Magyar vétó miatt várta némán az unió Erdogan offenzíváját

Publikálás dátuma
2019.10.09. 19:48
Lángoló város a "Béke Forrása" török hadművelet első napján
Fotó: Esber Ayaydin / Anadolu Agency
Csak a török hadműveletek kezdete után sikerült kiadni közös EU-s állásfoglalást.
A 28 európai uniós tagállamból Magyarország volt az egyetlen, amelyik leszavazta az EU Törökországnak szánt figyelmeztetését annak szíriai hadjárata miatt, az offenzíva indítása előtt, írja a Spiegel. A német lap több uniós diplomatától is úgy értesült,
a magyar külügy még csak arra sem vette a fáradságot, hogy megmagyarázza újabb vétóját.

Ami már csak azért is szükségtelen volt, mert más tagállamok kérésére az állásfoglalás már igencsak visszafogott volt. Mindez szerda reggel történt, órákkal azelőtt, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök elindította az offenzívát.
Erdogan szíriai offenzívája - mely a "Béke Forrása" nevet kapta - jó eséllyel az eddig az IDF által felügyelt, demokratikus vezetésű terület destabilizálódásához, a véres polgárháború kiújulásához vezethet, továbbá a kurdok koalíciója által fogva tartott terroristák kiszabadulásával az Iszlám Állam újabb terror-hullámát is magával hozhatja. Emellett etnikai tisztogatásra is számítani lehet, minthogy a török elnök már előre bejelentette 2 millió szír "visszatelepítését" az elfoglalni kívánt sávba. Mindez természetesen kellemetlen az Európai Uniónak, mivel növeli a terrortámadások kockázatát, és újabb menekült-hullámot indíthat el.
A vétó miatt - amit azóta sem magyarázott meg Budapest - többen újra felvetették, itt lenne az ideje az egységes szavazás elvetésének.

Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter szerint ha még egy állásfoglalás kiadására sem képes az unió, akkor külpolitikai szempontból megszűnik létezni. Mint fogalmazott, "elfogadhatatlan, hogy egy olyan ország, mint Magyarország egymaga mindig újra megbénítja az EU-t". Asselborn ezért a konszenzusra építő külpolitikai döntéshozás elvetését szorgalmazta - csak úgy, mint a Spiegelnek szintén nyilatkozó Hannah Neumann, az Európai Zöld Párt EP-képviselője. A lap azt írja, a többségi szavazásra építő döntéshozás bevezetése Ursula von der Leyen célja is.

Az EU a hadművelet leállítására szólítja fel Törökországot

A hadműveletek előtti felszólítást ugyan megvétózta a magyar külügy, úgy tűnik azonban, hogy estére beadta derekát Budapest, és sikerült közös álláspontra jutni. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke közölte: az Európai Unió felszólítja Törökországot és a többi harcoló felet, hogy azonnal állítsák le a Szíria északkeleti részén szerdán megkezdett offenzívát. Az MTI szerint Juncker azt hangsúlyozta, hogy amennyiben Törökország nem vet véget az offenzívának, az EU nem fogja finanszírozni a harcok térségében tervezett "biztonsági övezet" létrehozását.

Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is felszólalt: közleményében egyebek mellett hangsúlyozta, a szíriai konfliktus tartós megoldása nem érhető el katonai úton. A kiújuló harcok tovább rontják a régió stabilitását, súlyosbítják a polgári lakosság szenvedését, valamint nehezítik az ENSZ által irányított politikai folyamat kilátásait a béke elérésére. Az egyoldalú török fellépés veszélyezteti a Törökországot is soraiban tudó nemzetközi koalíciónak az Iszlám Állam elleni harcban élért katonai sikereit is. A katonai beavatkozás táptalaja lehet a terrorszervezet újjáéledésének, amely komoly fenyegetést jelent a regionális, nemzetközi és az európai biztonságra. Mint Mogherini közölte, nem valószínű, hogy a tervezett biztonsági övezet megfelelne az ENSZ menekültügyi hivatala (UNHCR) támasztotta nemzetközi kritériumoknak. Az EU nem nyújt stabilizációs vagy fejlesztési segítséget azokon a területeken, ahol a helyi lakosság jogait figyelmen kívül hagyják.

 A Béke Forrása fedőnevű hadművelet elsősorban a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) gerincét adó Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd fegyveres csoport ellen irányul a török tájékoztatás szerint, az ankarai kormány ugyanis biztonsági kockázatként tekint az Iszlám Államot megállító milíciára.

Szerző
Frissítve: 2019.10.09. 20:49

Rohamra indultak a törökök

Publikálás dátuma
2019.10.09. 18:15

Fotó: Hasan Namli / AFP / Anadolu Agency
Több nagyobb robbanás rázta meg a délkelet-törökországi Ceylanpinarral szemben, a határ szíriai oldalán fekvő Rász-el-Ain városát. A szárazföldi hadműveleteket is megindította Törökország.
Ankara szerda délután hadműveletet kezdett Szíria északkeleti részén a Népvédelmi Egységek (YPG) elnevezésű kurd fegyveres csoport, valamint az Iszlám Állam terrorista szervezet dzsihadistái ellen – jelentette be Recep Tayyip Erdogan elnök. Közölte, hogy az offenzíva a Béke Forrása fedőnevet kapta. Erdogan állítása szerint a hadművelet célja a béke megteremtése a térségben, valamint annak a „terrorfolyosónak” a megsemmisítése, amelyet Törökország déli határa mentén próbáltak létrehozni. Törökország – tette hozzá az államfő – biztonsági övezetet hoz létre a térségben, így biztosítva a szíriai menekültek hazatérését. Azt is hangoztatta, hogy Ankara megőrzi Szíria területi épségét, és kimenti a helyieket a terrorizmus „karmából”. Erdogan a Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) ellenzéki milíciát nevezte meg Ankara szíriai szövetségeseként, amely a múlt héten jött létre két ernyőszervezet egyesüléséből. A török védelmi minisztérium szerint a hadművelet kezdete előtt két órával tájékoztatták az Egyesült Államokat, Oroszországot, Németországot, Franciaországot, a NATO-t és az ENSZ-t.    Az YPG Washington legszorosabb helyi szövetségese volt az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet elleni harcban, ám Ankara szerint Törökország számára az YPG biztonsági fenyegetést jelent, mert ez az erő a szíriai szövetségese a Délkelet-Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szakadárjainak. Ami az első órák harci cselekményeit illeti, több nagyobb robbanás rázta meg a délkelet-törökországi Ceylanpinarral szemben, a határ szíriai oldalán fekvő Rász-el-Ain városát. A török tévé szerint a tüzérség és a légierő adott le lövéseket kurd célpontokra. Százhúsz kilométerrel nyugatabbra, a délkelet-törökországi Akcakaléval szemben található Tell-Abjadot is lőni kezdte a tüzérség.  Diyarbakir török támaszpontjáról F-16-os vadászrepülőgépek szálltak fel, hogy csatlakozzanak a hadművelethez. Szárazföldi csapatok az első szakaszban nem léptek Szíria területére.  Kurd részről azt közölték, hogy török harci repülőgépek csapásokat mértek Szíriában civilek lakta kurd területekre. 

Megindították a szárazföldi hadműveleteket

A török védelmi minisztérium szerda este bejelentette, hogy a hadsereg megindította a szárazföldi műveleteket is Északkelet-Szíriában a Béke Forrása hadművelet keretében. A tárca egyelőre azt nem közölte, hogy a török csapatok hol lépték át a szíriai határt. Süleyman Soylu török belügyminiszter a CNN Türk hírtelevíziónak adott interjújában nem árulta el, hány török katona vesz részt a szárazföldi műveletekben. Az SDF katonai sajtóilletékese korábban közölte: összecsaptak szerda este a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű kurd fegyveres ernyőszervezet és a török hadsereg alakulatai. „Összecsapások folynak szinte az egész határ mentén. Az SDF nem tétlenkedik” – mondta Marvan Kamislo a Reuters hírügynökségnek.  Musztafa Bali, az SDF szóvivője pedig Twitter-üzenetben közölte, hogy a török hadsereg tüzérségi csapást mért az észak-szíriai Kobani településre. A kurd fegyveres szervezet szerint a török légicsapásokban eddig három fegyveresük és öt civil vesztette életét, valamint tucatnyian megsebesültek. A szíriai polgárháború eseményeiről 2011 óta kiterjedt aktivistahálózata révén rendszeresen beszámoló Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű szervezet ugyanakkor úgy tudja, hogy legalább tizenöt ember vesztette életét, nyolc civil, köztük két gyerek és hét milicista. Az OSDH emellett több mint negyven sebesültről is tud, akik közül tizenhárman civilek. A SANA szíriai hírügynökség szerint török katonák támadták meg a Rakka szíriai tartomány északi részén található Tell-Abjad határvárosát.  (MTI) 

Frissítve: 2019.10.09. 22:18

Brexit – Billentheti a mérleg nyelvét a brit-ír csúcstalálkozó

Publikálás dátuma
2019.10.09. 17:19

Fotó: Artur Widak / FAP
Johnson és Varadkar várhatóan csütörtökön találkozik Dublinban. Ha vasárnapig nem következik be áttörés, Boris Johnson akár le is mondhatja részvételét az EU-csúcson, és felgyorsíthatja az alku nélküli kilépés előkészítését.
A közeli napok brit-ír csúcstalálkozója billentheti a mérleg nyelvét az Egyesült Királyságnak az EU-ból való rendezett, illetve megállapodás nélküli kilépése felé. Elemzők szerint a 2016 júniusi brit népszavazás óta nem tűnt olyan kilátástalannak a helyzet, mint szerdán, miután holtpontra jutott a megegyezés ügye, és már csak 9 nap volt hátra a brüsszeli EU-csúcstól, illetve 22 a Boris Johnson kormányfő által megváltoztathatatlannak tekintett október 31-i kilépési határidőtől. A Downing Streetnek hatalmas csalódást okozott „BoJo” előző napi félórás telefonbeszélgetése Angela Merkellel. A német kancellár nem volt hajlandó elfogadni, hogy az egész Egyesült Királyság, beleértve Észak-Írországot, kilépjen a vámunióból. Az EU egyik meghatározó alakjának az elutasítása után lényegében lehetetlennek látszik, hogy dűlőre jussanak. Nem segített Donald Tusk, az Európa Tanács távozó elnöke sem, aki Twitter-üzenetében azzal vádolta meg Boris Johnsont, hogy „ostoba felelősségáthárító játszmába kezdett”. Londoni tárgyalásai után nem tartotta működőképesnek a brit kormány elképzeléseit David Sassoli, az Európai Parlamenúj elnöke sem.
Boris Johnson és Leo Varadkar
Fotó: LORRAINE O'SULLIVAN / AFP
Boris Johnson utolsó reménysége Leo Varadkar ír kormányfő, a „taoiseach”, aki talán közvetíthet az EU és az Egyesült Királyság között, annak ellenére, hogy ő korábban elhárította a segítségnyújtást. Johnson és Varadkar várhatóan csütörtökön találkozik Dublinban. Ha vasárnapig nem következik be áttörés, Boris Johnson akár le is mondhatja részvételét az EU-csúcson, és felgyorsíthatja az alku nélküli kilépés előkészítését. Erre természetesen a londoni parlament sebtében hozott törvényének szellemében nincs joga, ugyanakkor bizonyos értelemben kötik őt saját hangzatos kijelentései, miszerint „ha törik, ha szakad”, megtörténik az október 31-i távozás. Hétfőig törvényhozási szünet van. Annak lejártával II. Erzsébet a parlament két háza előtt felolvassa a következő év kormányzati törvényalkotási programját, amit azonban azután szinte bizonyosan leszavaznak a képviselők.  Ahogy erre a The Daily Telegraph utal, ez utoljára 1924-ben fordult elő. Normális időkben ilyenkor parlamenti választást írnának ki, de a képviselők eddig kétszer tagadták meg az ehhez szükséges kétharmados többséget. Aminek várhatóan nem tesznek keresztbe a képviselők, az a kormány szerdán közzétett terve, miszerint rendkívüli szombati parlamenti ülésnapra kerül sor a Brexit ügyében október 19-én – az EU-csúcsot követő napon, amikor is Johnsonnak hosszabbítást kérve kellene megalázkodnia az unió előtt.