Legfőbb Ügyészség: Czeglédy valótlanul vádolta hivatali visszaéléssel az ügyészt

Publikálás dátuma
2019.10.09. 10:17
Czeglédy Csaba
Fotó: Rosta Tibor / MTI
A bíróság kimondta, hogy az ügyész nem szegte meg hivatali kötelességét, munkája során törvényesen járt el.
Az első- és a másodfokú bíróság is kimondta, hogy a Czeglédy Csaba letartóztatásának meghosszabbítását 2018 augusztusában indítványozó ügyész nem követett el bűncselekményt, hivatali kötelességét nem szegte meg, munkája során törvényesen járt el – közölte szerdán a Legfőbb Ügyészség. A közleményben felidézik: Czeglédy hivatali visszaélés miatt tett feljelentést a kényszerintézkedésének meghosszabbítását indítványozó ügyész ellen arra hivatkozva, hogy a vádhatóság képviselője az írásban, majd szóban előterjesztett indítványában „szelektált” a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok között, amely magatartásával hivatali kötelességét megszegte, hivatali helyzetével visszaélt. A Központi Nyomozó Főügyészség a feljelentést bűncselekmény hiányában elutasította, amely döntéssel szemben előterjesztett panaszt a Legfőbb Ügyészség ugyancsak alaptalannak tartotta. Czeglédy ezt követően pótmagánvádlóként lépett fel, és továbbra is azt állította, hogy az ügyész bűncselekményt követett el. De a Szolnoki Járásbíróság 2019 májusában elutasította az indítványát azzal, hogy a hivatali visszaélésnek nem sértettje, feljelentőként pedig pótmagánvád előterjesztésére nem jogosult. A döntés elleni fellebbezést elbíráló Szolnoki Törvényszék 2019. szeptemberében helybenhagyta az elsőfokú határozatot. „A törvényszék a napokban kézbesített végzésében rámutatott arra is, hogy az ügyészség által mindvégig vitatott pótmagánvádlói állítás – mely szerint az iratok nem teljes körűen kerültek átadásra – kötelezettségszegést nem valósított meg. Ezen túlmenően a bíróság megállapította, hogy az ügyész a kényszerintézkedés fenntartását nem kizárólag a bizonyítás meghiúsítása, hanem a bűnismétlés veszélye miatt is indítványozta, amely álláspontját teljes egészében osztotta a letartóztatást meghosszabbító Szegedi Járásbíróság” – írja az ügyészség. A bíróság a fenti döntéseiben egyértelműen megerősítette azt, hogy az ügyész törvényesen, az anyagi és az eljárási jogszabályokat teljes körűen betartva járt el. Mindezekre figyelemmel az ügyész eljárását törvénysértőnek minősítő állítások és Czeglédy Csaba támadása minden alapot nélkülöznek – zárult a közlemény.
Szerző

Meghalt Vekerdy Tamás

Publikálás dátuma
2019.10.09. 10:14

Fotó: Népszava
A pszichológus, író nyolcvannégy éves korában hunyt el.
Életének 84. évében, szerda hajnalban elhunyt Vekerdy Tamás – tudatta a pszichológus, író családja. Vekerdy Tamás 1935-ben született, pszichológiai tanulmányai előtt jogi diplomát is szerzett. Volt házi tanító, színházi statiszta, nevelési tanácsadóban pszichológus, egyetemi docens. Fontos szerepet vállalt a Waldorf-intézmények meghonosításában. Több tucat könyv szerzője; országszerte tartott előadásokat szülőknek, pedagógusoknak. Munkásságát számos díjjal ismerték el: 1985-ben Kiváló Munkáért díjat kapott, 1996-ban az oktatási miniszter által adományozható szakmai elismeréssel, a Kiss Árpád-díjjal jutalmazták. Budapestért díjat is kapott 2000-ben, 2014-ben pedig Hazám-díjas lett. Elkötelezett harcosa volt a tanszabadságnak – az oktatási rendszerünkről alkotott véleményét sosem rejtette véka alá. Nemcsak könyveiben, hanem folyóiratokban, televíziós és újságinterjúkban is bátran kimondta, mennyi „baromsággal” terhelik a gyerekeket a magyar iskolarendszerben ahelyett, hogy hagynák őket kibontakozni, házifeladat írása helyett szabadon játszani. Ezzel a tanulás öröme is elvész, csak szorongás van, ami nemcsak a diákok, hanem a szüleik, tanáraik életét is behálózza. „A mi oktatásunk egyik paradoxona: úgy akarunk teljesítményt kizsarolni, kifacsarni, hogy közben ugyanazt visszafogjuk. Öröm és élmény nélkül nincs világ- és önmegismerés” – mondta a Népszavának adott egyik legutóbbi interjújában. Szavaira szakmai körökben és azon kívül is odafigyeltek. Jelen pillanatban felfoghatatlan, hogy már nem hallgathatjuk újabb előadásait, nem olvashatjuk újabb gondolatait, újságíróként nem hívhatjuk fel, hogy mondja el a véleményét az iskolarendszert érintő újabb kormányzati intézkedésekkel kapcsolatban. Éppen most, amikor az oktatásirányítás ki tudja, hányadszor esett neki ismét a Vekerdy által szenvedélyesen védelmezett tanszabadság maradékai elfojtásának. Egy olyan szaktekintélytől kell búcsúznunk, aki egész szakmai pályafutását az iránymutatásnak szentelte: a döntéshozók hogyan csinálhatnának jobb iskolát, a pedagógusok hogyan lehetnének jobb pedagógusok, a szülők jobb szülők. A középpontban mindig a gyerekek érdeke állt. Eddigi tanításaiból továbbra is erőt meríthetünk, ennek ellenére biztosra vehető: Vekerdy hiányát még hosszú évekig érezni fogjuk.
Szerző
Témák
Vekerdy Tamás
Frissítve: 2019.10.09. 12:10

A polgármesterjelölt, aki házszámokat ígér

Publikálás dátuma
2019.10.09. 09:30

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Ha nem alacsony a részvétel, Soroksárt viszi az ellenzék – így számol a jobbikos Bereczki Miklós polgármester-jelölt, aki szerint nem véletlen, hogy a jelenlegi polgármester nem indul újra.
Kétségtelenül klassz sváb sütemények vannak itt, de miért ragaszkodott ennyire ehhez a cukrászdához? A jó sütemény csak az egyik ok volt. A másik az, hogy egyszerűen nincs más cukrászda a kerületben, de még egyszerű élelmiszerbolt is alig. A jelek szerint az itt élőknek ez kevéssé fáj: 25 éve ugyanaz a polgármester. Viszont most nem indul. De korábban sokszor újraválasztották. Mert Geiger Ferenc rafinált hatalomtechnikus. Egyrészt több mint ötven civil szervezetet, közösséget fogott össze egy ernyőszervezetbe, és részesített önkormányzati támogatásban. Ez a kör adta szavazóbázisának a gerincét. Másrészt jó politikai érzékkel mindig a hatalomhoz dörgölőzött, most a Fidesz szekerét tolja, de szerette ő már az MSZP-t is. És neki kedvezett, hogy az emberek egyfajta politikai apátiába süllyedtek – különösen az utóbbi években, amikor az ellenzék töredezettsége miatt esély sem volt a változásra. Így vagy úgy, de a szisztéma működött. Eddig. Nem véletlenül búcsúzik most. Mi akadályozza abban, hogy újraválasztási rendszerét a Fidesz által támogatott jelöltutódjára hagyományozza? Ez a szisztéma csak alacsony részvétel mellett sikeres. Soroksáron 18 ezer választópolgár él, de Geiger Ferenc 2014-ben mindössze 3 ezer szavazattal polgármester lehetett, azaz mindössze az itt élők 16 százaléka támogatta. Most okkal remélem, hogy vasárnap sokkal többen mennek el szavazni, mint öt éve. Mire alapozza ezt a feltételezést? Az utóbbi fél évben 1800-2000 soroksárival beszélgettem: kíváncsi voltam az ő véleményükre. Nagyon sok embert borzasztóan zavar, hogy nincsenek meg az alapszolgáltatások. A kerületi egészségügyi intézményekben nincs egy diagnosztikai berendezés például MR vagy CT, miközben a lakosság egynegyede nyugdíjas, azaz égető szükség lenne rendes egészségügyi ellátásra. Komoly bajok vannak a környezettel is, feljelentést kellett tennem, mert a Molnár-szigetnél a parti sétányon mintegy 500 köbméter építési hulladék van leszórva, útalapként. Szóval az emberek egyre inkább változást akarnak. Geiger Ferenc jó érzékkel nem állt újra a startvonalhoz. Egyrészt még 2014-ben megrepedt a „civil bázisa”, az onnan kiválók létrehozták az Itthon Vagyunk Egyesületet, és tisztes eredményt is értek el öt éve az önkormányzati választásokon. Másrészt most az ellenzéki összefogás megteremtette a hatalomváltás lehetőségét. Ön Budapest kerületeinek egyetlen jobbikos polgármester-jelöltje. Magától értetődőnek tartja, hogy a baloldali pártok tagjai, szimpatizánsai önre voksolnak? Szerintem az összefogás szükségessége nagyon sok korábbi politikai ellentétet felülírt. Hadd mondjak egy személyes példát. Nincs kampányfőnököm, a feladatait hárman végezzük: a menyasszonyom, a volt barátnőm és én. Na, ez az igazi összefogás, a párszimpátiákat szerintem könnyebb félretenni a változás érdekében. Mi a legmeghatározóbb polgármesteri vállalása? Hogy a kerület vezetőjeként a következő öt évben egyszer minden soroksári otthonba becsöngetek. Annál intenzívebb és valódibb vélemény nincs, mint amit az emberek pacekba elmondanak – és így sokkal könnyebb intézkedni is. Ha győz, mi lenne az első lépése? Fel kell rajzolni egy problématérképet, meg kell találni az emberek számára nagy, az önkormányzatnak viszont kis gondot jelentő ügyeket, ezeket pedig 150 nap alatt orvosolni kell. Mire gondol? Hullámos járdára, besüllyedt csatornafedőre. És a komoly bajokkal, például az úthálózat állapotával mit csinálna? A már elindult beruházásokhoz nem szabad hozzányúlni, de ami még nem startolt, ott újra kell tárgyalni a szerződéseket, árengedményt kell kérni. Mert az képtelenség, hogy 4 kilométernyi utat másfél milliárd forintból csinálnak, meg háromszorosan túlárazva. Ahogy az is tűrhetetlen, hogy a futópályára az öntöttgumi-burkolat métere 150 ezer forintért került. Persze nemcsak az utakhoz nyúlunk hozzá: eltakarítjuk a legváratlanabb helyeken magasodó szeméthegyeket, illetve rendezzük a tulajdonviszonyokat. Nincs Budapestnek még egy olyan kerülete, ahol ennyi ingatlannak nincs házszáma, és így nem tudnak az emberek bejelentkezni. Ezt nem értem. Soroksáron sok a nyaraló, a zártkert, a külterület. Ha rendes belterületté nyilvánítanák, házszámmal látnák el ezeket, akkor meg kellene csinálni az odavezető utakat, ki kellene építeni a világítást. Az önkormányzat viszont eddig nem akart bajlódni ezzel.
Szerző