Több száz melegrekordot döntöttek meg a nyári hőhullámok

Publikálás dátuma
2019.10.09. 11:42

Fotó: Christoph Soeder/dpa Picture-Alliance / AFP
Mintegy 400 melegrekord dőlt meg az északi féltekén a nyári hőhullámok idején – derítették ki amerikai kutatók az időjárási adatok globális elemzése alapján.
A május 1. és augusztus 30. közötti időszakban 29 országban dőltek meg a rekordok, egyharmaduk Németországban, Franciaországban és Hollandiában. Az északi féltekén ebben az időszakban több mint 1200 olyan hely volt, ahol az adott hónapban a legmelegebbet mértek az feljegyzések kezdete óta – közölték a kaliforniai Berkeley Egyetem klímakutató intézetének, a Berkeley Earthnek a tudósai.
„Európa egyes részein az időjárási megfigyelés története több mint 150 évre nyúlik vissza, ennek ellenére még mindig feljegyeztek rekord magas hőmérsékleteket” – mondta Robert Rohde, az egyetem vezető kutatója a BBC Newsnak. Európán kívül több mint 30 melegrekord dőlt meg az Egyesült Államokban, 10 Japánban, ahol a hőhullám következtében 11 ember vesztette életét.
A rekordmagas hőmérsékletek növekvő száma a globális felmelegedés hosszú távú folyamatának a része. „Ahogy a Föld melegszik, az időjárásmegfigyelő állomásoknak egyre könnyebb új hőmérsékleti rekordokat rögzíteniük. A múltban általában csak az állomások mintegy két százaléka jegyezhetett fel új rekordot egy adott évben” – magyarázta a kutató. Manapság azonban látunk olyan éveket, mint 2019 is, amikor az állomások öt vagy még több százaléka jegyez fel rekordmagas hőmérsékleteket – tette hozzá.
A világ vezető klímakutató-intézeteinek adatai szerint az idei volt a világon a valaha mért legmelegebb július, amely Európában páratlan hőhullámmal párosult. Júliusban 0,04 Celsius-fokkal haladta meg az átlaghőmérséklet az előző legmagasabb, 2016-ban mért júliusi átlaghőmérsékletet. 2019 júliusában 0,56 Celsius-fokkal melegebb volt átlagosan, mint az 1981-2000 közötti időszak átlaghőmérséklete, ez 1,2 Celsius-fokkal magasabb, mint az iparosodás előtti időszakban, amely az ENSZ klímakutatói számára a viszonyítási alap.
Szerző

Bizonytalanság és káosz Bukarestben

Publikálás dátuma
2019.10.09. 10:10
Viorica Dancila
Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
A román kormány küszöbön álló megbuktatása az uniós biztosi posztok elosztását is igencsak befolyásolja.
Az uniós biztosi portfóliók végleges leosztása többek között attól is függ, kit jelöl a román kormány a jogi bizottság által elkaszált Rovana Plumb helyére. Viorica Dancila miniszterelnök ugyan váltig állítja, hogy új jelölését annak rendje és módja szerint továbbította Brüsszelbe, ahonnan viszont folyamatosan az a visszajelzés, hogy Bukarest döntésére várnak. Dancila szerint a Klaus Johannis államfővel is egyeztetett új román jelölt Dan Nica EP-képviselő. Egyelőre nem érdemes találgatni, mennyiben befolyásolja a portfólió leosztást az, hogy az előző női jelölt helyére Bukarest is férfit küldene, hiszen csütörtökön megbukhat a Dancila-kabinet. A bukaresti parlament ugyanis ekkor szavaz az ellenzék bizalmatlansági indítványáról. A kormánybuktatás valószínűnek tűnik, az új átmeneti kormány felállítása viszont annál kevésbé. Ludovic Orban, az indítványt kezdeményező legnagyobb ellenzéki és egyben a legnépszerűbb román formáció, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke vasárnap azt közölte, 244 támogatója van már a kezdeményezésnek, amelyet 237 aláírással nyújtottak be. A kormánybuktatáshoz minimum 233 voks szükséges. A „hogyan tovább?” mégis kérdéses. Viorica Dancila és kabinetje bukását támogatja a baloldali ellenzéke is – a koalícióból néhány hete kilépett Calin Popescu Tariceanu volt miniszterelnök által vezetett liberális ALDE, illetve a kormányzó szociáldemokratáktól, a PSD-ből kivált és új pártot, a Pro Romaniát létrehozó Victor Ponta ex-kormányfő is – ám ők nem hajlandók a csak nevében liberális Ludovic Orban vezette néppárti PNL-t támogatni a kormányalakításban. Orbanék előrehozott választást szeretnének, amióta a májusi EP-választáson az ország legnagyobb pártja lettek, de ez egyelőre a november végi államfőválasztás miatt lehetetlen, utána meg hovatovább értelmetlen, hiszen jövő ősszel rendes voksolásra is sor kerül. Elméletileg sikerülhet Victor Ponta terve, az, hogy a most már börtönben ülő Liviu Dragnea hatalmi ambíciói miatt széthullott szociáldemokrata egységet újrakovácsolva, a PSD-Pro Románia parlamenti többségre építve új baloldali kormányt alakít egy kívülálló, de ismert személy miniszterelnökké jelölésével. Egy ilyen kormányt minden bizonnyal Tariceanu pártja is támogatna. Mégis, azért csak elméleti lehetőség ez, mert az elnökválasztási versenyt toronymagasan vezető hivatalban lévő államfő, Klaus Johannis már régen meg sem próbálja a független államfőt mímelni, egyáltalán nem biztos, hogy hajlandó újabb baloldali jelöltet kinevezni. Ezt már egyszer eljátszotta mindenféle magyarázat nélkül Sevil Shhaideh jelölésekor közvetlenül a 2016-os decemberi választás után, és jelenleg sem hajlandó kinevezni a koalíció széthullása után megüresedett tárcák élére jelölt minisztereket. Az uniós biztosi pótmeghallgatások október 14-15-én lesznek, az Európai Parlament október 23-án szavazna az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottságról, amely november elsején lépne hivatalba. A menetrendet a bukaresti káosz felülírhatja.
Szerző

Timmermans: Szigorítani kell az Európai Unió klímacéljait

Publikálás dátuma
2019.10.09. 09:39

Fotó: Christoph Hardt/Geisler-Fotopres / Picture-Alliance/AFP
„Az igazságosságot kell az intézkedéseink középpontjába állítani” – mondta kedd esti európai parlamenti meghallgatásán.
Mielőbb szigorítani kell az Európai Unió klímacéljait, a korábban kitűzött 40 százalék helyett legalább 50, de inkább 55 százalékkal kellene csökkenteni 2030-ig az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest – hangsúlyozta kedd esti európai parlamenti (EP-) meghallgatásán Frans Timmermans. A holland szociáldemokrata politikus ügyvezető alelnökként a zöld átmenettel kapcsolatos munka koordinátora lesz a november elején hivatalba lépő, Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságban. Az EP illetékes szakbizottságainak ülésén kijelentette: mandátuma első száz napjában javaslatot fog tenni egy jogszabályra, amely célként tűzi ki 2050-re a szén-dioxid-semlegesség elérését, irányt szabva a jövőbeli cselekvésnek, emellett hatásvizsgálatot fog végeztetni az ambiciózusabb 2030-as előirányzatokról, és ezek alapján erre vonatkozóan is benyújtják javaslataikat. Kiemelte: támogatni kellene az elektromos autók terjedését, a vasútfejlesztést, a vonatjegyek árának csökkentését, valamint a városi tömegközlekedés használatát. Ösztönözni kell egyebek mellett a termékek újrahasznosítását és az újrafelhasználását.
„Nem autómentes Európát akarok, hanem tiszta autókat”

– fogalmazott.

Hozzátette, hogy a légi és a vízi közlekedés károsanyag-kibocsátását is csökkenteni kell. Timmermans hangsúlyozta: jelentős újraerdősítést végeznének kontinens szerte, új városi zöld területeket alakítanának ki, stratégiát fogadnának el a biológiai sokféleség megőrzése érdekében, ugyanis szerinte a klímapolitika mellett ezen a téren is élen kell járnia az EU-nak. Mint mondta, szeretné, hogy az európai zöld megállapodást más országok is lemásolnák – erről meg kell őket győzni –, ha pedig nem működik ez a klímadiplomácia, akkor szigorúbb eszközöket kell bevetni, például különadót kivetni a laza környezetvédelmi szabályozású államokban előállított importtermékekre.
„Az igazságosságot kell az intézkedéseink középpontjába állítani”

– szögezte le.

Kitért egy pénzügyi alap felállításának szükségességére, amellyel az ipari, széntermelő, nagy szén-dioxid-kibocsátású régiók gazdaságának kizöldítését támogatnák. Hozzátette: meg kell szabadítani Európát a fosszilis üzemanyagoktól, de anélkül, hogy ártanának az iparnak. A háromórás kérdezz-felelek során legalább négy nyelven megszólaló Timmermans záró beszédét hangos taps fogadta, ami elemzők szerint azt jelzi, hogy a jóváhagyás nem fog akadályba ütközni. Ezzel egyelőre véget értek a meghallgatások az EP-ben, már csak a magyar és a román bizottsági tag van hátra, miután Ursula von der Leyen előző héten új biztosjelöltet kért Budapesttől és Bukaresttől a jogi szakbizottság által elutasított Trócsányi László és Rovana Plumb helyett.
Szerző
Frissítve: 2019.10.09. 10:10