Lövöldözés volt a németországi Halléban, két ember meghalt

Publikálás dátuma
2019.10.09. 13:38

Fotó: ROBERT MICHAEL / AFP
A gyanúsítottak autóval menekültek, egy embert elfogtak a rendőrök.
Lövöldözés volt szerdán a németországi Halle városában, a helyi rendőrség adatai szerint ketten meghaltak. A Bild című lap a hírportálján arról számol be, hogy egy zsinagógánál nyitottak tüzet, és kézigránátot hajítottak egy zsidó temetőre – írja az MTI. A Deutsche Welle cikke szerint a gyanúsítottak egy autóban menekültek el, a rendőrök üldözőbe vették őket. A hatóságok az embereket arra kérték: maradjanak otthonaikban, vagy keressenek biztonságos helyet. Szemtanúk szerint az egyik elkövető harctéri öltözetben volt, és gépkarabélyt viselt. A támadással összefüggésben egy ember elfogtak. A városvezetés bevezette az ámokfutások esetére rendszeresített intézkedéseket, kijárási tilalommal járó rendkívüli helyzetet hirdettek és válságkezelő stábot állítottak össze. Halle vasúti pályaudvarát rendőrségi nyomozás miatt lezárták, késésekre lehet számítani a térségben. A Bild című lap a hírportálján azt írta, hogy a támadók egy zsinagógánál nyitottak tüzet, és kézigránátot hajítottak egy zsidó temetőre – ezeket az információkat a rendőrség nem erősítette meg. A lövöldözők elmenekültek, de a rendőrség üldözőbe vette őket, és a várostól mintegy tíz kilométerre keletre, Wiedersdorf településnél tűzpárbaj tört ki közöttük. Később egy másik külvárosból, Landsbergből is lövöldözést jeleztek. A lap szerint a forgalom elől lezárt településnél jelentős rendőri erőket vontak össze, ami arra utalhat, hogy egy vagy több elkövető elbarikádozta magát.
A Der Spiegel című hírmagazin értesülése szerint a támadók legalább ketten voltak, és megpróbáltak bejutni a városi zsinagógába, ahol éppen 70-80 hívő ünnepelte az engesztelés napját, azaz a jóm-kipúrt. A zsinagóga biztonságáról gondoskodó erők „ellenálltak a támadásnak” – fogalmazott Max Privorotzki, a hallei zsidó közösség vezetője a hírmagazin hírportálján (Spiegel Online) közölt beszámolóban. A támadók a sikertelen kísérlet után autóval elmenekültek, majd később szétváltak. Egyikük taxival menekült tovább, őt sikerült még azelőtt elfogni, hogy kijutott volna a térségből elvezető autópályára. Később egy másik külvárosból, a Hallétól ugyancsak keletre fekvő Landsbergből is lövöldözést jeleztek. Több hírportál szerint egy török büfét is megtámadtak. Erről ír a Der Spiegel is, információja szerint az egyik halálos áldozat, egy férfi a büfében vesztette életét. A másik áldozat egy nő, a zsidó temetőnél lőtték le, a nyílt utcán. Szász-Anhalt mellett a szomszédos Szászország tartományban is mozgósították a terrorelhárító egységeket. Megerősítették a drezdai zsinagóga védelmét, a Hallétól mintegy 30 kilométerre fekvő Lipcsében pedig több kereszteződést megerősített fegyverzetet viselő rendőrök foglaltak el. A Leipziger Volkszeitung című lap értesülése szerint legalább egy támadó elérte a város térségét. A Welt hírtelevízió hallei helyszíni tudósítója kiemelte: súlyos kihívást jelenthet a hatóságoknak, hogy Lipcsében éppen szerdán ünneplik a rendszerváltást és a német újraegyesítést megelőző tömegtüntetések 30. évfordulóját. A szabadtéri megemlékezésre sok ezer embert várnak, a vendégek között van Frank-Walter Steinmeier államfő is. Az engesztelés napja a legszentebb, bűnbánó imákkal töltött zsidó főünnep. Izraelben ekkor gyakorlatilag megáll az élet a zsidó naptár szerint a keddi naplementétől a szerdai naplementéig. Az engesztelés napja a bűnbánat és a megbocsátás ideje, amikor Isten feljegyzi az élet könyvébe azoknak a zsidóknak a nevét, akik az új esztendőben is élhetnek.
A hallei támadás pontos indítékát egyelőre nem tudni. A rendőrség arra kért mindenkit, hogy tartózkodjon a találgatásoktól az üggyel kapcsolatban. A Der Tagesspiegel című berlini lap biztonsági körökre hivatkozó értesülése szerint a hatóságok szélsőjobboldali háttérre gyanakodnak. Az ügyet magához vonta az állam elleni súlyos bűncselekmények ügyében illetékes szövetségi legfelsőbb ügyészség.
Szerző
Frissítve: 2019.10.09. 22:10

Több száz melegrekordot döntöttek meg a nyári hőhullámok

Publikálás dátuma
2019.10.09. 11:42

Fotó: Christoph Soeder/dpa Picture-Alliance / AFP
Mintegy 400 melegrekord dőlt meg az északi féltekén a nyári hőhullámok idején – derítették ki amerikai kutatók az időjárási adatok globális elemzése alapján.
A május 1. és augusztus 30. közötti időszakban 29 országban dőltek meg a rekordok, egyharmaduk Németországban, Franciaországban és Hollandiában. Az északi féltekén ebben az időszakban több mint 1200 olyan hely volt, ahol az adott hónapban a legmelegebbet mértek az feljegyzések kezdete óta – közölték a kaliforniai Berkeley Egyetem klímakutató intézetének, a Berkeley Earthnek a tudósai.
„Európa egyes részein az időjárási megfigyelés története több mint 150 évre nyúlik vissza, ennek ellenére még mindig feljegyeztek rekord magas hőmérsékleteket” – mondta Robert Rohde, az egyetem vezető kutatója a BBC Newsnak. Európán kívül több mint 30 melegrekord dőlt meg az Egyesült Államokban, 10 Japánban, ahol a hőhullám következtében 11 ember vesztette életét.
A rekordmagas hőmérsékletek növekvő száma a globális felmelegedés hosszú távú folyamatának a része. „Ahogy a Föld melegszik, az időjárásmegfigyelő állomásoknak egyre könnyebb új hőmérsékleti rekordokat rögzíteniük. A múltban általában csak az állomások mintegy két százaléka jegyezhetett fel új rekordot egy adott évben” – magyarázta a kutató. Manapság azonban látunk olyan éveket, mint 2019 is, amikor az állomások öt vagy még több százaléka jegyez fel rekordmagas hőmérsékleteket – tette hozzá.
A világ vezető klímakutató-intézeteinek adatai szerint az idei volt a világon a valaha mért legmelegebb július, amely Európában páratlan hőhullámmal párosult. Júliusban 0,04 Celsius-fokkal haladta meg az átlaghőmérséklet az előző legmagasabb, 2016-ban mért júliusi átlaghőmérsékletet. 2019 júliusában 0,56 Celsius-fokkal melegebb volt átlagosan, mint az 1981-2000 közötti időszak átlaghőmérséklete, ez 1,2 Celsius-fokkal magasabb, mint az iparosodás előtti időszakban, amely az ENSZ klímakutatói számára a viszonyítási alap.
Szerző

Bizonytalanság és káosz Bukarestben

Publikálás dátuma
2019.10.09. 10:10
Viorica Dancila
Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
A román kormány küszöbön álló megbuktatása az uniós biztosi posztok elosztását is igencsak befolyásolja.
Az uniós biztosi portfóliók végleges leosztása többek között attól is függ, kit jelöl a román kormány a jogi bizottság által elkaszált Rovana Plumb helyére. Viorica Dancila miniszterelnök ugyan váltig állítja, hogy új jelölését annak rendje és módja szerint továbbította Brüsszelbe, ahonnan viszont folyamatosan az a visszajelzés, hogy Bukarest döntésére várnak. Dancila szerint a Klaus Johannis államfővel is egyeztetett új román jelölt Dan Nica EP-képviselő. Egyelőre nem érdemes találgatni, mennyiben befolyásolja a portfólió leosztást az, hogy az előző női jelölt helyére Bukarest is férfit küldene, hiszen csütörtökön megbukhat a Dancila-kabinet. A bukaresti parlament ugyanis ekkor szavaz az ellenzék bizalmatlansági indítványáról. A kormánybuktatás valószínűnek tűnik, az új átmeneti kormány felállítása viszont annál kevésbé. Ludovic Orban, az indítványt kezdeményező legnagyobb ellenzéki és egyben a legnépszerűbb román formáció, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke vasárnap azt közölte, 244 támogatója van már a kezdeményezésnek, amelyet 237 aláírással nyújtottak be. A kormánybuktatáshoz minimum 233 voks szükséges. A „hogyan tovább?” mégis kérdéses. Viorica Dancila és kabinetje bukását támogatja a baloldali ellenzéke is – a koalícióból néhány hete kilépett Calin Popescu Tariceanu volt miniszterelnök által vezetett liberális ALDE, illetve a kormányzó szociáldemokratáktól, a PSD-ből kivált és új pártot, a Pro Romaniát létrehozó Victor Ponta ex-kormányfő is – ám ők nem hajlandók a csak nevében liberális Ludovic Orban vezette néppárti PNL-t támogatni a kormányalakításban. Orbanék előrehozott választást szeretnének, amióta a májusi EP-választáson az ország legnagyobb pártja lettek, de ez egyelőre a november végi államfőválasztás miatt lehetetlen, utána meg hovatovább értelmetlen, hiszen jövő ősszel rendes voksolásra is sor kerül. Elméletileg sikerülhet Victor Ponta terve, az, hogy a most már börtönben ülő Liviu Dragnea hatalmi ambíciói miatt széthullott szociáldemokrata egységet újrakovácsolva, a PSD-Pro Románia parlamenti többségre építve új baloldali kormányt alakít egy kívülálló, de ismert személy miniszterelnökké jelölésével. Egy ilyen kormányt minden bizonnyal Tariceanu pártja is támogatna. Mégis, azért csak elméleti lehetőség ez, mert az elnökválasztási versenyt toronymagasan vezető hivatalban lévő államfő, Klaus Johannis már régen meg sem próbálja a független államfőt mímelni, egyáltalán nem biztos, hogy hajlandó újabb baloldali jelöltet kinevezni. Ezt már egyszer eljátszotta mindenféle magyarázat nélkül Sevil Shhaideh jelölésekor közvetlenül a 2016-os decemberi választás után, és jelenleg sem hajlandó kinevezni a koalíció széthullása után megüresedett tárcák élére jelölt minisztereket. Az uniós biztosi pótmeghallgatások október 14-15-én lesznek, az Európai Parlament október 23-án szavazna az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottságról, amely november elsején lépne hivatalba. A menetrendet a bukaresti káosz felülírhatja.
Szerző