A 28 európai uniós tagállamból Magyarország volt az egyetlen, amelyik leszavazta az EU Törökországnak szánt figyelmeztetését annak szíriai hadjárata miatt, az offenzíva indítása előtt, írja a Spiegel. A német lap több uniós diplomatától is úgy értesült,
Ami már csak azért is szükségtelen volt, mert más tagállamok kérésére az állásfoglalás már igencsak visszafogott volt. Mindez szerda reggel történt, órákkal azelőtt, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök elindította az offenzívát.
Erdogan szíriai offenzívája - mely a "Béke Forrása" nevet kapta - jó eséllyel az eddig az IDF által felügyelt, demokratikus vezetésű terület destabilizálódásához, a véres polgárháború kiújulásához vezethet, továbbá a kurdok koalíciója által fogva tartott terroristák kiszabadulásával az Iszlám Állam újabb terror-hullámát is magával hozhatja. Emellett etnikai tisztogatásra is számítani lehet, minthogy a török elnök már előre bejelentette 2 millió szír "visszatelepítését" az elfoglalni kívánt sávba. Mindez természetesen kellemetlen az Európai Uniónak, mivel növeli a terrortámadások kockázatát, és újabb menekült-hullámot indíthat el.
Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter szerint ha még egy állásfoglalás kiadására sem képes az unió, akkor külpolitikai szempontból megszűnik létezni. Mint fogalmazott, "elfogadhatatlan, hogy egy olyan ország, mint Magyarország egymaga mindig újra megbénítja az EU-t". Asselborn ezért a konszenzusra építő külpolitikai döntéshozás elvetését szorgalmazta - csak úgy, mint a Spiegelnek szintén nyilatkozó Hannah Neumann, az Európai Zöld Párt EP-képviselője. A lap azt írja, a többségi szavazásra építő döntéshozás bevezetése Ursula von der Leyen célja is.
Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is felszólalt: közleményében egyebek mellett hangsúlyozta, a szíriai konfliktus tartós megoldása nem érhető el katonai úton. A kiújuló harcok tovább rontják a régió stabilitását, súlyosbítják a polgári lakosság szenvedését, valamint nehezítik az ENSZ által irányított politikai folyamat kilátásait a béke elérésére. Az egyoldalú török fellépés veszélyezteti a Törökországot is soraiban tudó nemzetközi koalíciónak az Iszlám Állam elleni harcban élért katonai sikereit is. A katonai beavatkozás táptalaja lehet a terrorszervezet újjáéledésének, amely komoly fenyegetést jelent a regionális, nemzetközi és az európai biztonságra. Mint Mogherini közölte, nem valószínű, hogy a tervezett biztonsági övezet megfelelne az ENSZ menekültügyi hivatala (UNHCR) támasztotta nemzetközi kritériumoknak. Az EU nem nyújt stabilizációs vagy fejlesztési segítséget azokon a területeken, ahol a helyi lakosság jogait figyelmen kívül hagyják.
A Béke Forrása fedőnevű hadművelet elsősorban a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) gerincét adó Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd fegyveres csoport ellen irányul a török tájékoztatás szerint, az ankarai kormány ugyanis biztonsági kockázatként tekint az Iszlám Államot megállító milíciára.
