőségű lakásokban élni, és költöznek ki a megfizethetőbb külső kerületekbe, utóbbi miatt pedig egyre több idejük megy el utazásra. Banai Ádám szerint a lakhatási problémák miatt többen döntenek a külföldre költözés mellett, és későbbre tolódik a családalapítás is. Az ingatlanárak megállíthatatlannak tűnő növekedése mögött Budapesten részben a befektetői célú lakásvásárlások állnak, amelyek még mindig jelentős hányadát – 30-40 százalékát - teszik ki az adásvételeknek. A másik ok a szűkös kínálat. A hazai lakásállomány megújulási rátája régiós szinten is nagyon alacsony, mindössze 0,6 százalék. Ez azt jelenti, hogy ezt az ütemet tartva 150 év alatt cserélődne le a teljes hazai ingatlanállomány. Márpedig nem biztos, hogy a világháború után vagy akár mostanában 150 évre építettek egy-egy ingatlant – jegyezte meg Banai Ádám. Hozzátette: az idei évre a fővárosban várt lakásátadások száma már jól láthatóan nem dönt rekordot. A szakember- és az építőanyag-hiány miatt számos lakás átadása csúszik át az idei évről 2020-ra , így a tervezett 15 ezer újépítésű lakás közül várhatóan csak mintegy 9 ezer készül el még az idén. Jövőre lehet, hogy több lakásátadást jelez most a statisztika, ám ezek nem jelentenek olyan új kínálatot, ami enyhítené a keresletet, csak a csúszásokat mutatják. Az újonnan bejelentett projektek lakásszáma ráadásul történelmi mélypontra zuhant. Ennek legfőbb oka a 2016-ban átmeneti időre bevezetett kedvezményes újlakásáfa megszűnése: 2020. január 1-jétől az 5 százalékos kulcs ismét 27 százalékra emelkedik, várhatóan azonnal további jelentős drágulást vonva maga után. Korábban a jegybank is jelezte: a kedvezményes áfa év végi kivezetése visszaveti majd az újlakás-építési kedvet, és ezzel a kínálatot, ezért ennek vannak kockázatai – emlékeztetett Banai Ádám. Kérdésünkre úgy fogalmazott: vannak más eszközök is a kínálat bővítésére. Az egyik ilyen például, ha a beruházási, építési hatékonyság növelését ösztönzik, hiszen akkor olcsóbban lehet több lakást építeni, ami növelné a kínálatot és csökkenthetné az árakat is.

Ingatlanügynökök: sokat dolgoznak, mégis kevesen ajánlanák őket

Átlagosan heti 55 órát dolgoznak az ingatlanközvetítők, akik nagyjából másfél havonta tudnak eladni egy-egy ingatlant – derült ki a Magyar Ingatlanszövetség felkérésére az Ipsos által végzett kutatásból. A felmérés meglehetősen negatív képet fest a szakmáról. A közvetítők 91 százaléka a Facebookról tájékozódik, mert nem áll rendelkezésre hiteles, szakmai híreket közvetítő csatorna, 72 százalékuk szerint a szakma gyakorlásához nem elég a jelenlegi OKJ-s képzés, 75 százalékuk emiatt az oktatás vagy a jogi keretek terén indokoltnak is látná az erőteljesebb állami beavatkozást. Ami pedig az ügyfeleket illeti: ők azt panaszolták, hogy az ügynökök majdnem fele nem tart rendszeresen a kapcsolatot, tízből négyen nem töltenek fel alaprajzot a hirdetéshez,  40 százalékuk nem is keresné meg újra vagy nem ajánlaná azt az értékesítőt, akivel dolgozott.   

Szerző

Késlekedik a felzárkózásunk

Publikálás dátuma
2019.10.07. 08:35
Illusztráció
Fotó: Vajda József
Szinte észrevétlenül csökkent 2018-ban Magyarország GDP-arányos államadóssága.
A jegybank korábban 70,9 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal számolt, ám az elmúlt évi költségvetésről szóló, az Országgyűléshez benyújtott zárszámadásban már 70,2 százalék szerepel. Baksay Gergely, az MNB Költségvetési és Versenyképességi Elemzések Igazgatóságának vezetője egy a Költségvetési Tanács rendezte minapi konferenciáján tartott előadásában - ezt az adatot is figyelembe véve - idén 67,3, 2020-ban pedig 64 százalékos adósságmértékkel számolt. A túlzottan optimista várakozásokat azonban lehűtötte Antal Judit, az OG Research vezető közgazdásza, aki szerint a GDP-arányos államadósság mérséklődése lassú lesz. Számításai szerint az Alaptörvényben is kívánatosként megjelölt 60 százalékot csak 2025-ben érhetjük el, majd 2029-re - vagyis tíz esztendő múlva - 57 százalékon stabilizálódás következhet be. A mostani 70 százalék Antal Judit szerint még mindig nagyon magas.  A magyar gazdaság feltehetően 2019 első felében érte el a növekedési ütemének, és ezzel kapacitás-kihasználtságának a csúcsát. A szakember szerint azonban kérdéses, hogy ezután hogyan alakul a kapacitások bővülése, bár a közgazdászok abban egyetértenek, hogy 2019 második félévében még nem igazán jelentkeznek a gondok. Azonban az idei évre várt 4,6 százalék körüli GDP-bővülés után a 2020. évi növekedési ütem 3,3 százalékra történő mérséklődése már számottevő visszaesésnek számít. (A kormány átlagosan 4 százalékkal számol a 2020-2022-es évekre.)
A jelenlegi túlfűtött gazdasági növekedés ellenére alig-alig csökken hazánk fejlettségbeli különbsége az Európai országokhoz képest. Cserháti Ilona, a Budapesti Corvinus Egyetem docense nemzetközi felmérésekre hivatkozva azt mondta, hogy most az uniós átlag 70 százalékán állunk - lényegében Lengyelországgal egy szinten -, szemben Csehország 90 százalékával.  A legnagyobb a gond a termelékenység alakulásával van. Cserháti Ilona idézte a Deloitte-nak azt a felmérését, amely szerint Magyarországon a versenyszférában a külföldi tulajdonosok részaránya eléri az 50 százalékot, amely az Európai Unióban a legmagasabb. Ezeknek a cégeknek a termelékenysége két és félszeresen haladja meg a kkv-szektorét.  Felmérték, hogy ezen cégek közül a régióban hol van az 50 leggyorsabban bővülő. Kiderült, 19 Lengyelországban működik, Magyarországon csak kettő. Antal Judit úgy vélte, hogy a gazdasági növekedésnek számottevő akadálya az egyre jobban szorító munkaerőhiány.   
Szerző

332,41 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.10.07. 07:17

Fotó: Népszava
Enyhén erősödött a forint a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi piacon hétfő reggel.
Az euró 332,41 forinton forgott reggel hét órakor, 8 fillérrel csökkent az árfolyama a péntek esti 332,49 forinthoz képest. A dollár árfolyama 302,71 forintról 302,63 forintra, a svájci franké pedig 304,16 forintról 303,96 forintra gyengült. Az euró 1,0979 dolláron forgott hétfő reggel, 0,03 százalékkal erősödött a pénteki záráshoz képest. A svájci frankhoz képest 0,12 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz, 1,0934 frankon jegyezték. Egy dollárért 0,9959 frankot kértek, 0,07 százalékkal erősödött a dollár. A jenhez képest azonban 0,06 százalékkal gyengült a dollár, hétfő reggel 106,86 jent ért.
Szerző
Témák
forint euró dollár