Elégedetlenek a németek Kramp-Karrenbauerrel

Publikálás dátuma
2019.10.08. 10:00
Sokaknak nem tetszett a CDU-nál, hogy elvállalta a hadügyi tárcát
Fotó: Arne Immanuel Bänsch / AFP / dpa Picture-Alliance
Távolról sem biztos, hogy a nagyobbik német kormánypárt, a CDU jelenlegi elnöke ülhet majd Angela Merkel távozása után a szövetségi kancellári székbe.
A kereszténydemokraták tavaly decemberben megválasztott elnökének képességeiben nem csak saját párttársai kezdenek komolyan kételkedni, a közvélemény szívébe sem sikerült belopnia magát. Az Insa ügynökség felmérése lesújtó képet mutat. A megkérdezettek majdnem kétharmada, 63 százalék nyilatkozott úgy, hogy a kereszténydemokraták első emberét nem találja alkalmasnak a szövetségi kormány vezetésére. Az uniópártok, a CDU és a CSU szavazói is kétkedéssel szemlélik Saar-vidék egykori miniszterelnökének eddigi ténykedését. 56 százalékuk nyilatkozott úgy: nem tartják elég rátermettnek arra, hogy a kancellári székbe üljön. Ezzel szemben mindössze minden ötödik válaszadó nyilatkozott úgy, hogy meglátása szerint Kramp-Karrenbauer igenis jó kancellár lenne. Hasonló eredményt hozott a Spiegel múlt pénteken közzétett felmérése. Igaz, ebben árnyalatnyival jobban szerepelt, mert 29 százalék nyilatkozott pozitívan róla. A visszaesés azonban egyértelmű, tavaly decemberben, nem sokkal megválasztását követően még minden második megkérdezett vélekedett így. Ami különösen drámai hír Kramp-Karrenbauer számára, hogy az öt lehetséges trónkövetelőből az ő megítélése a legrosszabb. Ám összességében nem áll jól az esetleges kancellárjelöltjek szénája, mert egyikük megítélése sem pozitív. Armin Laschet észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnökről, Markus Söder bajor kormányfőről, a CSU elnökéről, Olaf Scholz szociáldemokrata szövetségi pénzügyminiszterről és a Zöldeket irányító Robert Habeckről van szó. Annegret Kramp-Karrenbauer megválasztása után még nagy népszerűségnek örvendett, ám a kezdeti lelkesedést hamar kijózanodás követte. Sokan elsősorban azt kifogásolták, hogy túl jó viszonyra törekszik a kereszténydemokraták jobbszárnyával. Angela Merkellel is hűvösebbé vált a viszonya, de hogy fenntartsák a látszatot, megkapta a hadügyi tárcát. Előző hétvégén fontos találkozót tartottak Berlinben Kramp-Karrenbauer és helyettesei részvételével, amelyen a CDU novemberi kongresszusát készítették elő. A kancellárt nem hívták meg a megbeszélésekre mondván, ő már csak a szövetségi kormányért felel. Nincs ebben semmi különös, Angela Merkel 2018-ban döntött úgy, hogy a pártban már nem kíván szerepet vállalni. Ugyanakkor az utóbbi napokban ismét híre ment annak, hogy a két politikus közötti viszony nem felhőtlen. A CDU elnöke eredetileg azt javasolta, hogy Merkel gépével utazzon New Yorkba, az ENSZ közgyűlésére, a kancellár azonban nemet mondott erre, arra kérte a hadügyminisztert, saját géppel menjen az Egyesült Államokba. Múlt hétvégén Kramp-Karrenbauer a Bild napilap hasábjain cáfolta, hogy emiatt bármiféle feszültség lenne a kancellár és közte. Mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung írta, a helyettes kormányszóvivő, Ulrike Demmer kommentárjából az derül ki, hogy a kancellári hivatalban meglehetősen rossz néven vették a hadügyminisztertől, hogy „stoppal” akart New Yorkba menni, mert mindkét politikus más és más céllal ment az Amerikába, ezért „hasonló professzionalizmussal” kell megszervezni az utat, ami virágnyelven szólva azt jelenti: a kancellár nem volt megelégedve azzal, ahogyan Kramp-Karrenbauer előkészítette az utat. Nemcsak a közvélemény, a befolyásos kereszténydemokrata tagszervezetek, az észak-rajna-vesztfáliai, a baden-württembergi, vagy a hesseni kezdenek tamáskodni Kramp-Karrenbauer rátermettsége kapcsán. Különösen azóta rendült meg benne a bizalom, hogy elvállalta a hadügyi tárca irányítását, miközben korábban éppen azt hangoztatta, hogy a pártelnöki tisztség egy embert kíván. A CDU elnöke számára különösen kellemetlen lehet, hogy Hessenben is megrendült a belé vetett bizalom, pedig a tartományi CDU politikusai kezdettől fogva támogatták őt. Feltűnő, hogy Volker Bouffier hesseni miniszterelnök, aki korábban Kramp-Karrenbauer nagy híve volt, mennyire visszafogottá vált AKK megítélését illetően. Hessenben ezért mind többen gondolják úgy, hogy a kancellári tisztségre mégis alkalmasabb lenne Friedrich Merz, aki a tavalyi pártelnök választáson csak hajszállal maradt le Kramp-Karrenbauer mögött. A CDU-nál sokan úgy vélik, Merz továbbra is készenlétben áll, s nem adta fel a lehetőségét annak, hogy Angela Merkel távozása után ő lesz a német szövetségi kormány feje.

Szabad szemmel: Orbán vadul fegyverkezik, és ennek a németek nagyon örülnek

Publikálás dátuma
2019.10.08. 06:43

Nemzetközi sajtószemle, 2019. október 8.
FAZ Magasan Magyarország vezeti a német hadiipar legfrissebb kiviteli statisztikáját. A berlini hatóságok a magyarok esetében 1,77 milliárd euró értékben engedélyeztek eladásokat, ami azzal függ össze, hogy Orbán Viktor masszívan fegyverkezik és meg akarja kétszerezni a katonai kiadásokat. A nagyságrend érzékeltetésére csak annyit: szeptemberig a német hadieszközök exportjának összértéke 6,35 milliárd euró volt, ami 75 százalékos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Vagyis a magyar vásárlások ebből jó egy negyedet kötnek le. A második helyet a listán Egyiptom foglalja el, 802 milliárd eurós megrendeléssel
Die Presse Az újság a Borkai-ügyet ismertetve úgy véli, Magyarországnak is lett a maga Ibizagate-je, olyannyira, hogy az affér kihat az egész választási kampányra. Az ismeretlen szerző által közzétett felvételeken a konzervatív győri polgármester látható, csinos hölgyek, kokain társaságában, de jelen van a korrupció is. A történet akaratlan főszereplője azzal a jelszóval igyekszik megtartani tisztségét most vasárnap, hogy „családapa, olimpiai bajnok, városvezető”. Közben pedig a videó tanúsága szerint a luxusjachton legalább az egyik hölgyvendéggel szeretkezett, aki azonban nem a felesége. A jobboldali politikus olyan kompromittáló helyzetben lepleződött le, hogy magyarázat aligha lehetséges. Az időzítés pedig éppen a közelgő választással függ össze, a maximális hatás érdekében. Ez azután azokat a feltételezéseket táplálja, hogy az ügyet az ellenzék robbantotta ki, hiszen Borkai helyett most már nem lehet mást indítani. Vagyis a Fidesz elveszítheti a 2. legnagyobb várost. Ami a képeket közzétevő ismeretlen blogger magáról ír, az nem a politikára utal. Nagyjából azt lehet kihámozni belőle, hogy nem a kormányt próbálja megbuktatni, hanem talán megállapodást akar, hogy megvásárolják a hallgatását, miután ő maga is benne volt sok minden disznóságban, korrupcióban, pénzmosásban. Egyes állításaival azonban nincs minden rendben és egyelőre hiányoznak a bizonyítékok is a visszaélésekre.
The New York Times Paul Krugman szerint az amerikai kormánypárt mára már nem normális politikai erő, hanem a Fidesz vagy a PiS politikai tengerentúli megfelelője, vagyis egy tekintélyuralmi rendszer van kialakulóban. A Nobel-díjas közgazdász hangsúlyozza, hogy nem a konzervatívokat uraló szélsőségesekre gondol, mert azok egyfolytában helyben járnak, miközben immár aligha lehet elkerülni a Trump elleni alkotmányos vádemelést. A politikai közép fanatikusairól van szó, miattuk hangsúlyozta a szerző már 6 éve, hogy a párt radikalizálódott és egyre inkább szembekerül a demokráciával, nem fogadja el annak legitimációját. Ám véleményét, miszerint a republikánusok egyre autoriterebbek lesznek és sorra szegik meg a demokratikus normákat, figyelmen kívül hagyták. Még az elnök megválasztása sem igen változtatott a közép elégedettségén, pedig nyilvánvaló párhuzam van a politikus irányvonala és az autoriter mozgalmak között, amelyek kizsigerelték a jogállamot Magyarországon és Lengyelországban. A kormánypárt, az egyetlen Mitt Romneyt leszámítva, mélyen hallgatott, amikor egyértelművé vált, hogy az elnök idegen országok segítségével akarta befolyásolni az amerikai politikát, majd az igazságszolgáltatás segítségével igyekezett elfojtani a bírálatokat, amikor a másik fél csupán alkotmányos jogaival élve akart Trump körmére nézni. A párt fokozatosan jutott el idáig, nem a Fehér Ház mostani gazdája züllesztette le a mostani szintre. Hiszen a fiatalabbik Bush hamis bizonyítékok alapján indított háborút Irak ellen, ami szintén a normák súlyos elárulását jelentette. Vagyis Trump nem torzulás. Szokatlanul otromba és látványosan korrupt, de ő a csúcs azon az úton, amelyen pártja évtizedek óta menetel. És az amerikai közélet mindaddig nem tud megújulni, amíg a centristák nem néznek szembe ezzel a kellemetlen ténnyel.  
Handelsblatt Európának véget kell vetnie a populisták által keltett káosznak és félelemnek, mivel ezek az erők nem kínálnak megoldást a gondra, csupán kihasználják a zűrzavart és az aggályokat. Így ítéli meg a helyzetet Enrico Letta volt olasz miniszterelnök, a Delors Intézet igazgatója, aki ezért azt javasolja, hogy az EU alakítson ki új migrációs politikát, amihez a német és az olasz vezetésnek kellene megadnia az alaphangot. Mint rámutat, ez világos üzenet volna az európaiak, valamint a világ számára. Vagyis az unió abbahagyná a harmatos reagálást és határozottan cselekedne, látván látva, hogy a Földközi-tenger tömegsírrá vált a menekültek számára és mindenütt jön föl a populizmus. Szerkezeti megoldással kell kirukkolni, miután a francia és német kormány kész foglalkozni a menedékkérők elosztásával. Hagyni kell a csudába, hogy melyik országnak hány embert kell befogadnia. Átmenetileg meg kell válni attól is, hogy az EU-ban csakis egyhangúan lehet dönteni a menekültpolitikáról és sürgősen meg kell reformálni a Dublini rendszert. Mert amíg főleg Magyarország megakadályozza a változtatást, addig nem lehet mit kezdeni a válsággal. Így azt kellene csinálni, hogy a tagállamok sutba vágják a meglévő megállapodásokat és új egyezményt kötnek. Ez történt annak idején a Schengeni egyezmény esetében is, amit a pénz vezérelt, de most a humanitás sem lehet kevésbé fontos. Létre kell hozni egy megfelelő jogkörrel felruházott európai hatóságot, amely objektív szempontok alapján elosztja a menedékkérőket és a gazdasági migránsokat. Felelős a humanitárius lépésekért, valamint a családegyesítésért, egyidejűleg pedig, a külső határok ellenőrzésével szavatolja a rendezett bevándorlást. Mert harmadik utat kell találni a lezárt kikötők és a felemelt sorompók között, tiszteletben tartva az emberi jogokat. Seehofer már rájött, hogy a menedékvita csakis a szélsőséges AfD-nek jó.
The Times Az még nem antiszemitizmus, ha valaki kérdéseket tesz fel Soros György kapcsán – írja Adam LeBor, a Budapesten élő brit újságíró, miután a londoni Alsóház tory elnöke a minap azt állította, hogy az emberbarát spekuláns a kilépést elutasító tábor fő-fő anyagi támogatója. Erre reagált úgy a Munkáspárt egyik képviselője, hogy Rees-Mogg zsidóellenes összeesküvés-elméleteket gerjeszt. A szerző kiemeli, hogy ő maga zsidó, ráadásul sok éven át szerzett tapasztalatokat Közép, illetve Kelet-Európában, így orra van az antiszemitizmushoz. Ám úgy gondolja, hogy ezúttal nincs semmi alapja a felháborodásnak. Ugyanígy ítéli meg a helyzetet a Zsidó Krónika c. folyóirat szerkesztője is, aki azt mondta, hogy az még nem antiszemitizmus, ha megemlítik egy zsidó nevét. Az tény, hogy Soros a 2016-os népszavazás után több százezer fontot adományozott az eredmény megváltoztatására, és miért ne lehetne rákérdezni, hogy egy külföldi milliárdos miért avatkozik bele a brit demokráciába. Ez nem egyenlő a szélsőjobb ocsmány antiszemitizmusával, ami a szálak gonosz mozgatójának állítja be Sorost. De ettől még lehet ésszerű vitát folytatni a befolyásáról. Az üzletember a rendszerváltás óta dollár milliárdokat költött Európában és Ázsiában a Nyílt Társadalom Alapítványokon keresztül és azok különösen jó munkát végeztek a roma jogok, illetve a sajtószabadság területén. Ám a befektető gyakran próbál nyugati liberális programot ráerőltetni olyan társadalmakra, amelyek továbbra konzervatívok. A kettő együtt azonban nem megy: nem lehetsz egyszerre jó ügyek támogatója és pártos politikai aktivista. Ami pedig Rees-Mogg megjegyzését illeti, előbb vegyük vissza a hangot, főként mivel annak kapcsán egyesek fegyverként akarják használni a zsidókat a brit kulturális háborúban. Utána pedig beszéljünk Sorosról.    
Szerző

Trump „kimagasló és páratlan bölcsességében” megfenyegette Törökországot

Publikálás dátuma
2019.10.07. 21:27

Fotó: SAUL LOEB / AFP
Nem viccelünk, az amerikai elnök tényleg így jellemezte magát, miközben azt ígérte, hogy eltörli a török gazdaságot.
 Donald Trump amerikai elnök a gazdasága teljes tönkretételével és megsemmisítésével fenyegette meg Törökországot hétfői Twitter-bejegyzésében. Az elnök hangsúlyozta:
„amennyiben Törökország olyan lépést tesz, amelyet kimagasló és páratlan bölcsességem alapján megengedhetetlennek ítélek, abban az esetben tönkreteszem és eltörlöm a török gazdaságot”.

A törökök harcra készülnek, az USA kivonul Szíriából

 A Fehér Ház vasárnap este közleményben jelentette be, hogy nem támogatja a várható török hadműveleteket Észak-Szíriában, és - ahogyan Stephanie Grisham szóvivőnő fogalmazott - "nem is bonyolódik bele". Az amerikai katonák hétfőn meg is kezdték a kivonulást Szíria északkeleti vidékeiről. 
 Törökország a hét végén csapatokat és fegyvereket vont össze a Szíriával szomszédos határra azt követően, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök bejelentette, országa hadműveleteket indít az Egyesült Államok által támogatott kurd fegyveres koalíció, a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) ellen. Az elnök leszögezte: abban az esetben teszi tönkre a török gazdaságot, ha Recep Tayyip Erdogan török államfő "megengedhetetlen" hadműveletet hajt végre.A Pentagon hétfőn közleményben erősítette meg, hogy az Egyesült Államok nem helyesli Törökország várható offenzíváját, és az amerikai hadsereg semmiféle módon nem támogatja ezt katonailag.
"A védelmi minisztérium - mint ahogyan az elnök is - világossá tette Törökország számára, hogy nem helyeseljük a török hadműveletet Észak-Szíriában. Az Egyesült Államok hadereje nem támogat ilyen hadműveletet és nem is bonyolódik bele" - fogalmazott közleményében Jonathan Hoffman, a Pentagon szóvivője. Hozzátette azt is: Mark Esper védelmi miniszter és Mark Milley, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője tudatta török partnereivel, hogy "egyoldalú akciók kockázatot jelentenek Törökország számára". Az amerikai és az orosz védelmi miniszter hétfőn telefonbeszélgetést folytatott egymással, értesülések szerint az amerikai fél kezdeményezésére. A beszélgetés tartalmáról semmilyen részletet nem hoztak nyilvánosságra. Donald Trump döntését a saját pártjában is éles bírálatokkal illették. Több tekintélyes republikánus politikus ellentmondásosnak minősítve Triump döntését, arra hívta fel a figyelmet: az elnök ezzel lényegében lehetővé teszi Törökországnak, hogy lerohanja Észak-Szíriát és akár meg is semmisítse az Egyesült Államokkal szövetséges kurd milíciákat.

Trump szövetségesei is kiborultak

Lindsey Graham, a Trump szoros szövetségeseként számon tartott dél-karolinai republikánus szenátor Twitter-bejegyzésében úgy fogalmazott: "ha a sajtójelentések pontosak, akkor katasztrófa van születőben". A politikus azt jósolta, hogy a szíriai kurdok Bassár el-Aszad szíriai elnökkel és Iránnal szövetkezhetnek, megromolhat Törökország és az amerikai kongresszus közötti viszony, és nem utolsó sorban visszatérhet az Iszlám Állam nevű terrorszervezet is. "A kurdok cserbenhagyása foltot ejt Amerika tisztességén" - írta a mikroblogban. Graham nyilatkozott a Fox televíziónak is. Leszögezte: "a legnagyobb hazugság az, hogy az Iszlám Államot legyőztük". Marco Rubio, floridai republikánus szenátor - szintén a Twitteren - "súlyos hibának" minősítette a Fehér Ház döntését, amelynek szerinte "Szírián túlmutató következményei lesznek". Liz Cheney wyomingi republikánus képviselő "katasztrofális hibáról" írt mikroblogjában. "Ez a döntés figyelmen kívül hagyja 2001. szeptember 11-e tanulságait. Több ezer mérföldnyire lévő terroristák ezeket a biztonságos fészkeket arra tudják és fogják is használni, hogy támadásokat indítsanak az Egyesült Államok ellen" - írta Cheney. Nikki Haley volt ENSZ-nagykövet arra mutatott rá, hogy az Egyesült Államoknak mindig támogatnia kell szövetségeseit, ha azt várja el, hogy ők is támogassák az Egyesült Államokat.
Szerző