A török hadsereg készen áll a háborúra, behatolnak Szíriába, hogy kiszorítsák a kurd fegyvereseket

Publikálás dátuma
2019.10.09. 14:23

Fotó: Hilmi Tunahan Karakaya / 2019 Anadolu Agency
Nem tudni egészen biztosan, hogy Törökország megkezdte-e a hadműveletet, de hogy készen áll rá, az biztos.
A török hadsereg megkezdte a behatolást Északnyugat-Szíriába – jelentette a Bloomberg hírügynökség egy névtelenül nyilatkozó török illetékesre hivatkozva. A tisztségviselő részletekbe nem bocsátkozott. A Reuters hírügynökségnek egy török forrás azt mondta, hogy a művelet még nem indult meg, de a csapattelepítést már befejezték, és az utolsó előkészületek folynak. Sajtójelentések szerint Akar Hulusi védelmi miniszter közölte, hogy „jelen pillanatban zajlik a katonák átcsoportosítása a határhoz és a felkészülés a hadműveletre”. Fahrettin Altun, a török elnöki hivatal kommunikációs igazgatója kedden a Washington Postban megjelent cikkében és Twitter-üzenetében is azt írta, hogy a török hadsereg a vele szövetséges szíriai lázadókkal együtt hamarosan bevonul Szíriába. Közben hírügynökségek arról adtak hírt, hogy Északnyugat-Szíriában tevékenykedő lázadók buszkonvojai érkeztek a határ menti törökországi településekre, hogy felkészüljenek a török erőkkel együtt indítandó invázióra.
Törökország Északkelet-Szíriában, az Eufrátesz folyótól keletre akarja végrehajtani hadműveletet a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) kurd fegyveres koalíció ellen. A szervezet mintegy 480 kilométer hosszan tartja fennhatósága alatt a határ szíriai oldalát. A Kurd Népvédelmi Egységek (YPG) alkotják az SDF gerincét. Az YPG az Egyesült Államok legszorosabb szövetségese volt az Iszlám Állam elleni harcban. Ankara szerint azonban a szervezet biztonsági fenyegetést jelent, mert szerinte a Délkelet-Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szakadárjainak szíriai szövetségese. A török hadsereg egy ötezer fős kommandós egységet küldött az északkelet-szíriai határra a küszöbönálló hadművelet előtt – értesült az MTI összefoglalója szerint a török sajtó szerdán. A török katonai beavatkozás első célkitűzése az, hogy ellenőrzése alá vonja a délkelet-törökországi Akcakaléval szemben található Tell-Abjad, valamint 120 kilométerrel keletebbre, a Ceylanpinarral szemben fekvő Rász-el-Ain városát. Törökország páncélosokat is küldött a szóban forgó térségekbe, de ezek számát nem közölte a sajtó, ám úgy vélik, hogy a hadműveletet valószínűleg a tüzérség indítja meg. A hírek szerint a határra érkezett még a törökbarát, korábban Északnyugat-Szíriában harcoló ellenzéki fegyveresek néhányezres csoportja is. Az egyelőre tisztázatlan, hogy a török légierő használni tudja-e majd az északkelet-szíriai légteret. Annyit mindenesetre tudni, hogy a hadsereg harci repülőgépekkel és helikopterekkel, valamint fegyveres drónokkal is készült az offenzívára. Az SDF milicistáinak száma mintegy 30-50 ezerre tehető.

Cavusoglu: Ankara tájékoztatni fogja a hadműveletről az érintett feleket

A hivatalos látogatáson Algériában tartózkodó Cavusoglu külügyminiszter török beszámolók szerint szerdán azt mondta, hogy Ankara a nemzetközi jog keretében minden érintett felet, köztük Damaszkuszt és az ENSZ-t is tájékoztatni fogja a hadműveletről. Sajtótájékoztatóján aláhúzta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatai biztosítják a jogot a beavatkozásra. A török diplomácia vezetője hozzátette: fontos hadművelet lesz ez a térség számára, szavatolni fogja a Törökországban és a környező államokban tartózkodó menekültek hazatérését. Hozzátette: a hadművelet kizárólag a terroristák ellen irányul.   Erdogan török elnök a közelmúltban többször jelezte: Törökország elégedetlen az Egyesült Államokkal az SDF területein közösen tervezett biztonsági övezet kialakításának előrehaladásával, ezért Ankara rövid időn belül hadműveletet indít a térségben. Az amerikai erők hétfőn megkezdték a kivonulást a térségből, megnyitva az utat a török offenzíva előtt. Az SDF szerint az Egyesült Államok ezzel "hátba szúrta" szövetségeseit.

Általános mozgósítás a kurdok lakta területeken

Szíriában általános mozgósítást rendeltek el a kurd hatóságok a török offenzíva veszélye miatt. Az Észak- és Kelet-Szíria Autonóm Adminisztrációjaként ismert félautonóm kurd intézmény közleménye szerint az általános mozgósítás három napig tart. „Felszólítjuk népünk minden tagját, minden népcsoportot, hogy induljon a határtérségbe (...), gondoskodjon az ellenállásról ebben a kényes történelmi pillanatban” – áll a közleményben. A kurd hatóságok egyúttal felszólították a nemzetközi közösséget, hogy teljesítse kötelességét, mert a kurd népet humanitárius katasztrófa fenyegeti. Szíria eltökélte, hogy „minden törvényes eszközzel” útját állja egy török támadásnak – idézett szerdán egy szíriai külügyminiszteri forrást az arab ország közmédiája. A kormány „magához öleli tékozló fiait, ha megjön ismét az eszük” – tette hozzá a külügyminisztériumi tisztségviselő nyilvánvalóan a szíriai kurdokra utalva.

Irán hadgyakorlatot kezdett a török határnál

Közben Irán előre be nem jelentett hadgyakorlatot kezdett a török határnál, az ország északnyugati részén – írja szintén az MTI. A műveletekben szárazföldi csapatok, gyorsreagálású erők és a szárazföldi hadsereg helikopterei is részt vesznek. Haszan Róháni iráni elnök önmérsékletre kérte szerdán Ankarát, és azt is kérte Törökországtól, hogy tartózkodjon a katonai beavatkozástól. Az iráni elnök szerint az amerikai erőknek teljesen el kellene hagyniuk a térséget. „Törökország okkal aggódik a déli határa miatt. Úgy véljük, az lenne a helyes, ha ezeket az aggályokat el lehetne oszlatni. Az amerikai csapatoknak el kell hagyniuk a térséget. A szíriai kurdoknak pedig a szíriai hadsereget kellene támogatniuk” – mondta Róháni. Törökországgal ellentétben Irán – akárcsak Oroszország – Bassár el-Aszad szíriai elnököt támogatja a több mint 8 éve tartó szíriai konfliktusban.
Szerző
Frissítve: 2019.10.09. 16:01

Lövöldözés volt a németországi Halléban, két ember meghalt

Publikálás dátuma
2019.10.09. 13:38

Fotó: ROBERT MICHAEL / AFP
A gyanúsítottak autóval menekültek, egy embert elfogtak a rendőrök.
Lövöldözés volt szerdán a németországi Halle városában, a helyi rendőrség adatai szerint ketten meghaltak. A Bild című lap a hírportálján arról számol be, hogy egy zsinagógánál nyitottak tüzet, és kézigránátot hajítottak egy zsidó temetőre – írja az MTI. A Deutsche Welle cikke szerint a gyanúsítottak egy autóban menekültek el, a rendőrök üldözőbe vették őket. A hatóságok az embereket arra kérték: maradjanak otthonaikban, vagy keressenek biztonságos helyet. Szemtanúk szerint az egyik elkövető harctéri öltözetben volt, és gépkarabélyt viselt. A támadással összefüggésben egy ember elfogtak. A városvezetés bevezette az ámokfutások esetére rendszeresített intézkedéseket, kijárási tilalommal járó rendkívüli helyzetet hirdettek és válságkezelő stábot állítottak össze. Halle vasúti pályaudvarát rendőrségi nyomozás miatt lezárták, késésekre lehet számítani a térségben. A Bild című lap a hírportálján azt írta, hogy a támadók egy zsinagógánál nyitottak tüzet, és kézigránátot hajítottak egy zsidó temetőre – ezeket az információkat a rendőrség nem erősítette meg. A lövöldözők elmenekültek, de a rendőrség üldözőbe vette őket, és a várostól mintegy tíz kilométerre keletre, Wiedersdorf településnél tűzpárbaj tört ki közöttük. Később egy másik külvárosból, Landsbergből is lövöldözést jeleztek. A lap szerint a forgalom elől lezárt településnél jelentős rendőri erőket vontak össze, ami arra utalhat, hogy egy vagy több elkövető elbarikádozta magát.
A Der Spiegel című hírmagazin értesülése szerint a támadók legalább ketten voltak, és megpróbáltak bejutni a városi zsinagógába, ahol éppen 70-80 hívő ünnepelte az engesztelés napját, azaz a jóm-kipúrt. A zsinagóga biztonságáról gondoskodó erők „ellenálltak a támadásnak” – fogalmazott Max Privorotzki, a hallei zsidó közösség vezetője a hírmagazin hírportálján (Spiegel Online) közölt beszámolóban. A támadók a sikertelen kísérlet után autóval elmenekültek, majd később szétváltak. Egyikük taxival menekült tovább, őt sikerült még azelőtt elfogni, hogy kijutott volna a térségből elvezető autópályára. Később egy másik külvárosból, a Hallétól ugyancsak keletre fekvő Landsbergből is lövöldözést jeleztek. Több hírportál szerint egy török büfét is megtámadtak. Erről ír a Der Spiegel is, információja szerint az egyik halálos áldozat, egy férfi a büfében vesztette életét. A másik áldozat egy nő, a zsidó temetőnél lőtték le, a nyílt utcán. Szász-Anhalt mellett a szomszédos Szászország tartományban is mozgósították a terrorelhárító egységeket. Megerősítették a drezdai zsinagóga védelmét, a Hallétól mintegy 30 kilométerre fekvő Lipcsében pedig több kereszteződést megerősített fegyverzetet viselő rendőrök foglaltak el. A Leipziger Volkszeitung című lap értesülése szerint legalább egy támadó elérte a város térségét. A Welt hírtelevízió hallei helyszíni tudósítója kiemelte: súlyos kihívást jelenthet a hatóságoknak, hogy Lipcsében éppen szerdán ünneplik a rendszerváltást és a német újraegyesítést megelőző tömegtüntetések 30. évfordulóját. A szabadtéri megemlékezésre sok ezer embert várnak, a vendégek között van Frank-Walter Steinmeier államfő is. Az engesztelés napja a legszentebb, bűnbánó imákkal töltött zsidó főünnep. Izraelben ekkor gyakorlatilag megáll az élet a zsidó naptár szerint a keddi naplementétől a szerdai naplementéig. Az engesztelés napja a bűnbánat és a megbocsátás ideje, amikor Isten feljegyzi az élet könyvébe azoknak a zsidóknak a nevét, akik az új esztendőben is élhetnek.
A hallei támadás pontos indítékát egyelőre nem tudni. A rendőrség arra kért mindenkit, hogy tartózkodjon a találgatásoktól az üggyel kapcsolatban. A Der Tagesspiegel című berlini lap biztonsági körökre hivatkozó értesülése szerint a hatóságok szélsőjobboldali háttérre gyanakodnak. Az ügyet magához vonta az állam elleni súlyos bűncselekmények ügyében illetékes szövetségi legfelsőbb ügyészség.
Szerző
Frissítve: 2019.10.09. 22:10

Több száz melegrekordot döntöttek meg a nyári hőhullámok

Publikálás dátuma
2019.10.09. 11:42

Fotó: Christoph Soeder/dpa Picture-Alliance / AFP
Mintegy 400 melegrekord dőlt meg az északi féltekén a nyári hőhullámok idején – derítették ki amerikai kutatók az időjárási adatok globális elemzése alapján.
A május 1. és augusztus 30. közötti időszakban 29 országban dőltek meg a rekordok, egyharmaduk Németországban, Franciaországban és Hollandiában. Az északi féltekén ebben az időszakban több mint 1200 olyan hely volt, ahol az adott hónapban a legmelegebbet mértek az feljegyzések kezdete óta – közölték a kaliforniai Berkeley Egyetem klímakutató intézetének, a Berkeley Earthnek a tudósai.
„Európa egyes részein az időjárási megfigyelés története több mint 150 évre nyúlik vissza, ennek ellenére még mindig feljegyeztek rekord magas hőmérsékleteket” – mondta Robert Rohde, az egyetem vezető kutatója a BBC Newsnak. Európán kívül több mint 30 melegrekord dőlt meg az Egyesült Államokban, 10 Japánban, ahol a hőhullám következtében 11 ember vesztette életét.
A rekordmagas hőmérsékletek növekvő száma a globális felmelegedés hosszú távú folyamatának a része. „Ahogy a Föld melegszik, az időjárásmegfigyelő állomásoknak egyre könnyebb új hőmérsékleti rekordokat rögzíteniük. A múltban általában csak az állomások mintegy két százaléka jegyezhetett fel új rekordot egy adott évben” – magyarázta a kutató. Manapság azonban látunk olyan éveket, mint 2019 is, amikor az állomások öt vagy még több százaléka jegyez fel rekordmagas hőmérsékleteket – tette hozzá.
A világ vezető klímakutató-intézeteinek adatai szerint az idei volt a világon a valaha mért legmelegebb július, amely Európában páratlan hőhullámmal párosult. Júliusban 0,04 Celsius-fokkal haladta meg az átlaghőmérséklet az előző legmagasabb, 2016-ban mért júliusi átlaghőmérsékletet. 2019 júliusában 0,56 Celsius-fokkal melegebb volt átlagosan, mint az 1981-2000 közötti időszak átlaghőmérséklete, ez 1,2 Celsius-fokkal magasabb, mint az iparosodás előtti időszakban, amely az ENSZ klímakutatói számára a viszonyítási alap.
Szerző