Mélyül a káosz a Brexit körül: a skót bíróság csak a fejét csóválja, amíg szombati ülésre készül a brit parlament

Publikálás dátuma
2019.10.09. 15:00

Fotó: TOLGA AKMEN / AFP
Utoljára akkor ült össze szombati napon a parlament, amikor Argentína megtámadta a Falkland-szigeteket.
Elhalasztotta szerdán a polgári peres ügyekben illetékes legfőbb skóciai bíróság a jogerős döntést annak a keresetnek az ügyében, amelynek beterjesztői bírósági intézkedéssel kívánják rákényszeríteni a brit kormányt a rendezetlen Brexitet tiltó törvény betartására. Az Edinburghban ülésező Court of Session első fokon eljáró tanácsa hétfőn elvetette a jogászok és skót parlamenti képviselők által beterjesztett indítványt, azzal az indokkal, hogy Boris Johnson brit miniszterelnök írásban elkötelezte magát a rendezetlen Brexitet (az Egyesült Királyság Európai Unióból való, megállapodás nélküli kilépését) tiltó és megállapodás híján a kilépés halasztásának kezdeményezését előíró törvény végrehajtása mellett.
Az eljárás kezdeményezői a döntést megfellebbezték, de a Court of Session fellebbviteli tanácsa szerdán úgy döntött, hogy október 21-ig elhalasztja a jogerős határozatot.

Az indoklás szerint addig várhatóan a jelenleginél "sokkal világosabb lesz az összkép" a Brexitről folyó vitában.

Szombaton ülésezik a brit parlament

A brit parlament jövő szombaton, közvetlenül a Brexit-folyamat szempontjából kritikus jelentőségű EU-csúcstalálkozó után rendkívüli ülést tart. A brit parlamentarizmus történetében rendkívül ritka a szombati ülésezés, ilyesmire legutóbb 1982-ben volt példa, amikor az argentin hadsereg elfoglalta a Nagy-Britanniához tartozó dél-atlanti Falkland-szigeteket.
Ha a jövő heti EU-csúcsértekezleten sikerülne megállapodást elérni a brit kormány által a Brexit feltételrendszeréről minap beterjesztett új javaslatcsomagról, akkor ez ezen az ülésen kerülne a képviselők elé. A múlt héten benyújtott brit javaslatcsomag azonban az Európai Unió részéről hűvös fogadtatásra lelt. Boris Johnson és Angela Merkel német kancellár kedden félórás telefonbeszélgetést tartott, és a Downing Street szóvivőjének beszámolója szerint
Merkel azt közölte a brit miniszterelnökkel, hogy a mostani brit javaslatcsomag alapján "rendkívül valószínűtlennek" tartja a megállapodást.

A londoni alsóház - a kormányzó Konzervatív Párt számos, a tory frakcióból azóta kizárt képviselőjének támogatásával - a múlt hónap elején fogadta el azt az ellenzéki kezdeményezésű törvénytervezetet, amelynek alapján ha október 19-ig, vagyis a jövő szombatra összehívott rendkívüli parlamenti ülés napjáig a törvényhozás nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz és a megállapodás nélküli Brexithez sem, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a jelenleg október 31-én esedékes kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig. A törvény szerint megállapodás híján Johnsonnak a szóban forgó szombati napon kellene kezdeményeznie a Brexit halasztását az EU-nál.
Johnson az utóbbi hetekben többször is leszögezte, hogy halasztást kérni nem hajlandó, a brit EU-tagság október 31-én akár megállapodás nélkül is megszűnik - ugyanakkor azt is lendületesen ismételgeti, hogy a kormány tartja magát a megállapodás nélküli Brexitet tiltó törvényhez. Eddig nem részletezte, hogy ezt a nyilvánvaló ellentmondást miképp oldaná fel. A brit sajtóban felmerülő találgatások között szerepel egy olyan forgatókönyv, hogy Johnson jövő szombaton megírja a halasztást kezdeményező levelet az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnak - eleget téve ezzel a törvényi előírásnak -, de közvetlenül utána egy másik levelet is írna, amelyben visszavonná a halasztási kezdeményezést. Az utóbbi időben azonban több olyan jogi szakvélemény is elhangzott, hogy Johnson ezzel a megoldással is megsértené a rendezetlen Brexitet tiltó jogszabályt. 
A tárgyalások mindenesetre folytatódnak: Boris Johnson várhatóan csütörtökön Dublinban tárgyal Leo Varadkar ír miniszterelnökkel. A Brexit-folyamat leghevesebben vitatott eleme az, hogy miképp lehetne elkerülni az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés visszaállítását a Brexit után.

A török hadsereg készen áll a háborúra, behatolnak Szíriába, hogy kiszorítsák a kurd fegyvereseket

Publikálás dátuma
2019.10.09. 14:23

Fotó: Hilmi Tunahan Karakaya / 2019 Anadolu Agency
Nem tudni egészen biztosan, hogy Törökország megkezdte-e a hadműveletet, de hogy készen áll rá, az biztos.
A török hadsereg megkezdte a behatolást Északnyugat-Szíriába – jelentette a Bloomberg hírügynökség egy névtelenül nyilatkozó török illetékesre hivatkozva. A tisztségviselő részletekbe nem bocsátkozott. A Reuters hírügynökségnek egy török forrás azt mondta, hogy a művelet még nem indult meg, de a csapattelepítést már befejezték, és az utolsó előkészületek folynak. Sajtójelentések szerint Akar Hulusi védelmi miniszter közölte, hogy „jelen pillanatban zajlik a katonák átcsoportosítása a határhoz és a felkészülés a hadműveletre”. Fahrettin Altun, a török elnöki hivatal kommunikációs igazgatója kedden a Washington Postban megjelent cikkében és Twitter-üzenetében is azt írta, hogy a török hadsereg a vele szövetséges szíriai lázadókkal együtt hamarosan bevonul Szíriába. Közben hírügynökségek arról adtak hírt, hogy Északnyugat-Szíriában tevékenykedő lázadók buszkonvojai érkeztek a határ menti törökországi településekre, hogy felkészüljenek a török erőkkel együtt indítandó invázióra.
Törökország Északkelet-Szíriában, az Eufrátesz folyótól keletre akarja végrehajtani hadműveletet a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) kurd fegyveres koalíció ellen. A szervezet mintegy 480 kilométer hosszan tartja fennhatósága alatt a határ szíriai oldalát. A Kurd Népvédelmi Egységek (YPG) alkotják az SDF gerincét. Az YPG az Egyesült Államok legszorosabb szövetségese volt az Iszlám Állam elleni harcban. Ankara szerint azonban a szervezet biztonsági fenyegetést jelent, mert szerinte a Délkelet-Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szakadárjainak szíriai szövetségese. A török hadsereg egy ötezer fős kommandós egységet küldött az északkelet-szíriai határra a küszöbönálló hadművelet előtt – értesült az MTI összefoglalója szerint a török sajtó szerdán. A török katonai beavatkozás első célkitűzése az, hogy ellenőrzése alá vonja a délkelet-törökországi Akcakaléval szemben található Tell-Abjad, valamint 120 kilométerrel keletebbre, a Ceylanpinarral szemben fekvő Rász-el-Ain városát. Törökország páncélosokat is küldött a szóban forgó térségekbe, de ezek számát nem közölte a sajtó, ám úgy vélik, hogy a hadműveletet valószínűleg a tüzérség indítja meg. A hírek szerint a határra érkezett még a törökbarát, korábban Északnyugat-Szíriában harcoló ellenzéki fegyveresek néhányezres csoportja is. Az egyelőre tisztázatlan, hogy a török légierő használni tudja-e majd az északkelet-szíriai légteret. Annyit mindenesetre tudni, hogy a hadsereg harci repülőgépekkel és helikopterekkel, valamint fegyveres drónokkal is készült az offenzívára. Az SDF milicistáinak száma mintegy 30-50 ezerre tehető.

Cavusoglu: Ankara tájékoztatni fogja a hadműveletről az érintett feleket

A hivatalos látogatáson Algériában tartózkodó Cavusoglu külügyminiszter török beszámolók szerint szerdán azt mondta, hogy Ankara a nemzetközi jog keretében minden érintett felet, köztük Damaszkuszt és az ENSZ-t is tájékoztatni fogja a hadműveletről. Sajtótájékoztatóján aláhúzta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatai biztosítják a jogot a beavatkozásra. A török diplomácia vezetője hozzátette: fontos hadművelet lesz ez a térség számára, szavatolni fogja a Törökországban és a környező államokban tartózkodó menekültek hazatérését. Hozzátette: a hadművelet kizárólag a terroristák ellen irányul.   Erdogan török elnök a közelmúltban többször jelezte: Törökország elégedetlen az Egyesült Államokkal az SDF területein közösen tervezett biztonsági övezet kialakításának előrehaladásával, ezért Ankara rövid időn belül hadműveletet indít a térségben. Az amerikai erők hétfőn megkezdték a kivonulást a térségből, megnyitva az utat a török offenzíva előtt. Az SDF szerint az Egyesült Államok ezzel "hátba szúrta" szövetségeseit.

Általános mozgósítás a kurdok lakta területeken

Szíriában általános mozgósítást rendeltek el a kurd hatóságok a török offenzíva veszélye miatt. Az Észak- és Kelet-Szíria Autonóm Adminisztrációjaként ismert félautonóm kurd intézmény közleménye szerint az általános mozgósítás három napig tart. „Felszólítjuk népünk minden tagját, minden népcsoportot, hogy induljon a határtérségbe (...), gondoskodjon az ellenállásról ebben a kényes történelmi pillanatban” – áll a közleményben. A kurd hatóságok egyúttal felszólították a nemzetközi közösséget, hogy teljesítse kötelességét, mert a kurd népet humanitárius katasztrófa fenyegeti. Szíria eltökélte, hogy „minden törvényes eszközzel” útját állja egy török támadásnak – idézett szerdán egy szíriai külügyminiszteri forrást az arab ország közmédiája. A kormány „magához öleli tékozló fiait, ha megjön ismét az eszük” – tette hozzá a külügyminisztériumi tisztségviselő nyilvánvalóan a szíriai kurdokra utalva.

Irán hadgyakorlatot kezdett a török határnál

Közben Irán előre be nem jelentett hadgyakorlatot kezdett a török határnál, az ország északnyugati részén – írja szintén az MTI. A műveletekben szárazföldi csapatok, gyorsreagálású erők és a szárazföldi hadsereg helikopterei is részt vesznek. Haszan Róháni iráni elnök önmérsékletre kérte szerdán Ankarát, és azt is kérte Törökországtól, hogy tartózkodjon a katonai beavatkozástól. Az iráni elnök szerint az amerikai erőknek teljesen el kellene hagyniuk a térséget. „Törökország okkal aggódik a déli határa miatt. Úgy véljük, az lenne a helyes, ha ezeket az aggályokat el lehetne oszlatni. Az amerikai csapatoknak el kell hagyniuk a térséget. A szíriai kurdoknak pedig a szíriai hadsereget kellene támogatniuk” – mondta Róháni. Törökországgal ellentétben Irán – akárcsak Oroszország – Bassár el-Aszad szíriai elnököt támogatja a több mint 8 éve tartó szíriai konfliktusban.
Szerző
Frissítve: 2019.10.09. 16:01

Lövöldözés volt a németországi Halléban, két ember meghalt

Publikálás dátuma
2019.10.09. 13:38

Fotó: ROBERT MICHAEL / AFP
A gyanúsítottak autóval menekültek, egy embert elfogtak a rendőrök.
Lövöldözés volt szerdán a németországi Halle városában, a helyi rendőrség adatai szerint ketten meghaltak. A Bild című lap a hírportálján arról számol be, hogy egy zsinagógánál nyitottak tüzet, és kézigránátot hajítottak egy zsidó temetőre – írja az MTI. A Deutsche Welle cikke szerint a gyanúsítottak egy autóban menekültek el, a rendőrök üldözőbe vették őket. A hatóságok az embereket arra kérték: maradjanak otthonaikban, vagy keressenek biztonságos helyet. Szemtanúk szerint az egyik elkövető harctéri öltözetben volt, és gépkarabélyt viselt. A támadással összefüggésben egy ember elfogtak. A városvezetés bevezette az ámokfutások esetére rendszeresített intézkedéseket, kijárási tilalommal járó rendkívüli helyzetet hirdettek és válságkezelő stábot állítottak össze. Halle vasúti pályaudvarát rendőrségi nyomozás miatt lezárták, késésekre lehet számítani a térségben. A Bild című lap a hírportálján azt írta, hogy a támadók egy zsinagógánál nyitottak tüzet, és kézigránátot hajítottak egy zsidó temetőre – ezeket az információkat a rendőrség nem erősítette meg. A lövöldözők elmenekültek, de a rendőrség üldözőbe vette őket, és a várostól mintegy tíz kilométerre keletre, Wiedersdorf településnél tűzpárbaj tört ki közöttük. Később egy másik külvárosból, Landsbergből is lövöldözést jeleztek. A lap szerint a forgalom elől lezárt településnél jelentős rendőri erőket vontak össze, ami arra utalhat, hogy egy vagy több elkövető elbarikádozta magát.
A Der Spiegel című hírmagazin értesülése szerint a támadók legalább ketten voltak, és megpróbáltak bejutni a városi zsinagógába, ahol éppen 70-80 hívő ünnepelte az engesztelés napját, azaz a jóm-kipúrt. A zsinagóga biztonságáról gondoskodó erők „ellenálltak a támadásnak” – fogalmazott Max Privorotzki, a hallei zsidó közösség vezetője a hírmagazin hírportálján (Spiegel Online) közölt beszámolóban. A támadók a sikertelen kísérlet után autóval elmenekültek, majd később szétváltak. Egyikük taxival menekült tovább, őt sikerült még azelőtt elfogni, hogy kijutott volna a térségből elvezető autópályára. Később egy másik külvárosból, a Hallétól ugyancsak keletre fekvő Landsbergből is lövöldözést jeleztek. Több hírportál szerint egy török büfét is megtámadtak. Erről ír a Der Spiegel is, információja szerint az egyik halálos áldozat, egy férfi a büfében vesztette életét. A másik áldozat egy nő, a zsidó temetőnél lőtték le, a nyílt utcán. Szász-Anhalt mellett a szomszédos Szászország tartományban is mozgósították a terrorelhárító egységeket. Megerősítették a drezdai zsinagóga védelmét, a Hallétól mintegy 30 kilométerre fekvő Lipcsében pedig több kereszteződést megerősített fegyverzetet viselő rendőrök foglaltak el. A Leipziger Volkszeitung című lap értesülése szerint legalább egy támadó elérte a város térségét. A Welt hírtelevízió hallei helyszíni tudósítója kiemelte: súlyos kihívást jelenthet a hatóságoknak, hogy Lipcsében éppen szerdán ünneplik a rendszerváltást és a német újraegyesítést megelőző tömegtüntetések 30. évfordulóját. A szabadtéri megemlékezésre sok ezer embert várnak, a vendégek között van Frank-Walter Steinmeier államfő is. Az engesztelés napja a legszentebb, bűnbánó imákkal töltött zsidó főünnep. Izraelben ekkor gyakorlatilag megáll az élet a zsidó naptár szerint a keddi naplementétől a szerdai naplementéig. Az engesztelés napja a bűnbánat és a megbocsátás ideje, amikor Isten feljegyzi az élet könyvébe azoknak a zsidóknak a nevét, akik az új esztendőben is élhetnek.
A hallei támadás pontos indítékát egyelőre nem tudni. A rendőrség arra kért mindenkit, hogy tartózkodjon a találgatásoktól az üggyel kapcsolatban. A Der Tagesspiegel című berlini lap biztonsági körökre hivatkozó értesülése szerint a hatóságok szélsőjobboldali háttérre gyanakodnak. Az ügyet magához vonta az állam elleni súlyos bűncselekmények ügyében illetékes szövetségi legfelsőbb ügyészség.
Szerző
Frissítve: 2019.10.09. 22:10