Mélyül a káosz a Brexit körül: a skót bíróság csak a fejét csóválja, amíg szombati ülésre készül a brit parlament

Utoljára akkor ült össze szombati napon a parlament, amikor Argentína megtámadta a Falkland-szigeteket.

Elhalasztotta szerdán a polgári peres ügyekben illetékes legfőbb skóciai bíróság a jogerős döntést annak a keresetnek az ügyében, amelynek beterjesztői bírósági intézkedéssel kívánják rákényszeríteni a brit kormányt a rendezetlen Brexitet tiltó törvény betartására. Az Edinburghban ülésező Court of Session első fokon eljáró tanácsa hétfőn elvetette a jogászok és skót parlamenti képviselők által beterjesztett indítványt, azzal az indokkal, hogy Boris Johnson brit miniszterelnök írásban elkötelezte magát a rendezetlen Brexitet (az Egyesült Királyság Európai Unióból való, megállapodás nélküli kilépését) tiltó és megállapodás híján a kilépés halasztásának kezdeményezését előíró törvény végrehajtása mellett.

Az indoklás szerint addig várhatóan a jelenleginél "sokkal világosabb lesz az összkép" a Brexitről folyó vitában.

Szombaton ülésezik a brit parlament

A brit parlament jövő szombaton, közvetlenül a Brexit-folyamat szempontjából kritikus jelentőségű EU-csúcstalálkozó után rendkívüli ülést tart. A brit parlamentarizmus történetében rendkívül ritka a szombati ülésezés, ilyesmire legutóbb 1982-ben volt példa, amikor az argentin hadsereg elfoglalta a Nagy-Britanniához tartozó dél-atlanti Falkland-szigeteket.

Ha a jövő heti EU-csúcsértekezleten sikerülne megállapodást elérni a brit kormány által a Brexit feltételrendszeréről minap beterjesztett új javaslatcsomagról, akkor ez ezen az ülésen kerülne a képviselők elé. A múlt héten benyújtott brit javaslatcsomag azonban az Európai Unió részéről hűvös fogadtatásra lelt. Boris Johnson és Angela Merkel német kancellár kedden félórás telefonbeszélgetést tartott, és a Downing Street szóvivőjének beszámolója szerint

A londoni alsóház - a kormányzó Konzervatív Párt számos, a tory frakcióból azóta kizárt képviselőjének támogatásával - a múlt hónap elején fogadta el azt az ellenzéki kezdeményezésű törvénytervezetet, amelynek alapján ha október 19-ig, vagyis a jövő szombatra összehívott rendkívüli parlamenti ülés napjáig a törvényhozás nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz és a megállapodás nélküli Brexithez sem, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a jelenleg október 31-én esedékes kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig. A törvény szerint megállapodás híján Johnsonnak a szóban forgó szombati napon kellene kezdeményeznie a Brexit halasztását az EU-nál.

Johnson az utóbbi hetekben többször is leszögezte, hogy halasztást kérni nem hajlandó, a brit EU-tagság október 31-én akár megállapodás nélkül is megszűnik - ugyanakkor azt is lendületesen ismételgeti, hogy a kormány tartja magát a megállapodás nélküli Brexitet tiltó törvényhez. Eddig nem részletezte, hogy ezt a nyilvánvaló ellentmondást miképp oldaná fel. A brit sajtóban felmerülő találgatások között szerepel egy olyan forgatókönyv, hogy Johnson jövő szombaton megírja a halasztást kezdeményező levelet az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnak - eleget téve ezzel a törvényi előírásnak -, de közvetlenül utána egy másik levelet is írna, amelyben visszavonná a halasztási kezdeményezést. Az utóbbi időben azonban több olyan jogi szakvélemény is elhangzott, hogy Johnson ezzel a megoldással is megsértené a rendezetlen Brexitet tiltó jogszabályt.

A tárgyalások mindenesetre folytatódnak: Boris Johnson várhatóan csütörtökön Dublinban tárgyal Leo Varadkar ír miniszterelnökkel. A Brexit-folyamat leghevesebben vitatott eleme az, hogy miképp lehetne elkerülni az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés visszaállítását a Brexit után.