Még évekig lendületesen drágul a sertéshús

Publikálás dátuma
2019.10.07. 06:40
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Egyelőre megállíthatatlannak tűnik az afrikai sertéspestis terjedése a világban és Magyarországon is. A növekvő kereslet és csökkenő kínálat folyamatosan feljebb hajtja a húsárakat.
Az afrikai sertéspestis (ASP) hatásait már a magyar a fogyasztók is érezhetik a zsebükön. Idén a sertéshús ára az első háromnegyed évben átlagosan 10-12 százalékkal emelkedett. Az egyik legnépszerűbb termék, a sertéscomb ára például kilónként 900-1 000 forintról 1 300-1 400 forintra nőtt, de a karajért már 1400–1500 forintot kell fizetni. A legdrágább sertéshús, az oldalas 1700-1800 forintot kóstál. Egyes piaci szereplők már nem zárják ki azt sem, hogy a sertéshús utoléri, esetenként le is körözheti a marhahús árát. A drágulással még legalább 1-2 évig együtt kell élnünk – nyilatkozta a Népszavának Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke. Egyelőre ugyanis senki nem tudja megjósolni, mikor ér véget a járvány. (Nagy István agrárminiszter az Inforádióban azt mondta: arra számít, hogy a tél közeledtével, amikor a vaddisznók visszahúzódnak az erdőkbe, megáll a kór terjedése.)
A világ sertésállományának 20 százalékát adó Kínában eddig becslések szerint már 100 millió jószágot kellett a fertőzés miatt levágni, de a szomszédos Vietnámban is egyre nagyobb pusztítást végez ez a betegség. Bár a sertéspestis az emberre nem veszélyes, a fertőzött állatok szinte kivétel nélkül elhullanak és jelenleg semmilyen védőoltás, gyógyszer sincs ellene. Az ASP már Nyugat-Európában is megjelent, így például Belgiumban találtak fertőzött vaddisznókat. Augusztusig a húskészítményeknél az áremelkedés idén átlagosan 4 százalék volt. Év végig ez is feljebb kúszhat, ráadásul az élő-, a félsertéssel és a tőkehúsokkal ellentétben itt még a kedvezményes 5 százalékos áfa hatása sem fékezi a drágulást, hiszen ezeket a termékeket jelenleg is 27 százalékos áfa terheli.  Az áremelkedést gerjesztheti, hogy az év első háromnegyed évében az élő sertés felvásárlási ára  30-40 százalékkal emelkedett, és a júniusi átlagosan 490-500 forintról szeptemberre 600-650 forintra ugrott.
A Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke a hús- és húskészítmények árait tekintve a későbbiekben sem biztat sok jóval. Terméktől, minőségtől függően az önköltség 50-80 százalékot teszi ki az alapanyag, de a bérek is nagyjából 10 százalékkal növekedtek. Ezek a költségek még be sem épültek a feldolgozói árakba, de előbb-utóbb ezeknek is meg kell jelenniük, különben tönkremennek a feldolgozóüzemek. Nem nagy vigasz, hogy a húskészítmények gyártói szerte az unióban hasonló gondokkal küszködnek. A magyar sertéshúst és a készítményeket olyan fontos piacokról tiltották ki a hazai sertéspestis-fertőzések miatt, mint Japán, vagy Dél-Korea. Az ázsiai piacok tették ki a 2017-es export majd’ egyharmadát. A magyar kormányzat hiába kérte a tilalom regionális feloldását, vagyis a sertéspestistől mentes területekről a sertéshús, illetve készítmények exportjának engedélyezését, eddig nem jártak sikerrel. Ugyanakkor Romániában a kór ottani terjedése miatt levágott állományok olyan hiányt teremtettek, hogy a magyar export egy év alatt megkétszereződött a szomszédos országba. A napokban Szerbia egy évnyi szünet után ismét megnyitotta piacát a magyar sertéshús előtt.  A feldolgozók mellett a termelők sem lélegezhetnek föl. Az első igazoltan afrikai sertéspestisben elhullott vaddisznót Heves megyében találták tavaly, de azóta Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun, Békés megye után Budát, illetve az agglomeráció is fokozottan fertőzött területnek nyilvánították. Pest és Fejér, valamint Komárom-Esztergom megyét is elérte az ASP. Ezeken a területeken több tucat települést jelölt közepes és magas kockázatúnak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. 

Rossz idők járnak a vaddisznókra

Míg 1960-ban alig 10 ezerre becsülték a vaddisznók számát Magyarországon, mára százezeren turkálhatnak az erdőkben é a települések határában. A hivatalos álláspont szerint négyzetkilométerenként legföljebb 2 jószág lenne kívánatos, az adatokból is látszik, ennél jóval többen lehetnek. Az országnak 20 százalékát borítják erdők, ez a vad is jobbára ott érzi otthon magát. Bár ahogy nő a populáció, és fogy az élőhelye, a vaddisznó is - akárcsak Erdélyben a medve -, lassan beköltözik a városokba. A házi sertéshús termelői és fogyasztói mellett az afrikai sertéspestis leginkább a vadgazdálkodókat érinti. A bérvadásztatás ugyanis szép pénzt hoz a konyhára. Az életkortól, nemtől, súlytól, agyar mérettől függően egy vaddisznó elejtéséért néhány tízezer forinttól a félmillióig terjed a skála. A járvány miatt kilőtt vadakért biztosan nem kapnak ennyit a vadásztársaságok, állami erdészetek. Már csak azért sem, mert a lelőtt egyedeket nem lehet elszállítani, hanem helyben el kell ásni. A valószínűleg több száz, vagy ezer vaddisznó kényszer kilövése százmilliókban mérhető bevételkiesést okozhat az ágazatnak.       

A házisertések még nem fertőződtek

Senki nem beszél szívesen arról, hogy a fertőzött területeken található sertéstartó gazdaságból hányat érinthet egy esetleges kényszerintézkedés, ha az állományban megjelenik a kórokozó. Akkor ugyanis a teljes állományt le kell ölni. Ha valaki igazolni tudja, hogy betartotta a kötelező biztonsági előírásokat, vagy állategészségügyi megelőző lépésként számolják föl az állományt, teljes kártérítést kap, szemben azzal, akinél valamilyen mulasztást tárnak föl. Ilyen ok lehet például, ha valaki moslékkal eteti a disznait. Ágazati szakemberek szerint elsősorban a néhány jószágot tartó kis gazdaságok esetében nagyobb a fertőzés kockázata. Egyelőre házi sertéseknél az ASP fertőzést sehol nem mutatták ki - mondta lapunknak Menczel Lászlóné, a Vágóállat- és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács titkára. A szigorú biztonsági intézkedések közé tartozik, hogy a telepre csak a kerekek fertőtlenítése után hajthat be gépjármű. Kötelező a telep megfelelő elkerítése, hogy sem ember, sem állat ne mehessen be a területre. A dolgozók semmilyen élelmiszert nem vihetnek be magukkal, minden műszak előtt tetőtől talpig le kell mosakodniuk, át kell öltözniük a munkaruhájukba, de ha csak egyik ólból egy másikba mennek át, akkor is ruhát kell váltaniuk.

Szerző
Frissítve: 2019.10.07. 06:43

Fordulat a devizahiteles ügyben?

Publikálás dátuma
2019.10.06. 19:56

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Az Európai Unió Bírósága az elmúlt héten az eddigieknél egyértelműbben mondta ki, hogy semmisek azok a devizahitel-szerződések, amelyekben tisztességtelenek az árfolyamrés alkalmazását előíró rendelkezések.
Ismét halvány remény csillant fel a magyar devizahiteladósok számára. Az Európai Unió Bírósága az elmúlt héten az eddigieknél egyértelműbben mondta ki, hogy kijavíthatatlanul semmisek azok a deviza-hitelszerződések, amelyekben tisztességtelenek az árfolyamrés alkalmazását előíró rendelkezések.  Ezzel egy régóta húzódó kérdésben adott testület most határozott választ - vélik a devizahitlesek pártfogói.  Ezúttal egy lengyel házaspár által kezdeményezett ügy előzetes döntéshozatali eljárása során arról foglaltak állást, hogy helyettesíthetők-e a devizás hitelszerződések hiányos rendelkezései. A bíróság álláspontja szerint: nem! A döntés 700 ezer lengyel devizahiteles 18 milliárd eurónyi (hozzávetőleg 6 ezer milliárd forint) hitelét érinti.  A magyar devizahiteles adósoknak ennek nyomán nagyobb esélyük nyílt arra, hogy erre a döntésre hivatkozzanak, és ugyancsak az Európai Bírósághoz forduljanak. Ha ez megtörténik, akkor - hivatkozva a "lengyel ítéletre" - a luxemburgi testület megvizsgálhatja egy hasonló ügyben, hogy lát-e hasonlóságot vagy azonosságot, viszont semmi sem garantálja, hogy azonos módon fognak dönteni. Emlékezetes, hogy a magyar Kúria egy  jogegységi ítéletben elrendelte az árfolyamrésre vonatkozó szerződések pontosítását és kiegészítését, és úgy foglalt állást, hogy a kijavított pontok érvényben maradnak. Most viszont az Európai Bíróság ítélete már nem ezt sugallja. A devizában eladósodott Kásler Árpádnak módja nyílott arra, hogy idén szeptemberben az Európai Parlament Petíciós Bizottsága előtt kifejtse véleményét. A magyar károsult ott a kilakoltatások és végrehajtások leállítását kérte, és többek között egy nemzetközi bizottság felállítását a devizahiteles ügyek kivizsgálására. Akkor az Európai Bizottság képviselője azt válaszolta felvetésére, október végéig várják a választ a magyar kormánytól, hogy milyen lépéseket tett az európai fogyasztóvédelmi elvek betartása érdekében. A Magyar Hang szerint Kásler október 10-én reggel 8-ig adott ultimátumot a kormánynak, hogy követeléseiket teljesítse, különben „erőszak alkalmazásával, ha kell mártírhalál árán is megteszek mindent ennek megfékezésére”- közölte a sorstársaiért aggódó devizahiteles.
Szepesházi Péter devizahiteles ügyvéd a magyarhang.org portálnak azt nyilatkozta, hogy a lengyel ügyben hozott döntés az unió egész területén érvényes, a mostani döntés megerősítette az idén tavasszal a hasonló magyar ügyben hozott ítéletet. Ugyanis az Európai Bíróság álláspontja mindkét esetben az volt, hogy a szerződés érvénytelensége egyben azt jelenti, vissza kell állítani az eredeti állapotot. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy az eredetileg felvett összeget kell visszafizetni kamatok nélkül, de abból le kell vonni az adós által korábban már fizetett törlesztőrészleteket. Így az ügyvéd szerint hibás a második devizahiteles törvénynek az a paragrafusa, amely szerint a tisztességtelen feltételek miatt érvénytelen devizahiteles szerződések esetében az adósok nem kérhetik az eredeti álláspont visszaállítását. 
Szerző

Évente 3,2 millió magyar felnőtt vásárol az interneten keresztül, ezt rendelik a legtöbben

Publikálás dátuma
2019.10.06. 16:06

Fotó: Shutterstock
A rendszeresen internetező felnőttek 6 millióan vannak az országban.
Magyarországon alacsony az online vásárlók száma, a felnőtt lakosság csupán 33 százaléka, 3,2 millió ember vásárol évente minimum 1 alkalommal terméket webáruházból, miközben az aktív, heti rendszerességgel internetező, 18 év feletti lakosság száma megközelíti a 6 milliót - derül ki a Bónusz Brigád és a GKI Digital elemzéséből az MTI szerint. A felmérésben részt vevők 90 százaléka vásárolt már idén a neten, a legtöbben, 37 százalékuk 3-6 alkalommal, míg 15 százalékuk több mint 20-szor. Az elemzésből kiderül az is, hogy míg tíz évvel ezelőtt, a bónuszos/kuponos oldalak indulásakor szinte kizárólag a 25-49 év közöttiek vásároltak ezeken az oldalakon, ma már a vásárlók ötöde az 50 év feletti, tizede pedig a 25 év alatti korosztályba tartozik. A vevők 47 százaléka konkrét terméket vagy szolgáltatást keresgél az oldalakon, és csak minden harmadik válaszadó mondta magát impulzusvásárlónak. Mintegy 38 százalékuk lassan, átgondoltan választ, 31 százalékuk pedig célirányosan vesz olyasmit, amit bónusz, kedvezmény nélkül is megvásárolna. A felmérésben részt vevők legnagyobb arányban (66 százalék) éttermi szolgáltatást, 65 százalékuk terméket, 53 százalékuk élményt, 51 százalékuk utazást vásárolt már az oldalon. A válaszadók több mint 60 százaléka számára az utazások és élmények kiválasztásánál az ár a fő szempont, a minőség 39 százaléknál fontosabb ennél. Termékek vásárlásánál a válaszadók 54 százaléka számára döntő az ár, míg éttermek esetében fordul az arány és 58 százalék már a minőséget helyezi előtérbe. A közlemény idézi Kaprinay Zoltánt, a Bónusz Brigád egyik alapítóját, aki elmondta: vásárláskor nem nagyon kíváncsiak az emberek a kedvezmény mértékére, inkább az számít, hogy alapos vizsgálódás után a kiválasztott termék ár-érték aránya mit mutat. Úgy vélte, egyre tudatosabbak a vásárló, pontosan tudják, hogy mit keresnek, és ezért mennyit hajlandók fizetni.
Szerző