Plioszaurusz maradványokat találtak Ausztriában

Publikálás dátuma
2019.10.09. 12:32

Fotó: Raul Lunia/leemage / AFP
A tengeri szauruszfaj első, Ausztria területén talált lelete és az első krétakori tengeri hüllőmaradvány a teljes alpesi térségen – közölték a Bécsi Természettudományi Múzeum (NMH) munkatársai a Cretaceous Research című szaklapban.
Alexander Lukeneder paleontológus tudományos szenzációnak nevezte a felfedezést. Az NMH paleontológiai kutatása keretében az Ebensee közelében lévő úgynevezett Langbath-zónában fedeztek fel egy fogat egy olyan kőzetrétegben, amely 132 millió éve, az alsó kréta földtörténeti korban rakódott le.
„Nem ismertem fel rögtön, mi volt az és elcsomagoltam a leletet. Egy kollégám, Nyikolaj Zverkov, az Orosz Tudományos Akadémia munkatársa azonosította, hogy ez egy plioszaurusz foga”

– mondta el Lukeneder.

A plioszauruszok a Sauropterygia alrendbe tartozó uszonyos gyíkok. A tengerben élő hüllők rövid nyakkal és hosszúkás koponyával rendelkeztek. Legismertebb képviselőjük az akár tíz méteresre is megnövő Liopleurodon volt.
„A plioszauruszok ezen csoportjának szájában 60-100 hegyes, a krokodilokra jellemző fog sorakozott, koponyájuk akár 2-3 méter hosszú is lehetett” – fogalmazott Lukeneder, aki az állatok kinézetét a Jurassic Park filmsorozat moszaszauruszaihoz hasonlítja. A lelet egy másfél centiméteres, gyökér nélküli fog. Lukeneder becslése szerint az állat 5-6 méteres lehetett. „A plioszaurusz ammonitákkal táplálkozott, de kora csúcsragadozójaként cápákra is vadászott” – véli a kutató. A fogon ennek megfelelő kopási jelek láthatóak. Mikro-CT segítségével végzett vizsgálatokkal betekintettek a fog belsejébe is, ahol „ősi szuvasodás” nyomai láthatóak.
 Az Alpok térségének eddigi egyetlen, plioszaurusztól származó lelete 160 millió évvel ezelőttről, a Jura földtörténeti korból származott. Azt a maradványt Észak-Olaszországban találták. Egymás közt a kutatók Pliosaurier austriacusnak nevezték el az osztrák őshüllőt. A tudósok szerint a Thalassophonea csoport képviselője. Lukeneder meg van róla győződve, hogy a lelőhely tengeri üledékeiben plioszauruszok további maradványait fedezhetik fel. A fog 2020-tól az NHM kiállításán lesz látható.
Szerző

Holdrekorder lett a Szaturnusz: húsz újat találtak körülötte

Publikálás dátuma
2019.10.09. 11:10

Fotó: Ron Miller/leemage / AFP
A Szaturnusz eddig ismeretlen 20 holdját fedezték fel amerikai tudósok, ezzel a gyűrűs bolygó átvette a vezetést a Jupitertől a Naprendszeren belül. Az elnevezésükre versenyt hirdettek.
Az eddig ismeretlen holdakat a hawaii Mauna Keán található Subaru űrtávcsővel figyelték meg. A Szaturnusznak az újakkal együtt már 82 kísérője lett, míg a Jupiter körül csak 79 kering – olvasható a BBC hírportálján. Az 1990-es évek vége óta a Jupiter volt a Naprendszer legtöbb holddal kísért bolygója.
 A húsz objektum mindegyike körülbelül 5 kilométer átmérőjű, 17 „visszafelé” (retrográd) kering a Szaturnusz körül, a maradék három ellenben a Szaturnusz forgásával megegyező (prográd) irányban. Az utóbbi háromból két hold nagyjából két földi év alatt kerüli meg a gyűrűs bolygót. A távolabbi retrográd bolygók, valamint a prográd bolygók egyike több mint három év alatt ér körül pályáján.
„A holdak tanulmányozásával felderíthető az eredetük, valamint a Szaturnusz körüli viszonyok a kialakulásuk idején”

– mondta Scott Sheppard, a washingtoni Carnegie Tudományos Intézet munkatársa, a kutatócsoport vezetője.

A most felfedezett holdak közül a külsők három csoportba sorolhatók annak alapján, hogy pályájuk milyen szöget zár be a bolygóval. A tudósok szerint legalább három nagyobb égitest robbanhatott szét, amikor kívülről érkező aszteroidákkal vagy a Szaturnusz más holdjaival ütköztek, a maradványokból képződhettek a most felfedezett holdak. Egyikük a Szaturnusz legtávolabbi ismert holdja. „Nem gondoljuk, hogy a bolygóval együtt alakultak ki, mivel elég távoliak, úgy véljük, a Szaturnusz valamikor a múltban vonzotta őket magához” – mondta Sheppard.
A kutatócsoport versenyt hirdetett az új holdak elnevezésére, a skandináv, a kelta vagy az eszkimó mitológia óriásai szolgálhatnak forrásul.
Sheppard szerint valószínű, hogy további Szaturnusz-holdak várnak még felfedezésre, de a kisebb, egy kilométer átmérőjű égitestekhez nagyobb űrteleszkópra lesz szükség.
Szerző
Témák
Szaturnusz holdak

Tüdőrákja lett az e-cigaretta füstjétől az egereknek egy kísérletben

Publikálás dátuma
2019.10.08. 13:44

Fotó: Helmut Fohringer/APA-PictureDesk / AFP
Negyven egérből kilencnél alakult ki a betegség, 23 állat húgyhólyagján találtak olyan genetikai változást, amely rendellenes szövetburjánzáshoz vezethet - derült ki egy amerikai kutatásból.
A kísérletben 40 egeret tettek ki nikotintartalmú e-cigaretta nagy mennyiségű gőzének több mint egy éven át. Olyan helyiségben végezték a kutatást, ahol a rágcsálókat teljesen körülvette a gőz, egész testükön jelentkezhettek a hatásai - írták az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) a New York-i Orvostudományi Egyetem tudósai.
A 40 egérből kilencnél - 22,5 százalékuknál - alakult ki tüdőrák, 23-nál a húgyhólyagon találtak hiperpláziát, vagyis olyan genetikai változást, amely a ráknál megfigyelhető rendellenes szövetburjánzáshoz vezethet. Abból a 17 egérből, amelyet nikotinmentes e-cigaretta gőzének tettek ki, csak egynél találtak hiperláziát, rákot egyiknél sem.
Moon-shong Tang, az egyetem PhD-hallgatója, a kutatás vezetője az Eurekalert tudományos hírportálnak a kísérlet korlátairól is beszélt: viszonylag kis számú állattal végezték, amelyek hajlamosak voltak arra, hogy a kísérlet egyéves időtartama alatt életkorral összefüggő rák alakuljon ki náluk. Ezen kívül a rágcsálók nem szívták magukba a gőzt, mint az ember, hanem körülvette őket, vagyis az egész testük ki volt téve az e-cigaretta párájának.
Abban szinte minden kutató egyetért, hogy a dohány feldolgozásakor használt egyes vegyi anyagok - nitrát és nitrit - egy nitrozálás nevű reakciót okoznak, ez pedig a nikotint nitrozaminokká alakíthatja, amely egerekben és emberekben is rákkeltőnek számít. A kezelt dohányból származó füst a tudósok hagyományos elgondolása szerint nitrozaminlerakatokat képez a dohányzó szerveiben és a vérében, amit vérvizsgálattal ki lehet szűrni.
Egy 2017-es tanulmány hasonló vérvizsgálattal kimutatta, hogy az e-cigarettázóknál 95 százalékkal kevesebb a nikotinból származó nitrozaminok egyikének koncentrációja, ezért egyes szakértők arra következtettek, hogy milliók életét menthetné meg, ha e-cigarettára váltanának a hagyományosról. A tanulmány szerzői részben ennek az üzenetnek a számlájára írják, hogy mintegy 3,6 millió amerikai középiskolás kezdett e-cigarettázni.
Ezzel szemben az új kutatás azt találta, hogy az emlősök sejtjei maguk is tartalmaznak nitrozóniumionokat, amelyek közvetlenül lépnek reakcióba a nikotinnal és hoznak létre rákkeltő anyagokat. Azt is megállapították, hogy a nikotin a sejtekbe jutva és nitrozaminná alakulva nem távozik onnan, tehát vérvizsgálatokkal nem mutatható ki - tette hozzá Tang.
Tang kutatócsoportjának egy 2018. februári tanulmánya, amely szintén a PNAS-ben jelent meg, kimutatta, hogy az e-cigaretta gőze emberi tüdő- és hólyagsejtek laboratóriumi tenyészetében a DNS-mutációk számát növelő reakciókat idézett elő. "Következő lépésként meg akarjuk növelni a kísérletben használt egerek számát, rövidíteni és hosszabbítani fogjuk az időtartamot és tovább kutatjuk az e-cigaretta gőze okozta genetikai változásokat" - mondta Herbert Lepor, a tanulmány szerzője, az egyetem urológiai tanszékének vezetője.
Szerző