Mintegy 200-250 ezer ember hiányzik a munkaerőpiacról

Az MGYOSZ alelnöke azt mondta, ha a gazdaság fejlődésében nem lesz nagy törés, együtt kell élnünk ezzel.

Mintegy 200-250 ezer ember hiányzik a munkaerőpiacról, ami nagyban akadályozza a hazai vállalkozások beruházásait – erről Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke beszélt a Világgazdaságnak.

„Az MGYOSZ a tagszervezetein, illetve a tagvállalatain keresztül nagyjából 200-250 ezer fős hiányt tapasztal. Pontos adatok erre vonatkozóan nincsenek, mert az üres álláshelyek számát a munkaadók vagy bejelentik, vagy nem. A Központi Statisztikai Hivatal ugyan közöl adatokat, de mivel azok csak a bejelentett üres álláshelyeket jelzik, nem szabad rájuk alapozni” – fogalmazott.

Hozzátette: a számoknál fontosabb, hogy a deficitből adódóan milyen fejlesztések nem valósulnak meg a cégeknél. Egyre többen gondolkodnak úgy, hogy beruháznának, piaci igény is lenne rá, de végül elhalasztják, mert a fejlesztéssel létrejövő pozíciókat nem tudják kivel feltölteni. Kiemelte, hogy ennek ellenére a magyar gazdaság jól teljesít, de ettől csak jobban növekszik a munkaerőigény. A munkaerő hazai kínálata viszont szűkül – főleg demográfiai okokból –, amivel párhuzamosan nő a munkaerőhiány is. „Ez sajnos a magyar társadalomba van kódolva a következő húsz-huszonöt évre, és ha a gazdaság fejlődésében nem lesz nagy törés, úgy együtt kell élnünk vele” – mondta.

Rolek Ferenc szerint a problémára megoldás lehetne a munkaerő-kereslet szűkítése, ha növekedne a gazdaság termelékenysége és hatékonysága. Sokkal differenciáltabb beruházástámogatási politika kellene, mert be kell látni, hogy több munkahelyre már nem igazán van szükség, úgysincs kivel betölteni. Új munkahelyek létrehozását csak a nagy hozzáadott értéket előállító, relatíve kisebb létszámigényű ágazatokban kellene állami és uniós forrásokból segíteni. „Ez persze nem azt jelenti, hogy amelyik ágazatban nagy a munkaerőigény, ott nincs helye a támogatásnak, csak nem az új kapacitások megteremtésére, hanem a hatékonyság növelésére kellene koncentrálni. Ezt az elvet kellene érvényesíteni a kormányzati támogatási politikában, illetve az európai uniós források elosztásánál” – jelentette ki.