Elhunyt Wollemann Mária

Publikálás dátuma
2019.10.07. 16:56
Fotó: Shutterstock
Elhunyt Wollemann Mária orvos, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpont (MTA SZBK) Biokémiai Intézetének egykori igazgatója, Szeged díszpolgára – tájékoztatta az önkormányzat hétfőn az MTI-t.
Wollemann Mária 1923. július 6-án született Budapesten. Az orvosi tanulmányait 1941-ben a szegedi egyetemen kezdte. Szent-Györgyi Albert tanítványa volt, aki emlékei szerint a legdemokratikusabbnak számított az akkori egyetemi professzorok között, előadásai szakmailag nagyon magas színvonalúak, ugyanakkor egyszerűek és közérthetőek voltak. Wollemann Máriát Budapesten avatták orvosdoktorrá. Először Szegeden, majd a fővárosban dolgozott az egyetemek gyógyszertani, anatómiai, orvosvegytani intézeteiben és a Magyar Tudományos Akadémia Biokémiai Intézetében. 1954-től 1970-ig az Országos Idegsebészeti Intézetben. 1971-től az MTA SZBK Biokémiai Intézetében dolgozott, 1978-tól 1983-ig igazgatóként. Berlinben, New Yorkban és Párizsban is hosszú időt töltött kutatóként. A biokémiai intézetben elsősorban opiátreceptorokkal, a kábítószerek biológiai hatásmechanizmusával, a hozzászokás és a függőség magyarázatával foglalkozott munkatársaival. Munkáját több kitüntetéssel ismerték el. 1977-ben Akadémiai Díjat, 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét kapta. A szegedi önkormányzat 2017-ben Szeged nemzetközi kapcsolataiért emlékéremmel, 2019 májusában pedig díszpolgári címmel ismerte el a munkáját. A szegedi önkormányzat saját halottjának tekinti Wollemann Máriát, és a családdal egyeztetve intézkedik a temetéséről – áll a közleményben. 
Szerző
Témák
MTA Szeged

Ötszáz éves öntözőrendszert találtak egy azték pihenőparkban

Publikálás dátuma
2019.10.07. 15:22

Fotó: Pablo Augusto Alatriste / Wikipedia/@Filmroker
Egy hatalmas kertkomplexum öntözésére használt, több mint 500 éves öntözőrendszer maradványait tárták fel lengyel régészek a mexikói Tetzcotzinco dombjain.
A Mexikóvárostól keletre fekvő Tetzcotzinco egy több hektáros kert volt, ahová az azték uralkodók és rokonaik vonulhattak el pihenni. A komplexum közepén egy templom magasodott. A területet ma már az aztékok idejéből származó egyik legfontosabb régészeti lelőhelyként tartják számon.
Az elsősorban virágokkal, hallucinogén hatású növényekkel és fákkal teli kert két dombon terült el, amelyeket kőből készített csatornahidak (akvadukt) hálózata ölelt körbe.
A Varsói Egyetem két régésze, Daniel Prusaczyk and Karolina Juszczyk egy háromdimenziós lézerszkenner által szolgáltatott adatok segítségével fedezték fel az addig ismeretlen vízvezetékeket, amelyek a hatalmas kert öntözésére szolgáltak.
A két doktorandusz azt is megállapította, hogy a Tetzcotzincóban használt víz valószínűleg a néhány kilométerrel arrébb fekvő Tlaloc-hegyről, az aztékok szent földjéről érkezett.
Szerző
Témák
aztékok

Akkumulátort cserélnek a Nemzetközi Űrállomás asztronautái

Publikálás dátuma
2019.10.07. 12:25

Fotó: NASA
Megkezdték vasárnap azoknak az űrsétáknak a sorozatát a Nemzetközi Űrállomás asztronautái, amelyek célja régi akkumulátorok kicserélése a létesítményen.
Christina Koch és Andrew Morgan három, tízéves nikkel-hidrogén akkumulátort cserélt ki, két új lítiumion-akkumulátorra, amelyek teljesítménye jóval nagyobb, így két régi helyett egy új is elég.  
Egy-egy ilyen akkumulátor csaknem 200 kilót nyom, és majdnem akkora, mint egy kisebb hűtőszekrény. Feladata, hogy az alapvetően napelemes energiaellátású űrállomáson akkor is legyen áram, amikor a létesítmény a Föld árnyékába kerül. 
Kicserélésükhöz az űrhajósoknak maguknak kell megmozgatniuk a nagy tömegű alkatrészeket, mert az űrállomás robotkarja nem éri el őket. Ezért terveznek összesen öt űrsétát az alkatrészek cseréjéhez. 
Az új akkumulátorokat viszont már előreláthatólag soha nem kell majd cserélni, mert az űrállomás tervezett élettartamának végéig bírni fogják.
Christina Koch és Andrew Morgan
Fotó: NASA
Szerző