Szétaprózott ingatlanmutyi: lakásonként, mélyen áron alul passzolja el ingatlanvagyonát sok önkormányzat

Publikálás dátuma
2019.10.07. 06:00
Illusztráció
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Sok Fidesz vezette fővárosi önkormányzat hosszú évek óta mélyen ár alatt adja el lakásait, pedig nyerni is lehetne az üzleten.
Majdnem 30 milliót érő önkormányzati lakásokat adott el 2018-ban az V. kerület kevesebb mint 14 millió forintért, 18 millióra becsült lakásokat lehetett féláron megvenni Erzsébetvárosban, 13,8 milliós ingatlanokat 5,8 millióért adott el a VIII. kerület, Ferencváros 17 helyett 7 milliót, a XII. kerület pedig 28 millió helyett csak 18-at kért a vevőktől. Egy több év összehasonlító adatait tartalmazó lista azt mutatja, hogy a tavaly eladott 30 lakás előtt például Belváros-Lipótváros önkormányzata hasonló feltételekkel árusított ki négy év alatt összesen 244 lakóingatlant. A 2014-2018 közötti időszakban Terézváros 70, míg a VII. kerület 362 lakást, Józsefváros 327, míg a IX. kerület 243 lakóingatlant adott el jóval azok becsült piaci értéke alatt. A KSH lapunk kérésére küldte el a fővárosi kerületek részletes adatait, miután a Lakásstatisztikai évkönyv nemrég megjelent adatsorai között csak annyi szerepel, hogy tavaly a fővárosban összesen 500 önkormányzati bérlakást értékesítettek, az átlagosan 12 és félmilliós becsült érték helyett darabonként nem sokkal több mint 9 millióért. Miközben a VI. és VII. kerület egykori baloldali vezetőit, de még egy ingatlanok értékbecslését végző szakembert is elítéltek korábban, mert nagyértékű ingatlanokat jóval a piaci ár alatt adtak el, az adatok azt mutatják, lehet ezt másként is csinálni: nem egyben kell eladni nagy palotákat, mert az szemet szúr, hanem sok kis lakást kell mélyen ár alatt értékesíteni ugyanolyan haszon eléréséért. A nagy botrányt kavaró ingatlanpanamákra egykor a Fidesz könnyen kimondta a hanyag, sőt a hűtlen kezelés vádját, miközben a kormánypárti kerületek a mögöttünk lévő önkormányzati ciklusban nagyobb kárt okoztak a közösségnek a sok-sok kis lakás eladásával. A feltűnően olcsó üzletek mögött visszaéléseket gyanítók miatt azonban nem mindenhol idegeskednek a Fidesz polgármesterei: Belváros-Lipótváros vezetői például nyugodtan hivatkozhatnak arra, hogy ők mindenben jogszerűen cselekedtek, amikor féláron adták az ingatlanokat. A kerület 2007-ben született rendelete az önkormányzat „tulajdonában álló bérlakások elidegenítésének feltételeiről” ugyanis azt rögzíti az akkori polgármester, Rogán Antal aláírásával: „az ingatlan „vételára a lakás forgalmi értékének 50 százaléka”, ha az előző öt évben teljes felújítást végeztek az épületben, akkor 80 százaléka. Ha minden kerületben és az ország összes nagyvárosában is hasonló 15-20 milliós különbségek lennének a becsült és a valós eladási érték között, akár természetesnek is vehetnénk, hogy a többnyire rossz állapotban lévő, felújításra szoruló korábbi bérleményeket csak ennyiért lehet eladni, de nem így van. Más fideszes kerületek nem ennyire durván ár alatt árusították ki az önkormányzati vagyont, bár Terézváros 4 és fél, Csepel 5 millióval, s Óbuda is a becsült értéknél 3 millióval olcsóbban adta el a lakásait. Ugyanakkor Újpesten csak 200 ezer forint a különbség, Kőbánya pedig ennyivel magasabb árat harcolt ki lakásai eladásakor. Ráadásul van ellenpélda is: a II. kerület majdnem 3 millióval magasabb árat szabott a becsült piaci forgalmi értéknél, de a legnagyobb nyereséget a XIII. kerület tudta elérni, ahol az átlagosan 2,8 millióra becsült ingatlanokat végül 7 milliós áron adták el, s a pénzt új lakások építésébe forgatták vissza. Négyzetméterenként 40 ezer forinttal többet kapott Zugló is az eladott lakásai után, míg máshol az önkormányzat pont annyiért adta az ingatlanokat, amennyit azok értek. A XV. kerület így adott el tavaly 11 lakást, Pesterzsébet 11 ingatlant, és Budafok-Tétényben is csak tízezer forinttal maradt el az ár az ingatlanbecslői véleménytől. Az tehát, hogy milyen feltételeket szab egy önkormányzat a saját ingatlanainak eladásakor, csakis a választott képviselők döntésén múlik. Az egyetlen kőbevésett szabály, hogy a bentlakó bérlőt elővásárlási jog illeti meg, de ezt ennek a körnek a vagyoni és jövedelmi helyzetét ismerve könnyen át lehet lépni egy másik bérlemény felajánlásával. 

Fogy a vagyon

Az országban összesen 34 900 lakóépületben 118 ezer lakás volt idén január 1-jén a helyi önkormányzatok tulajdonában, ami elenyésző ahhoz képest, hogy az összes hazai lakás száma majdnem eléri a 4 és félmilliót. A KSH nemrég megjelent Lakásstatisztika 2018 című kiadványa azt is megmutatja, hogy Budapesten valamivel több mint 40 ezer lakás van az önkormányzatok tulajdonában. A fővárosi közösségi tulajdonban lévő lakásállomány nagyon öreg: 38 százalékuk 1900 előtt, 47 és fél százalékuk 1901-1945 között épült. A régi házak felújításra szorulnának, de a felmérések szerint az önkormányzati lakásállomány 13 százalékához nem éri meg hozzányúlni. Az ingatlanok majdnem fele, 45 százaléka a kor követelményeinek megfelelő szintre hozható kisebb-nagyobb munkák elvégzésével, de 26 százalékukat a falig kellene bontani és mindent kicserélni benne a vezetékektől a padlóburkolatig, hogy megfelelő legyen egy család kiszolgálására. A vidéki városok 2,3 milliós lakásállományából 64 ezer, a községekben lévő 1,2 millió lakásból kicsivel kevesebb mint 12 ezer volt tavaly év végén az önkormányzati lakások száma. Országos szinten a fővárosinál fiatalabb a lakásállomány, de a lakások 16 százaléka a XIX. században vagy már előtte is állt, 30 százalékukat húzták fel 1900 és a második világháború vége között, míg 1989 óta 8,7 százaléknyi új ingatlant építettek vagy vettek át a tulajdonostól az önkormányzatok.

Témák
bérlakás

Megtaláltuk az önkormányzati kampányplakátok Szent Grálját

Publikálás dátuma
2019.10.06. 21:04

Egy szebb napokat látott kisváros képviselőjelöltje mer nagyot és színeset álmodni.
A XIX. század végén és a XX. század elején a háromnemzetiségű, de túlnyomórészt szlovákok lakta Békés megyei Tótkomlós az el- és befogadás mintapéldájaként vonult be a köztudatba és a történelembe egyaránt, hiszen mind a magyarok, mind a zsidók közösségre lelhettek benne. Ebben az időben érte el legnagyobb lélekszámát is, 11 ezer lakosából azonban sokat elveszített a második világháború utáni csehszlovák-magyar lakosságcsere miatt. És igaz ugyan, hogy a település ma már városi rangban éli mindennapjait, de lélekszáma csupán 6 ezer körül mozog. Nem mellesleg Tótkomlós az egyik legjobb és legismertebb magyar író, Závada Pál szülőhelye, és könyvei nagy részének központi helyszíne. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a Fidesz-KDNP-n kívül ott nem sok mindenkinek terem babér, legalábbis az önkormányzat összetételében régóta erősen kötődik a kormánypárthoz, olyannyira, hogy Garay Rita polgármestert annak a Simonka György fideszes parlamenti képviselőnek a helyi embereként szokás emlegetni, aki ellen éppen bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt emeltek vádat. Az önkormányzati megmérettetésre készülő jelöltek számára nem surranópálya tehát a tótkomlósi: kétségtelen, hogy kell némi plusz, ami lendíthet egyet az indulók népszerűségén. Valami ilyesmi járhatott Zakál Dénes Henrik független önkormányzati képviselőjelölt fejében is, amikor úgy döntött, elkészíti (vagy elkészítteti) saját választási plakátját, de azt talán maga sem gondolta, hogy az önarcképével ellátott reklámhordozó kiérdemli tőlünk az önkormányzati kampányplakátok Szent Gráljának kitüntető címét. Pedig de! A műalkotás ugyanis egyszerre jeleníti meg a hétköznapi választó- és a választott tisztséget betölteni kívánó honpolgár jelenkori lélekállapotát. De hogy további magyarázat és mellébeszélés helyett ne húzzuk pattanásig az idegeket, mutatjuk a remekművet, ami az amerikai zászló színein és csillagainak megidézésén túl két külön meglepetést is tartogat. Az egyik az, hogy Zakál Dénes Henrik valószínűleg nagyon vicces képviselőjelölt. A másik pedig az, hogy Zakál Dénes Henrik képviselőjelölt humora valószínűleg olyan, mint a nehéz fizikai munka.  
Zakál Dénes Henrik tótkomlósi önkormányzati képviselőjelölt választási kampányplakátja
Fotó: Zakál Dénes / Facebook
Fárasztó. Zakál képviselőjelölt egyébként indult a 2014-es önkormányzati választásokon is, de nem lett tagja a tótkomlósi képviselő-testületnek. Na majd most:
"MAKE TÓTKOMLÓS GREAT AGAIN!"

(A találatért köszönet a hungarofuturizmus összművészeti mozgalomnak!)
Szerző
Frissítve: 2019.10.06. 21:14

Karácsony: a szolidaritásnak mindenkire ki kell terjednie

Publikálás dátuma
2019.10.06. 20:32

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
A szolidaritás csak akkor él, ha mindenkire kiterjed - közölte Karácsony Gergely ellenzéki főpolgármester-jelölt A Város mindenkié csoport kilencedik Lakásmenetének végén, a budapesti Erzsébet téren vasárnap.
Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: amikor a szolidaritást fel akarjuk darabolni, amikor "rés alakul ki a társadalmi csoportok között", akkor a zsarnokság és a kirekesztés benyomul oda. Hangsúlyozta: olyan várost szeretne, ahol a szegényeket nem üldözik, hanem támogatják, ahol nem stadionok épülnek, hanem bérlakások. "Olyan európai Budapestet szeretnénk, amely szövetségeseket lát azokban, akik például bérlakásépítésre adnának nekünk pénzt" - mondta. Karácsony Gergely azt mondta, ő az egyedüli budapesti polgármester, akinek a kerületében nem fogadtak el "a hajléktalan embereket vegzáló rendelkezéseket", és aki rendeletbe foglalta azt, hogy az önkormányzati bérlőket elhelyezés nélkül nem lehet kilakoltatni. Hozzátette: egész Magyarországon az ő kerületében adják a legnagyobb összegű lakásfenntartási támogatást a rászorulóknak, és egyedüliként hozott a kerületbe közvetlen európai uniós támogatást szociális bérlakások építésére.
A Város mindenkié csoport kilencedik alkalommal szervezte meg a Lakásmenetet, amellyel a lakhatási válságra kívánták felhívni a figyelmet érdemi intézkedéseket követelve a kormánytól és az önkormányzatoktól. A Lakásmenet Budapest belvárosában a Nehru parkból indulva az Erzsébet térig tartott. A néhány száz tüntető többek között lakhatást, demokráciát, jogállamot, valamint "Airbnb takarodj, a lakhatás alapjog" jelszavakat skandálva vonult, és Karácsony Gergelyen kívül civilek is civilek is felszólaltak.