Idén a várhatóan 4300 milliárd forintot elérő teljesítménnyel csúcsot dönthet az építőipar, az ágazat bővülése az elmúlt két évhez hasonlóan 30 százalékos lehet.
Az elmúlt 3 évben több mint 80 százalékkal nőtt az építőipar kibocsátása, amibe az út, híd, iskola, kórház építés felújítás, lakóingatlan is beletartozik – sorolta György László az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) közgyűlésén. Ezt a robbanásszerű fejlődést elsősorban arra vezette vissza, hogy az ágazat rugalmasan reagált a keresletre, illetve a piacgazdasági mechanizmusokra. Egyetlen szó sem esett a beszédében az uniós forrásokról, vagy az irányított közbeszerzésekről, a presztízsberuházásokról. Hangsúlyozta a termelékenység növekedését, amely tavaly átlagosan 23 százalékos volt, ám szintén nem említette, hogy ez még így is messze elmarad a nyugat-európai mutatóktól. Felvillantotta 2023-ig tervezett szebb jövőt is, amikor már minden megyeszékhelyet gyorsforgalmi úton lehet majd megközelíteni, illetve a vidéki építkezések, rekonstrukciók támogatását.
A kincstári optimizmust sem nélkülöző államtitkára beszédre reagálva a jelenlévő építőipari szakemberek egyebek mellett szóvá tették, hogy 2003 óta hiába küzdenek azért, hogy az egyre átláthatatlanabbul elburjánzó építésügyi, építésügyi hatósági és felügyeleti jogszabályok dzsungelében vágjon már rendet a kormányzat. Előfordult, hogy a hatósági ember az érintett vállalkozótól kérdezte meg, mit kell neki megnéznie egy adott házon ellenőrzéskor, minősítéskor – kifogásolta az egyik résztvevő. Többen is kérték a bürokrácia jelentős egyszerűsítését. Megemlítették azt is, hogy olyan munkaerőhiánnyal küszködnek a földhivatalok és a munkavédelmi hatóságok, hogy már nem tudják ellátni a feladataikat. Szóvá tették a szakoktatás szétaprózottságát is, hozzáfűzve, hogy a legutóbbi szakképzési törvénymódosítás sem igazán segít ezen a gondon.
Támogatást kértek a mikro- és kisvállalkozások fejlesztésére is az építőipari szakemberek. A kormányzat célja azonban az építőiparban is a nagyobb koncentráció, mert ez ad lehetőséget a termelékenység további növelésére – közölte az államtitkár.
Koji László, az ÉVOSZ elnöke a a szövetség 2023-ig tervezett stratégiájáról szólva megjegyezte, a kormányzati derűlátásnál kissé bizonytalanabbnak látják az elkövetkező években várható 15 ezer milliárdos közösségi építőipari megrendeléseket. Különösen az önkormányzati beruházások várható alakulása miatt aggódik, hiszen a Modern városok program legalább 2 éves csúszásban van. Ugyancsak bizonytalan, hogy a kis falvaknak meghirdetett programra a csökkenő uniós források mellett az éves központi költségvetésből mennyi jut majd. Koji László szerint olyan támogatásokra van szükség, amely nem a további élőmunka bővítést szolgálja, hanem a hatékonyságot növeli. A lakossági szolgáltatásokban kiterjedt feketemunkát a forgalmi adó visszatérítés kibővítésével lehetne mérsékelni.
Az elnök szerint nem természetes az elmúlt 3 év viharos mértékű teljesítménynövekedése, mert ezt csak kevés cég képes megfelelő kockázatvállalással teljesíteni. Hosszabb távon 10-15 százalékos bővülés nyújtana biztonságos fejlődést – mondta Koji László.
