Éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el az állami épületeknél Ecuadorban

Publikálás dátuma
2019.10.09. 06:40

Fotó: Juan Diego Montenegro / dpa Picture-Alliance/AFP
Az intézkedés este nyolctól reggel öt óráig lesz érvényben a hét minden napján a 30 napos szükségállapot idején.
Éjszakai kijárási tilalmat rendelt el kedd este Lenín Moreno ecuadori elnök azokban a kerületekben szerte az országban, amelyek „stratégiai jelentőségűek”, miután kormányellenes tüntetők aznap rövid időre be tudtak hatolni a törvényhozás – akkor már üres – épületébe is. Az éjszakai kijárási tilalom a múlt héten érvénybe léptetett
30 napos szükségállapot idején este nyolctól reggel öt óráig lesz érvényben a hét minden napján azon épületek körül, amelyekben állami intézmény működik.

Az államfő eredetileg hatvannapos szükségállapotot akart, de az alkotmánybíróság lecsökkentette az időtartamot. A Petroamazonas állami olajipari vállalat közölte kedden, hogy a kelet-ecuadori Orellana tartományban két újabb olajmezőn leállt a termelés, miután tüntetők hatoltak be oda, és a munka beszüntetésére kényszerítették az ott dolgozókat. A tüntetők akciói miatt összesen már öt olajmezőn szünetel a termelés Ecuadorban. Az olajipari minisztérium keddi összesítése szerint emiatt napi 143 ezer hordóval kevesebb olajat termel az ország. A kormány kedden Guayaquilbe helyezte át székhelyét Quitóból, miután egyre nagyobbá, erőszakosabbá váltak a tüntetések a fővárosban, ahová bennszülött tüntetők ezrei érkeztek az elmúlt órákban. Kedd este hét latin-amerikai állam támogatásáról biztosította Morenót, és elítélték Nicolás Maduro venezuelai elnöknek „a térségbeli demokráciák megingatására irányuló próbálkozásait” – közölte a perui külügyminisztérium az országcsoport nevében. Az ecuadori vezetők közvetítést kértek kedden az ENSZ-től, illetve a térségben nagy befolyással bíró római katolikus egyháztól.
Szerző
Frissítve: 2019.10.09. 09:51

Európai BT-tagok az észak-koreai fenyegetőzés ellenére a fegyverkezés feladását követelték

Publikálás dátuma
2019.10.08. 21:44

Fotó: JUNG YEON-JE / AFP or licensors
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) öt európai tagja közös nyilatkozatban követelt határozott lépéseket Észak-Koreától nukleáris és rakétaprogramjának teljes, ellenőrizhető és visszafordíthatatlan feladására kedden.
A 15 tagú ENSZ BT kedden zárt ajtók mögött ülésezett annak nyomán, hogy Észak-Korea a múlt héten - saját közlése szerint - sikeresen tesztelt egy új típusú, tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétát (SLBM). A kommunista állam emellett az ENSZ BT határozatait sértő számos tesztet hajtott végre ballisztikus-rakétákkal. Az ülést Németország,Franciaország és Nagy-Britannia kezdeményezte. Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Belgium és Lengyelország ENSZ-nagykövetei a zárt ajtók mögött tartott ülést követően közzétett közleményükben aláhúzták: a rakétaindítások aláássák "a regionális biztonságot és stabilitást, s az ENSZ BT határozatainak világos megsértését jelentik". "Elengedhetetlen, hogy a Biztonsági Tanács betartassa a határozatait. A nemzetközi szankciókat fenn kell tartani, és teljes körűen, illetve szigorúan ki kell kényszeríteni" - hangsúlyozták az európai diplomaták. Az ENSZ-nagykövetek ugyanakkor sürgették Észak-Koreát, hogy "jóhiszeműen vegyen részt tartalmas tárgyalásokon az Egyesült Államokkal, és tegyen konkrét lépéseket tömegpusztító fegyverei és ballisztikus rakétái teljes, ellenőrizhető és visszafordíthatatlan módon történő feladására". Észak-Korea hétfőn "óva intette" az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát, Franciaországot és Németországot attól, hogy felvessék a kommunista vezetés rakétatesztjeinek ügyét az ENSZ BT-ben, mert az "felszítaná Phenjan törekvését szuverenitásának megvédésére". "Tudjuk, hogy a brit-francia-német kezdeményezés mögött az Egyesült Államok rejtőzik" - jelentette ki Kim Szong észak-koreai ENSZ-nagykövet újságíróknak nyilatkozva. "Az Egyesült Államoknak és csatlósainak tudatában kell lenniük azzal, hogy amennyiben jelen pillanatban felvetik önvédelmi intézkedéseink ügyét az ENSZ BT-ben, az csak felszítaná óhajunkat szuverenitásunk megvédésére" - hangoztatta Kim. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy Phenjan milyen módon védené meg szuverenitását, az észak-koreai diplomata így felelt: "Figyeljék, mit fogunk tenni a jövőben". Hozzátette: ez nem jelent feltétlenül újabb rakétatesztet. A Reuters hírügynökség szerint a mostani kísérlet volt a legprovokatívabb Észak-Korea részéről azóta, hogy 2018-ban ismét felvette a párbeszédet az Egyesült Államokkal. A nukleáris leszerelésről folytatott munkamegbeszélések szombaton szakadtak meg Észak-Korea és az Egyesült Államok között. Vasárnap a phenjani külügyminisztérium bejelentette: Észak-Korea nem tárgyal, amíg az Egyesült Államok nem változtat a vele szembeni ellenséges politikáján.
Szerző

Három tagország csatlakozik a menekültek önkéntes elosztását célzó máltai egyezséghez

Publikálás dátuma
2019.10.08. 20:56

Fotó: Johannes Filous / dpa Picture-Alliance / AFP
Eredetileg 12-14 csatlakozóban reménykedtek.
Három tagállam, Írország, Luxemburg és Portugália jelezte csatlakozási szándékát a Földközi-tengeren kimentett bevándorlók elosztására vonatkozó máltai megállapodáshoz az európai uniós belügyminiszterek keddi luxembourgi tanácsülésén. A találkozón informális napirendi pontként volt szó a Franciaország, Málta, Németország és Olaszország által egyelőre csak hat hónapra aláírt egyezmény esetleges kiterjesztéséről. Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs ügyekért felelős tagja hangsúlyozta, hogy a mostani ülés csupán az első lépés, további egyeztetésekre lesz szükség. Elmondta továbbá, hogy pénteken szakértői szintű tárgyalások lesznek az ügyben Brüsszelben.  A máltai megállapodás értelmében a tengeren felvett migránsokat a partra szállításuktól számított négy héten belül szétosztanák. A befogadó állam lenne ezt követően felelős értük, illetve a menedékkérelemre nem jogosultak hazaszállításáért. A máltai találkozón részt vett miniszterek egyezségre jutottak abban, hogy Franciaország kivételes jelleggel megnyitja kikötőit, amennyiben a máltai és olasz kikötők túlterheltek lennének.  A korábbi várakozások szerint 12-14 tagállam csatlakozik a megállapodáshoz, amelyből a résztvevők bármely pillanatban kiléphetnek, úgy döntve, hogy felfüggesztik az együttműködést.
Témák
menekültek