Brexit – Billentheti a mérleg nyelvét a brit-ír csúcstalálkozó

Publikálás dátuma
2019.10.09. 17:19

Fotó: Artur Widak / FAP
Johnson és Varadkar várhatóan csütörtökön találkozik Dublinban. Ha vasárnapig nem következik be áttörés, Boris Johnson akár le is mondhatja részvételét az EU-csúcson, és felgyorsíthatja az alku nélküli kilépés előkészítését.
A közeli napok brit-ír csúcstalálkozója billentheti a mérleg nyelvét az Egyesült Királyságnak az EU-ból való rendezett, illetve megállapodás nélküli kilépése felé. Elemzők szerint a 2016 júniusi brit népszavazás óta nem tűnt olyan kilátástalannak a helyzet, mint szerdán, miután holtpontra jutott a megegyezés ügye, és már csak 9 nap volt hátra a brüsszeli EU-csúcstól, illetve 22 a Boris Johnson kormányfő által megváltoztathatatlannak tekintett október 31-i kilépési határidőtől. A Downing Streetnek hatalmas csalódást okozott „BoJo” előző napi félórás telefonbeszélgetése Angela Merkellel. A német kancellár nem volt hajlandó elfogadni, hogy az egész Egyesült Királyság, beleértve Észak-Írországot, kilépjen a vámunióból. Az EU egyik meghatározó alakjának az elutasítása után lényegében lehetetlennek látszik, hogy dűlőre jussanak. Nem segített Donald Tusk, az Európa Tanács távozó elnöke sem, aki Twitter-üzenetében azzal vádolta meg Boris Johnsont, hogy „ostoba felelősségáthárító játszmába kezdett”. Londoni tárgyalásai után nem tartotta működőképesnek a brit kormány elképzeléseit David Sassoli, az Európai Parlamenúj elnöke sem.
Boris Johnson és Leo Varadkar
Fotó: LORRAINE O'SULLIVAN / AFP
Boris Johnson utolsó reménysége Leo Varadkar ír kormányfő, a „taoiseach”, aki talán közvetíthet az EU és az Egyesült Királyság között, annak ellenére, hogy ő korábban elhárította a segítségnyújtást. Johnson és Varadkar várhatóan csütörtökön találkozik Dublinban. Ha vasárnapig nem következik be áttörés, Boris Johnson akár le is mondhatja részvételét az EU-csúcson, és felgyorsíthatja az alku nélküli kilépés előkészítését. Erre természetesen a londoni parlament sebtében hozott törvényének szellemében nincs joga, ugyanakkor bizonyos értelemben kötik őt saját hangzatos kijelentései, miszerint „ha törik, ha szakad”, megtörténik az október 31-i távozás. Hétfőig törvényhozási szünet van. Annak lejártával II. Erzsébet a parlament két háza előtt felolvassa a következő év kormányzati törvényalkotási programját, amit azonban azután szinte bizonyosan leszavaznak a képviselők.  Ahogy erre a The Daily Telegraph utal, ez utoljára 1924-ben fordult elő. Normális időkben ilyenkor parlamenti választást írnának ki, de a képviselők eddig kétszer tagadták meg az ehhez szükséges kétharmados többséget. Aminek várhatóan nem tesznek keresztbe a képviselők, az a kormány szerdán közzétett terve, miszerint rendkívüli szombati parlamenti ülésnapra kerül sor a Brexit ügyében október 19-én – az EU-csúcsot követő napon, amikor is Johnsonnak hosszabbítást kérve kellene megalázkodnia az unió előtt.

Harmincnyolc ember megfulladt egy nigériai hajóbalesetben

Publikálás dátuma
2019.10.09. 17:13
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A fedélzeten tartózkodók közül mindössze ketten élték túl a szerencsétlenséget.
Harmincnyolc ember megfulladt a Nigéria központi részén található Bauchi állam egyik folyóján bekövetkezett hajóbalesetben – közölte Garba Shehu elnöki szóvivő szerdán. Muhammadu Buhari államfő „szörnyű tragédiáról” beszélt, amely nemcsak az áldozatok családjait, de az egész országot sújtja. Bappah Abdu Badara, a helyi kormányzat vezetője szerint a hajó hétfőn süllyedt el a Kirfi folyón. Mint mondta, a fedélzeten lévő negyven emberből mindössze ketten élték túl a szerencsétlenséget. Hasonló balesetek gyakran fordulnak elő az afrikai államokban, és ennek nem ritkán az az oka, hogy a hajók túlzsúfoltak, és rosszul tartják karban őket.
Szerző

Eddig csaknem 54 ezer magyar kért tartós brit letelepedési engedélyt

Publikálás dátuma
2019.10.09. 16:41
Magyar választópolgárok állnak sorban szavazataik leadására várakozva a londoni magyar nagykövetség épülete előtt
Fotó: Kertész Róbert / MTI
Az Európai Unióban pedig a letelepedett státusért folyamodók száma már a kétmilliót is elérte.
A brit belügyminisztérium szerdán ismertetett friss adatai szerint elérte a kétmilliót azoknak a külföldi EU-állampolgároknak a száma, akik letelepedett státusért folyamodtak a brit hatóságokhoz. A magyarok közül eddig csaknem 54 ezren kértek tartós nagy-britanniai letelepedési engedélyt. A brit kormány döntése alapján azok a külföldi EU-polgárok, akik törvényesen és életvitelszerűen az Egyesült Királyságban laknak, a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után is maradhatnak az országban, és érvényben maradnak jelenlegi jogosultságaik is, de letelepedett jogi státusért – vagyis meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért – kell folyamodniuk a brit belügyminisztériumhoz. A tárca szerdai tájékoztatása szerint ezt a 27 EU-tagország Nagy-Britanniában élő 3,2 millió állampolgára közül szeptember végéig 1,86 millióan tették meg. A minisztérium közölte, hogy saját belső – a statisztikában egyelőre nem szereplő – nyilvántartása szerint
a letelepedett státusért folyamodók száma azóta elérte a kétmilliót.

A szeptember 30-i állapotot mutató lista élén a lengyelek állnak 347 300 folyamodvánnyal. Őket a románok követik 280 600 benyújtott kérvénnyel.
A magyarok közül 53 600-an kértek tartós letelepedési engedélyt a múlt hónap végéig.

A nagy EU-tagországok állampolgárai közül az olaszok 200 700, a spanyolok 115 700, a franciák 70 700, a németek 53 500 folyamodványt nyújtottak be. A brit belügyminisztérium szerdai kimutatása szerint a hatóságok az eddig feldolgozott 1,52 millió kérelem csaknem mindegyikét kedvezően bírálták el, a folyamodványok közül mindössze kettő esetében született elutasító döntés.
Az elbírált folyamodványok 61 százalékában a kérelmezők végleges, az esetek 38 százalékában előzetes letelepedett státust kaptak.

Ez utóbbit azok a kérelmezők kaphatják, akik a benyújtás idején még nem töltöttek el öt évet életvitelszerűen az Egyesült Királyságban, de ők is megvárhatják az öt év leteltét, és utána megkapják a végleges tartózkodási engedélyt. Az addig eltelő időszakban őket is maradéktalanul megilletik eddig megszerzett jogosultságaik. Az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-állampolgároknak a brit belügyminisztérium szerint legalább 2020. december 31-éig van idejük tartós letelepedésük engedélyeztetésére. Ez a határidő mindenképpen érvényben marad, akár lesz megállapodás London és az EU között a Brexit feltételeiről, akár nem. Az Egyesült Királyságban élő és a Brexit után is maradni kívánó külföldi EU-állampolgároknak a letelepedett jogi státus megszerzéséhez személyazonosságukat kell igazolniuk és azt, hogy életvitelszerűen tartózkodnak az országban. Emellett be kell jelenteniük, ha korábban elmarasztaló bírósági ítélet született ellenük valamely bűncselekmény miatt. Brandon Lewis belügyi államtitkár – a kormányzó brit Konzervatív Párt volt elnöke – szerdai statisztikai ismertetéshez fűzött nyilatkozatában „fantasztikus hírnek” nevezte, hogy már kétmillió külföldi EU-állampolgár folyamodott letelepedett státusért.
„Önök a mi barátaink, családtagjaink, szomszédaink, és szeretnénk, ha maradnának”

– fogalmazott nyilatkozatában Lewis.

Független londoni szakértői vélemények azonban a külföldi EU-állampolgárok tömeges távozását valószínűsítik megállapodás nélküli Brexit esetére. Az Institute for Fiscal Studies (IFS) londoni pénzügyi kutatóműhely különböző Brexit-forgatókönyveket modellező, e héten ismertetett tanulmányában közölte: azzal számol, hogy rendezetlen kilépés esetén az Európai Unióból érkező, jelenleg évi nettó 60 ezer fős bevándorlás nettó 150 ezer fős kivándorlássá fordulna át, és a távozó külföldi EU-állampolgárokhoz évente 50 ezer brit is csatlakozna, akik uniós országokba vándorolnának ki.
Frissítve: 2019.10.09. 18:46