A Fidesz pécsi polgármesterjelöltje szerint lehet, hogy mégis ő küldte a biztonsági őröket a nagyon megvert egyetemistához

Publikálás dátuma
2019.10.06. 17:37

Fotó: Facebook/Vári Attila, Pécs polgármesterjelöltje
Vári Attila mást mondott a rendőrségnek, mint a bíróságnak, aztán csavart még egyet a korábbi két állításán.
Erősen vérzett, és több fogát kiverték annak az egyetemistának, akit a pécsi sportcsarnokban „fenyített meg” két biztonsági őr. Az ügy azóta (mivel a durván bántalmazott fiatalember feljelentést tett) megjárta az első- és a másodfokot, a bíróság mindkét fordulóban bizonyítottnak látta a két őrző-védő szakember bűnösségét – és azt is deklarálta, hogy a biztonsági őröket menteni igyekvő tanúk nem mondanak igazat. A tanúk egyike közszereplő, a Fidesz pécsi polgármesterjelöltje, egyebekben a Pécsi Sport Nonprofit Zrt. (PSN) vezetője, ez az önkormányzati cég működteti többek között azt a sportcsarnokot, ahol a biztonsági őrök szétcsapták az egyetemistát. Az első fokon eljáró bíró így különös figyelmet szentelt vallomásának, hiszen a vád oldaláról az ügy minden résztvevője (a két vádlott, és az őket menteni igyekvő tanúk – a sportcsarnok biztonsági igazgatója, a rendezvényt biztosító cég vezetője) valamiképp függött Váritól. Az elsőfokú ítélet indoklásában a bíró részletesen kitér Vári vallomásának azon pontjára, miszerint a helyszínelő rendőröknek a Fidesz jelenlegi polgármesterjelöltje még azt mondta, hogy ő utasította a biztonsági őröket, hogy nézzék meg, mi történik a WC-ben. Emlékeztetőül: a két vádlott – és a mellettük tanúskodók – egyaránt azt állították, hogy az egyetemista erősen ittasan tört és zúzott a vécében, illetve fenyegetőleg lépett fel a biztonsági őrökkel szemben, ezért volt szükség a "megrendszabályozására". A tárgyaláson Vári először tagadta, hogy ő utasította volna a biztonsági őröket, aztán a bíró tisztázó kérdésére már arról beszélt, nem emlékszik, mit mondott a rendőröknek, és lehetségesnek találta, hogy mégiscsak adott utasítást a két vádlottnak. Ez azért fontos részletkérdés, mert az elsőfokú és a másodfokú ítélet is úgy találta: objektív bizonyítékok és szemtanúk bizonyítják, hogy – szemben a vádlottak állításaival – az egyetemista nem volt erősen ittas állapotban, nem őrjöngött a vécében, és senkit nem fenyegetett. Azaz lényegi kérdés, hogy miért mozdultak rá a biztonsági őrök a fiatalemberre, és Vári miért tartotta lehetségesnek, hogy ő utasította erre a két vádlottat. (Eredetileg vallomásában arra hivatkozott, hogy a vécé felől őrjöngés és ajtórugdosás hallatszott, de az ítéletek szerint ilyen nem történt.) Mindenesetre az MSZP-s Harangozó Tamás Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult írásbeli kérdéssel, azt firtatva: lesz-e bármi következménye annak, hogy a Fidesz pécsi polgármesterjelöltje nem mondott igazat – hiszen a tanúkat igazmondási kötelezettség terheli.
Szerző
Témák
Vári Attila
Frissítve: 2019.10.06. 18:28

Csendes emlékezés Rajk Lászlóra

Publikálás dátuma
2019.10.06. 17:20
A legtöbben egy szál virágot vittek Rajk László sírjára
Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
Több százan mentek ki vasárnap délután a Fiumei úti sírkertbe, hogy csendben, egy szál virággal búcsúzzanak.
„A számára oly fontos történelmi napon, 2019. október 6-án, vasárnap sírjához csendes emlékezésre, néma felállásra hívom mindazokat, akik szerették. Ezen a napon temetőnyitástól zárásig egy szál virággal, kaviccsal vagy apró emlékkel várom azokat, akiknek fontos, ahogyan élt, amit alkotott, és amiért küzdött: a szabadság, az emberi jogok, a szolidaritás, a kultúra sokszínűsége, az önkényuralommal szembeni ellenállás, a harmadik Magyar Köztársaság és szeretett városa, Budapest” – írta gyászfelhívásában Rajk Judit, akinek férje, Rajk László építész, látványtervező, egyetemi tanár, a demokratikus ellenzék tagja, az SZDSZ egykori alapítója életének 71. évében, szeptember 11-én halt meg rövid, súlyos betegség következtében. Rajk László édesapját a Rákosi-korszakban koncepciós perben halálra ítélték, és 1949-ben kivégezték. Rehabilitálása után, 1956. október 6-án tartották újratemetését, ami a diktatúra elleni tömegdemonstrációvá vált. Ifjabb Rajk László temetését – kérésének eleget téve – szűk családi körben, a nyilvánosság mellőzésével tartották. Vasárnap kora délután azonban, amikor Rajk Judit és a hozzátartozók személyes tárgyakat vittek a Fiumei úti sírkertbe, több százan gyűltek össze a Batthyány-mauzóleum közelében. Számos ismert művészt, közéleti személyiséget, liberális és baloldali politikust lehetett látni a tömegben. A legtöbben egy szál virágot hoztak, de olyan megemlékező is volt, aki régi, a rendszerváltás idejéből való SZDSZ-es zászlóval érkezett.
Szerző
Frissítve: 2019.10.06. 21:44

Göncz Árpádra emlékeztek halálának évfordulóján

Publikálás dátuma
2019.10.06. 14:05

Az egykori köztársaságelnök, író, műfordító négy évvel ezelőtt halt meg.
Az államfő egykori lakhelyének szomszédságában, az Óbudai Egyetem parkjában, Jovánovics György szobrászművész róla készített mellszobránál emlékeztek vasárnap egykori politikusok Göncz Árpádra. Az egykori köztársasági elnök emléke előtt Kovács László, az MSZP korábbi elnöke, volt külügyminiszter, Kuncze Gábor, az SZDSZ volt elnöke, volt belügyminiszter és felesége, Fellegi Katalin, valamint Gulyás András, a Göncz Árpád Alapítvány kuratóriumának elnöke tisztelgett.
Kovács László, Kuncze Gábor, Fellegi Katalin, valamint Gulyás András Göncz Árpád mellszobra előtt 2019. október 6-án
Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Göncz Árpád 1922-ben született, az 1956-os forradalom után életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, 1963-ban szabadult. A második világháborút követően kisgazda, majd a rendszerváltás idején a Szabad Demokraták Szövetsége politikusa volt. 1990-ben tagja lett a rendszerváltás utáni első szabadon választott Országgyűlésnek, amelynek első elnökévé is választották. Pozíciójából adódóan betöltötte az ideiglenes köztársasági elnöki tisztséget, majd augusztusban a harmadik Magyar Köztársaság első köztársasági elnökévé választották. Tisztségét 2000-ig viselte.
Íróként és fordítóként is aktív volt, Réz Ádám után ő fejezte be J. R. R. Tolkien A Gyűrűk Ura című könyvének magyarra ültetését, de fordította Arthur C. Clarke, Agatha Christie , William Golding, John Updike, William Faulkner, Ernest Hemingway regényeit is. Számos önálló regényt, elbeszélést és színdarabot írt, volt a Holmi című irodalmi folyóirat szerkesztőbizottsági tagja és a Magyar PEN Club tiszteletbeli elnöke, és megkapta a József Attila-díjat. Göncz Árpád 2015. október 6-án halt meg. 
Szerző
Frissítve: 2019.10.06. 14:11