Eddig csaknem 54 ezer magyar kért tartós brit letelepedési engedélyt

Publikálás dátuma
2019.10.09. 16:41
Magyar választópolgárok állnak sorban szavazataik leadására várakozva a londoni magyar nagykövetség épülete előtt
Fotó: Kertész Róbert / MTI
Az Európai Unióban pedig a letelepedett státusért folyamodók száma már a kétmilliót is elérte.
A brit belügyminisztérium szerdán ismertetett friss adatai szerint elérte a kétmilliót azoknak a külföldi EU-állampolgároknak a száma, akik letelepedett státusért folyamodtak a brit hatóságokhoz. A magyarok közül eddig csaknem 54 ezren kértek tartós nagy-britanniai letelepedési engedélyt. A brit kormány döntése alapján azok a külföldi EU-polgárok, akik törvényesen és életvitelszerűen az Egyesült Királyságban laknak, a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után is maradhatnak az országban, és érvényben maradnak jelenlegi jogosultságaik is, de letelepedett jogi státusért – vagyis meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért – kell folyamodniuk a brit belügyminisztériumhoz. A tárca szerdai tájékoztatása szerint ezt a 27 EU-tagország Nagy-Britanniában élő 3,2 millió állampolgára közül szeptember végéig 1,86 millióan tették meg. A minisztérium közölte, hogy saját belső – a statisztikában egyelőre nem szereplő – nyilvántartása szerint
a letelepedett státusért folyamodók száma azóta elérte a kétmilliót.

A szeptember 30-i állapotot mutató lista élén a lengyelek állnak 347 300 folyamodvánnyal. Őket a románok követik 280 600 benyújtott kérvénnyel.
A magyarok közül 53 600-an kértek tartós letelepedési engedélyt a múlt hónap végéig.

A nagy EU-tagországok állampolgárai közül az olaszok 200 700, a spanyolok 115 700, a franciák 70 700, a németek 53 500 folyamodványt nyújtottak be. A brit belügyminisztérium szerdai kimutatása szerint a hatóságok az eddig feldolgozott 1,52 millió kérelem csaknem mindegyikét kedvezően bírálták el, a folyamodványok közül mindössze kettő esetében született elutasító döntés.
Az elbírált folyamodványok 61 százalékában a kérelmezők végleges, az esetek 38 százalékában előzetes letelepedett státust kaptak.

Ez utóbbit azok a kérelmezők kaphatják, akik a benyújtás idején még nem töltöttek el öt évet életvitelszerűen az Egyesült Királyságban, de ők is megvárhatják az öt év leteltét, és utána megkapják a végleges tartózkodási engedélyt. Az addig eltelő időszakban őket is maradéktalanul megilletik eddig megszerzett jogosultságaik. Az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-állampolgároknak a brit belügyminisztérium szerint legalább 2020. december 31-éig van idejük tartós letelepedésük engedélyeztetésére. Ez a határidő mindenképpen érvényben marad, akár lesz megállapodás London és az EU között a Brexit feltételeiről, akár nem. Az Egyesült Királyságban élő és a Brexit után is maradni kívánó külföldi EU-állampolgároknak a letelepedett jogi státus megszerzéséhez személyazonosságukat kell igazolniuk és azt, hogy életvitelszerűen tartózkodnak az országban. Emellett be kell jelenteniük, ha korábban elmarasztaló bírósági ítélet született ellenük valamely bűncselekmény miatt. Brandon Lewis belügyi államtitkár – a kormányzó brit Konzervatív Párt volt elnöke – szerdai statisztikai ismertetéshez fűzött nyilatkozatában „fantasztikus hírnek” nevezte, hogy már kétmillió külföldi EU-állampolgár folyamodott letelepedett státusért.
„Önök a mi barátaink, családtagjaink, szomszédaink, és szeretnénk, ha maradnának”

– fogalmazott nyilatkozatában Lewis.

Független londoni szakértői vélemények azonban a külföldi EU-állampolgárok tömeges távozását valószínűsítik megállapodás nélküli Brexit esetére. Az Institute for Fiscal Studies (IFS) londoni pénzügyi kutatóműhely különböző Brexit-forgatókönyveket modellező, e héten ismertetett tanulmányában közölte: azzal számol, hogy rendezetlen kilépés esetén az Európai Unióból érkező, jelenleg évi nettó 60 ezer fős bevándorlás nettó 150 ezer fős kivándorlássá fordulna át, és a távozó külföldi EU-állampolgárokhoz évente 50 ezer brit is csatlakozna, akik uniós országokba vándorolnának ki.
Frissítve: 2019.10.09. 18:46

Mélyül a káosz a Brexit körül: a skót bíróság csak a fejét csóválja, amíg szombati ülésre készül a brit parlament

Publikálás dátuma
2019.10.09. 15:00

Fotó: TOLGA AKMEN / AFP
Utoljára akkor ült össze szombati napon a parlament, amikor Argentína megtámadta a Falkland-szigeteket.
Elhalasztotta szerdán a polgári peres ügyekben illetékes legfőbb skóciai bíróság a jogerős döntést annak a keresetnek az ügyében, amelynek beterjesztői bírósági intézkedéssel kívánják rákényszeríteni a brit kormányt a rendezetlen Brexitet tiltó törvény betartására. Az Edinburghban ülésező Court of Session első fokon eljáró tanácsa hétfőn elvetette a jogászok és skót parlamenti képviselők által beterjesztett indítványt, azzal az indokkal, hogy Boris Johnson brit miniszterelnök írásban elkötelezte magát a rendezetlen Brexitet (az Egyesült Királyság Európai Unióból való, megállapodás nélküli kilépését) tiltó és megállapodás híján a kilépés halasztásának kezdeményezését előíró törvény végrehajtása mellett.
Az eljárás kezdeményezői a döntést megfellebbezték, de a Court of Session fellebbviteli tanácsa szerdán úgy döntött, hogy október 21-ig elhalasztja a jogerős határozatot.

Az indoklás szerint addig várhatóan a jelenleginél "sokkal világosabb lesz az összkép" a Brexitről folyó vitában.

Szombaton ülésezik a brit parlament

A brit parlament jövő szombaton, közvetlenül a Brexit-folyamat szempontjából kritikus jelentőségű EU-csúcstalálkozó után rendkívüli ülést tart. A brit parlamentarizmus történetében rendkívül ritka a szombati ülésezés, ilyesmire legutóbb 1982-ben volt példa, amikor az argentin hadsereg elfoglalta a Nagy-Britanniához tartozó dél-atlanti Falkland-szigeteket.
Ha a jövő heti EU-csúcsértekezleten sikerülne megállapodást elérni a brit kormány által a Brexit feltételrendszeréről minap beterjesztett új javaslatcsomagról, akkor ez ezen az ülésen kerülne a képviselők elé. A múlt héten benyújtott brit javaslatcsomag azonban az Európai Unió részéről hűvös fogadtatásra lelt. Boris Johnson és Angela Merkel német kancellár kedden félórás telefonbeszélgetést tartott, és a Downing Street szóvivőjének beszámolója szerint
Merkel azt közölte a brit miniszterelnökkel, hogy a mostani brit javaslatcsomag alapján "rendkívül valószínűtlennek" tartja a megállapodást.

A londoni alsóház - a kormányzó Konzervatív Párt számos, a tory frakcióból azóta kizárt képviselőjének támogatásával - a múlt hónap elején fogadta el azt az ellenzéki kezdeményezésű törvénytervezetet, amelynek alapján ha október 19-ig, vagyis a jövő szombatra összehívott rendkívüli parlamenti ülés napjáig a törvényhozás nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz és a megállapodás nélküli Brexithez sem, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a jelenleg október 31-én esedékes kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig. A törvény szerint megállapodás híján Johnsonnak a szóban forgó szombati napon kellene kezdeményeznie a Brexit halasztását az EU-nál.
Johnson az utóbbi hetekben többször is leszögezte, hogy halasztást kérni nem hajlandó, a brit EU-tagság október 31-én akár megállapodás nélkül is megszűnik - ugyanakkor azt is lendületesen ismételgeti, hogy a kormány tartja magát a megállapodás nélküli Brexitet tiltó törvényhez. Eddig nem részletezte, hogy ezt a nyilvánvaló ellentmondást miképp oldaná fel. A brit sajtóban felmerülő találgatások között szerepel egy olyan forgatókönyv, hogy Johnson jövő szombaton megírja a halasztást kezdeményező levelet az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnak - eleget téve ezzel a törvényi előírásnak -, de közvetlenül utána egy másik levelet is írna, amelyben visszavonná a halasztási kezdeményezést. Az utóbbi időben azonban több olyan jogi szakvélemény is elhangzott, hogy Johnson ezzel a megoldással is megsértené a rendezetlen Brexitet tiltó jogszabályt. 
A tárgyalások mindenesetre folytatódnak: Boris Johnson várhatóan csütörtökön Dublinban tárgyal Leo Varadkar ír miniszterelnökkel. A Brexit-folyamat leghevesebben vitatott eleme az, hogy miképp lehetne elkerülni az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés visszaállítását a Brexit után.

A török hadsereg készen áll a háborúra, behatolnak Szíriába, hogy kiszorítsák a kurd fegyvereseket

Publikálás dátuma
2019.10.09. 14:23

Fotó: Hilmi Tunahan Karakaya / 2019 Anadolu Agency
Nem tudni egészen biztosan, hogy Törökország megkezdte-e a hadműveletet, de hogy készen áll rá, az biztos.
A török hadsereg megkezdte a behatolást Északnyugat-Szíriába – jelentette a Bloomberg hírügynökség egy névtelenül nyilatkozó török illetékesre hivatkozva. A tisztségviselő részletekbe nem bocsátkozott. A Reuters hírügynökségnek egy török forrás azt mondta, hogy a művelet még nem indult meg, de a csapattelepítést már befejezték, és az utolsó előkészületek folynak. Sajtójelentések szerint Akar Hulusi védelmi miniszter közölte, hogy „jelen pillanatban zajlik a katonák átcsoportosítása a határhoz és a felkészülés a hadműveletre”. Fahrettin Altun, a török elnöki hivatal kommunikációs igazgatója kedden a Washington Postban megjelent cikkében és Twitter-üzenetében is azt írta, hogy a török hadsereg a vele szövetséges szíriai lázadókkal együtt hamarosan bevonul Szíriába. Közben hírügynökségek arról adtak hírt, hogy Északnyugat-Szíriában tevékenykedő lázadók buszkonvojai érkeztek a határ menti törökországi településekre, hogy felkészüljenek a török erőkkel együtt indítandó invázióra.
Törökország Északkelet-Szíriában, az Eufrátesz folyótól keletre akarja végrehajtani hadműveletet a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) kurd fegyveres koalíció ellen. A szervezet mintegy 480 kilométer hosszan tartja fennhatósága alatt a határ szíriai oldalát. A Kurd Népvédelmi Egységek (YPG) alkotják az SDF gerincét. Az YPG az Egyesült Államok legszorosabb szövetségese volt az Iszlám Állam elleni harcban. Ankara szerint azonban a szervezet biztonsági fenyegetést jelent, mert szerinte a Délkelet-Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szakadárjainak szíriai szövetségese. A török hadsereg egy ötezer fős kommandós egységet küldött az északkelet-szíriai határra a küszöbönálló hadművelet előtt – értesült az MTI összefoglalója szerint a török sajtó szerdán. A török katonai beavatkozás első célkitűzése az, hogy ellenőrzése alá vonja a délkelet-törökországi Akcakaléval szemben található Tell-Abjad, valamint 120 kilométerrel keletebbre, a Ceylanpinarral szemben fekvő Rász-el-Ain városát. Törökország páncélosokat is küldött a szóban forgó térségekbe, de ezek számát nem közölte a sajtó, ám úgy vélik, hogy a hadműveletet valószínűleg a tüzérség indítja meg. A hírek szerint a határra érkezett még a törökbarát, korábban Északnyugat-Szíriában harcoló ellenzéki fegyveresek néhányezres csoportja is. Az egyelőre tisztázatlan, hogy a török légierő használni tudja-e majd az északkelet-szíriai légteret. Annyit mindenesetre tudni, hogy a hadsereg harci repülőgépekkel és helikopterekkel, valamint fegyveres drónokkal is készült az offenzívára. Az SDF milicistáinak száma mintegy 30-50 ezerre tehető.

Cavusoglu: Ankara tájékoztatni fogja a hadműveletről az érintett feleket

A hivatalos látogatáson Algériában tartózkodó Cavusoglu külügyminiszter török beszámolók szerint szerdán azt mondta, hogy Ankara a nemzetközi jog keretében minden érintett felet, köztük Damaszkuszt és az ENSZ-t is tájékoztatni fogja a hadműveletről. Sajtótájékoztatóján aláhúzta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatai biztosítják a jogot a beavatkozásra. A török diplomácia vezetője hozzátette: fontos hadművelet lesz ez a térség számára, szavatolni fogja a Törökországban és a környező államokban tartózkodó menekültek hazatérését. Hozzátette: a hadművelet kizárólag a terroristák ellen irányul.   Erdogan török elnök a közelmúltban többször jelezte: Törökország elégedetlen az Egyesült Államokkal az SDF területein közösen tervezett biztonsági övezet kialakításának előrehaladásával, ezért Ankara rövid időn belül hadműveletet indít a térségben. Az amerikai erők hétfőn megkezdték a kivonulást a térségből, megnyitva az utat a török offenzíva előtt. Az SDF szerint az Egyesült Államok ezzel "hátba szúrta" szövetségeseit.

Általános mozgósítás a kurdok lakta területeken

Szíriában általános mozgósítást rendeltek el a kurd hatóságok a török offenzíva veszélye miatt. Az Észak- és Kelet-Szíria Autonóm Adminisztrációjaként ismert félautonóm kurd intézmény közleménye szerint az általános mozgósítás három napig tart. „Felszólítjuk népünk minden tagját, minden népcsoportot, hogy induljon a határtérségbe (...), gondoskodjon az ellenállásról ebben a kényes történelmi pillanatban” – áll a közleményben. A kurd hatóságok egyúttal felszólították a nemzetközi közösséget, hogy teljesítse kötelességét, mert a kurd népet humanitárius katasztrófa fenyegeti. Szíria eltökélte, hogy „minden törvényes eszközzel” útját állja egy török támadásnak – idézett szerdán egy szíriai külügyminiszteri forrást az arab ország közmédiája. A kormány „magához öleli tékozló fiait, ha megjön ismét az eszük” – tette hozzá a külügyminisztériumi tisztségviselő nyilvánvalóan a szíriai kurdokra utalva.

Irán hadgyakorlatot kezdett a török határnál

Közben Irán előre be nem jelentett hadgyakorlatot kezdett a török határnál, az ország északnyugati részén – írja szintén az MTI. A műveletekben szárazföldi csapatok, gyorsreagálású erők és a szárazföldi hadsereg helikopterei is részt vesznek. Haszan Róháni iráni elnök önmérsékletre kérte szerdán Ankarát, és azt is kérte Törökországtól, hogy tartózkodjon a katonai beavatkozástól. Az iráni elnök szerint az amerikai erőknek teljesen el kellene hagyniuk a térséget. „Törökország okkal aggódik a déli határa miatt. Úgy véljük, az lenne a helyes, ha ezeket az aggályokat el lehetne oszlatni. Az amerikai csapatoknak el kell hagyniuk a térséget. A szíriai kurdoknak pedig a szíriai hadsereget kellene támogatniuk” – mondta Róháni. Törökországgal ellentétben Irán – akárcsak Oroszország – Bassár el-Aszad szíriai elnököt támogatja a több mint 8 éve tartó szíriai konfliktusban.
Szerző
Frissítve: 2019.10.09. 16:01