Kétségtelenül klassz sváb sütemények vannak itt, de miért ragaszkodott ennyire ehhez a cukrászdához?
A jó sütemény csak az egyik ok volt. A másik az, hogy egyszerűen nincs más cukrászda a kerületben, de még egyszerű élelmiszerbolt is alig.
A jelek szerint az itt élőknek ez kevéssé fáj: 25 éve ugyanaz a polgármester.
Viszont most nem indul.
De korábban sokszor újraválasztották.
Mert Geiger Ferenc rafinált hatalomtechnikus. Egyrészt több mint ötven civil szervezetet, közösséget fogott össze egy ernyőszervezetbe, és részesített önkormányzati támogatásban. Ez a kör adta szavazóbázisának a gerincét. Másrészt jó politikai érzékkel mindig a hatalomhoz dörgölőzött, most a Fidesz szekerét tolja, de szerette ő már az MSZP-t is. És neki kedvezett, hogy az emberek egyfajta politikai apátiába süllyedtek – különösen az utóbbi években, amikor az ellenzék töredezettsége miatt esély sem volt a változásra.
Így vagy úgy, de a szisztéma működött.
Eddig. Nem véletlenül búcsúzik most.
Mi akadályozza abban, hogy újraválasztási rendszerét a Fidesz által támogatott jelöltutódjára hagyományozza?
Ez a szisztéma csak alacsony részvétel mellett sikeres. Soroksáron 18 ezer választópolgár él, de Geiger Ferenc 2014-ben mindössze 3 ezer szavazattal polgármester lehetett, azaz mindössze az itt élők 16 százaléka támogatta. Most okkal remélem, hogy vasárnap sokkal többen mennek el szavazni, mint öt éve.
Mire alapozza ezt a feltételezést?
Az utóbbi fél évben 1800-2000 soroksárival beszélgettem: kíváncsi voltam az ő véleményükre. Nagyon sok embert borzasztóan zavar, hogy nincsenek meg az alapszolgáltatások. A kerületi egészségügyi intézményekben nincs egy diagnosztikai berendezés például MR vagy CT, miközben a lakosság egynegyede nyugdíjas, azaz égető szükség lenne rendes egészségügyi ellátásra. Komoly bajok vannak a környezettel is, feljelentést kellett tennem, mert a Molnár-szigetnél a parti sétányon mintegy 500 köbméter építési hulladék van leszórva, útalapként. Szóval az emberek egyre inkább változást akarnak. Geiger Ferenc jó érzékkel nem állt újra a startvonalhoz. Egyrészt még 2014-ben megrepedt a „civil bázisa”, az onnan kiválók létrehozták az Itthon Vagyunk Egyesületet, és tisztes eredményt is értek el öt éve az önkormányzati választásokon. Másrészt most az ellenzéki összefogás megteremtette a hatalomváltás lehetőségét.
Ön Budapest kerületeinek egyetlen jobbikos polgármester-jelöltje. Magától értetődőnek tartja, hogy a baloldali pártok tagjai, szimpatizánsai önre voksolnak?
Szerintem az összefogás szükségessége nagyon sok korábbi politikai ellentétet felülírt. Hadd mondjak egy személyes példát. Nincs kampányfőnököm, a feladatait hárman végezzük: a menyasszonyom, a volt barátnőm és én. Na, ez az igazi összefogás, a párszimpátiákat szerintem könnyebb félretenni a változás érdekében.
Mi a legmeghatározóbb polgármesteri vállalása?
Hogy a kerület vezetőjeként a következő öt évben egyszer minden soroksári otthonba becsöngetek. Annál intenzívebb és valódibb vélemény nincs, mint amit az emberek pacekba elmondanak – és így sokkal könnyebb intézkedni is.
Ha győz, mi lenne az első lépése?
Fel kell rajzolni egy problématérképet, meg kell találni az emberek számára nagy, az önkormányzatnak viszont kis gondot jelentő ügyeket, ezeket pedig 150 nap alatt orvosolni kell.
Mire gondol?
Hullámos járdára, besüllyedt csatornafedőre.
És a komoly bajokkal, például az úthálózat állapotával mit csinálna?
A már elindult beruházásokhoz nem szabad hozzányúlni, de ami még nem startolt, ott újra kell tárgyalni a szerződéseket, árengedményt kell kérni. Mert az képtelenség, hogy 4 kilométernyi utat másfél milliárd forintból csinálnak, meg háromszorosan túlárazva. Ahogy az is tűrhetetlen, hogy a futópályára az öntöttgumi-burkolat métere 150 ezer forintért került. Persze nemcsak az utakhoz nyúlunk hozzá: eltakarítjuk a legváratlanabb helyeken magasodó szeméthegyeket, illetve rendezzük a tulajdonviszonyokat. Nincs Budapestnek még egy olyan kerülete, ahol ennyi ingatlannak nincs házszáma, és így nem tudnak az emberek bejelentkezni.
Ezt nem értem.
Soroksáron sok a nyaraló, a zártkert, a külterület. Ha rendes belterületté nyilvánítanák, házszámmal látnák el ezeket, akkor meg kellene csinálni az odavezető utakat, ki kellene építeni a világítást. Az önkormányzat viszont eddig nem akart bajlódni ezzel.
