Szigorítanak a szuperkötvény értékesítésén

Publikálás dátuma
2019.10.07. 17:58

Fotó: Népszava
Piaci becslések szerint az ÁKK az elmúlt két hónapban mintegy 1500 milliárd forintot értékesített, ám ebből 300-500 milliárd forint kerülhetett a lakossági kisbefektetőkhöz.
Miután a bankok és a hazai milliárdosok megszedték magukat a szuperkötvénynek is nevezett állampapírok hitelből történő vásárlásával, október közepétől azt megtiltja a bankoknak az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt.  Piaci becslések szerint az ÁKK az elmúlt két hónapban mintegy 1500 milliárd forintot értékesített, ám ebből 300-500 milliárd forint kerülhetett a lakossági kisbefektetőkhöz. Az állomány nagyobb részét bankok privátbanki ügyfelei vásárolhatták fel a bankok által nyújtott úgynevezett lombardhitelekből. A szuperkötvény az éves 5 százalékos kamatával egy túlárazott államkötvény, amely bőven a 1,5 százalékos piaci hozam felett kamatozik. Ám míg a lakosság esetében a támogatás még tolerálható, már komolyabb kérdéseket vett fel a bankok és megkülönböztetett kiszolgálásban részesülő ügyfeleik estében. A konstrukciót egyébként elsőként a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bírálta, bár az azt kidolgozó ÁKK-nak vagy az azt felügyelő Pénzügyminisztériumnak (PM) illett volna előre ezen bombát hatástalanítania. Most ezt – vélhetően a PM-mel egyetértésben – megtette az ÁKK, megtiltva a lombardhitelezést a kötvények esetében, ám csak október 14-től, így a következő egy hétben még akár tízmilliárdok áramolhatnak a túlárazott kötvényekbe. 
Szerző

Milliárdokért védi a MÁV-ot Pintér egykori üzleti köre

Publikálás dátuma
2019.10.07. 17:58

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A belügyminiszter volt cégei mellett Demján Sándorné és a tiszteletbeli kazah konzul vállalkozásai is profitálhatnak a zsíros megbízásból.
Focicsapatnyi kormányközeli cég szerződött vagyon- és személyvédelmi feladatok ellátására a MÁV Zrt.-vel. A három éves időtartamú megbízást összesen 24,5 milliárd forintos keretösszegért vállalták el – derül ki a hétfői uniós közbeszerzési értesítőből
A tenderen 15 cég indult, a 11 nyertes nevét pedig jól ismerhetjük már az állami cégek, intézmények hasonló jelleg pályázataiból,  többségük így vagy úgy a Pintér Sándor belügyminiszter volt céges érdekköréhez tartozik. Egyértelműen ide sorolható a Pajzs 07 Zrt., valamint a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt., melyekben 2008-ig, illetve 2010-ig Pintér tag is volt. 

Kipróbált, jó emberek

Közvetettebb, de kimutatható a Pintér-féle kapcsolat a PFM Holding Zrt.-hez és az Holdinghoz tartozó, de a pályázaton külön tagként befutó cégekkel, mint a PFM Biztonsági Szolgáltató Kft és a Hunex Team Kft. Esetükben Marton László és Tasnádi László személye jelentheti a kapcsolatot. Marton László a 444.hu cikke szerint magánemberként 47 százalékos tulajdonosa volt a PFM Holdingnak, tavaly februárig ügyvezetőként dolgozott a Hunexnél, 2010 és 2012 között pedig a  Civil Biztonsági Zrt.-t irányította vezérigazgatóként, miután Pintér kiszállt a cégből. Tasnádi László, volt rendészeti államtitkár jelenleg Civil Zrt. vezérigazgatója, aki azután távozott politikai posztjáról, hogy kiderült, a rendszerváltás előtt III./II-es operatív tisztként dolgozott. Hogy a kép (és a bevétel) kerekebb legyen, Tasnádi egy köztes cégen keresztül tulajdonos a pályázaton szintén nyertes ESG Holdingban is.

Demján Sándorné is részesedhet

A MÁV-tender győztesei között ott van az egykor Demján Sándor érdekeltségeit védő Bank Biztonság Bizalom Zrt – és, többszörös céges áttéten keresztül, a jelenleg is Demján Sándornéhoz tartozó Holdesco Ingatlanforgalmazó Kft. A Bank Biztonság Bizalommal egyébként azonos címre (1181, Budapest, Darányi Ignác u. 12.) jegyezték be a pályázaton szintén befutót Airport Security Service Zrt-t. Hogy a szálak szépen összeérnek a tenderben, azt jól mutatja, hogy az Airport Security tulajdonosa idén júliusig a B+N Referencia Zrt. volt – a B+N Referencia cégvezető-tulajdonosa, Kis-Szölgyémi Ferenc viszont helyet kapott a PFM Zrt. igazgatóságában is.

A kazah konzul és a volt közteres főnök sem panaszkodhat

Nincs oka panaszra a tiszteletbeli kazah konzul, olajkereskedő Horváth Lászlónak sem, hiszen társaságán, a L. A.C Zrt. keresztül érdekeltségébe tartozó Prev-Info Kft. is ott van a nyertesek között. A pályázaton szintén nyertes a A Novum Guard Kft: mint a 24.hu emlékeztet, a Novum tulajdonosa, Illés István a Rogán Antal-féle V. kerületi önkormányzat közterületi igazgatója volt.

Nehéz nekik nemet mondani

A fenti cégcsoport hat tagja (Pajzs 07., Airport Security, Prev-Info, Bank Biztonság Bizalom, Civil Zrt., PFM Biztonsági Zrt.) a Napi.hu cikke alapján
nagyot kaszált a MÁV két évvel ezelőtti, 18 milliárdos vasúti tenderén is – de nem csak a vasúttársaságnál szeretik őket, hiszen közülük négyen részt vehettek a a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 12 milliárdos biztonsági pályázatán is.

A győztesek a friss mávos tender keretében több százezer óra telephelyőrzést, portaszolgálatot és vonatkísérő feladatokat vállaltak – azzal a megkötéssel, hogy ha a keretösszeg kitart 36 hónapon túl, akkor a MÁV további egy évre meghosszabbíthatja megbízatásukat.  
Szerző

Már öt éve tart a lakásárak emelkedése

Publikálás dátuma
2019.10.07. 17:41

Fotó: Népszava
Az újlakások magas ára csak részben köszönhető a szűkös kínálatnak, a másik ok, hogy az építési költségek is jelentősen emelkedtek az elmúlt években.
Budapesten már átlagosan 885 ezer forintot kérnek egy újépítésű lakás négyzetméteréért, Debrecenben 610 ezer, Székesfehérváron 607 ezer, Szegeden 576 ezer forint az átlagos négyzetméterár – derül ki az ingatlan.com körképéből. Győrben kicsit kevesebbért, 462 ezer forintért kínálták az új lakások négyzetméterét, ami a kínálat folyamatos bővülésének is köszönhető – jegyezte meg Balogh László, a szakportál vezető gazdasági szakértője. A kínálat amúgy nem túl bőséges: jelenleg valamivel több, mint 6 ezer újépítésű lakás vár gazdára. Budapesten mintegy 3 ezer, a megyeszékhelyeken 1000, a többi vidéki városban kicsit több, mint 1500 újlakást kínálnak eladásra. Az elmúlt egy-két évben elindított beruházások keretében épülő lakások nagy részét várhatóan az év hátralévő hónapjaiban adják át, mivel a kedvezményes lakásáfáról szóló eredeti – azóta módosított – jogszabály szerint az idei év végéig átadott lakásokra vonatkozott az 5 százalékos áfakulcs. Emiatt sok fejlesztő felpörgette az építkezéseket, hogy elkészüljenek a lakások – fogalmazott Balogh László. Az építőipari kapacitás és munkaerőhiány miatt azonban az épülő lakások 40-50 százaléka csúszásban van az eredetileg tervezett átadáshoz képest. (A jogszabály tavalyi módosítása alapján 2023 végéig alkalmazható a kedvezményes áfa azoknál a lakóépületeknél, amelyek 2018. november 1-je előtt már rendelkeztek építési engedéllyel.) A jelentős csúszásokra a napokban a jegybank is felhívta a figyelmet: adataik szerint a fővárosban az idén a várakozásokkal ellentétben a lakásátadások száma nem dönt majd rekordot, a tervezett 15 ezer újépítésű lakás közül várhatóan csak mintegy 9 ezer készül el még az idén. Az újlakások magas ára ugyanakkor csak részben köszönhető a szűkös kínálatnak, a másik ok, hogy az építési költségek is jelentősen emelkedtek az elmúlt években. A KSH legfrissebb adatai szerint az építőipar termelői árai 10,2 százalékkal nőttek az idei első félévben, pedig már korábban is erőteljes drágulás jellemezte a piacot. A lakásárak emelkedése így már öt éve tart, emiatt a vevők egyre inkább az olcsóbb lakásokat keresik. Az eladott lakások összetétele a korábban becsültnél nagyobb mértékben tolódott az alacsonyabb értékűek felé – mutat rá a KSH kiadványa is, amely szerint az idei év első negyedévében a 2015-höz mért tiszta árváltozás az új és a használt lakások piacán is közel 60 százalékra tehető. A drágulás azóta sem állt meg, de lassult. Az Eurostat friss adatsora szerint az elmúlt negyedévben Magyarországon 1,6 százalékkal emelkedtek a lakásárak az első negyedévi 5 százalékos drágulás után. Éves összevetésben azonban ez még mindig azt jelenti, hogy az egész unióban Magyarországon ugrottak meg a  legnagyobb mértékben – 14 százalékkal – a lakásárak. Utánunk Luxembourg követezik 11,4 százalékkal. A harmadik helyezett Horvátországban 10,4 százalékkal drágultak a lakóingatlanok, míg Szlovákiában, illetve Lengyelországban 8,3 illetve 8,2 százalékkal. Romániában mindössze 1,8 százalékkal kerültek többe a lakások mint egy éve, míg a 28 uniós állam között egyedüliként Olaszországban 0,2 százalékkal csökkentek az árak. Az Európai Unió egészében és az euróövezetben egyaránt 4,2 százalékkal nőttek a lakóingatlanárak éves összehasonlításban az április-júniusi időszakban.  
Szerző