Margó fesztivál: újra itt az ünneplés ideje

Publikálás dátuma
2019.10.10. 10:40
Krasznahorkai László új regényével érkezik a fesztiválra
Fotó: AFP / EFFIGIE LEEMAGE
A Nobel-díjra esélyes magyar írók, Krasznahorkai László és Nádas Péter is itt lesznek a Margón.
Az irodalomkedvelők számára néhány alkalommal több ünnep jut egy évre: ezek sorában jött el most az őszi Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár, amely a mai nappal veszi kezdetét. A Várkert Bazár területét vasárnapig ellepik a polcok, standok és színpadok, hogy ismét teret adjanak az izgalmasabbnál izgalmasabb új megjelenésű hazai és külföldi könyveknek, a lelkes könyvmolyoknak és szerzőknek egyaránt. A Nobel-díjra esélyes hazai írók, Krasznahorkai László és Nádas Péter is velünk lesznek a Margón. Míg előbbi szerző a Mindig Homérosznak című új regényével érkezik – amelyet Haumann Péter színművész és Miklós Szilveszter dobos közös műsorral mutat be –, addig utóbbi Leni sír – Összegyűjtött esszék I. című – politikai tárgyú írásokat tartalmazó – kötetéről beszélget Csehy Zoltánnal. Legfrissebb könyvével szerepel a fesztiválon többek közt Bartis Attila, Bödőcs Tibor, Darvasi László, Gárdos Péter, Karafiáth Orsolya, Kukorelly Endre, Szántó T. Gábor és Szécsi Noémi. Bemutatják a 48 másképp – Ifjúsági novellák 1848-ról című nem mindennapi antológiát, valamint a nem kevésbé egyedülálló Ők is boldogan éltek? A férfi változat című novelláskötetet, amelyben 13+1 író folytatja ismert mesehősök történeteit. A nemzetközi színtérről velünk lesz az izlandi Jón Kalman Stefánsson a Menny és pokol trilógia szerzője, valamint itt mutatja be legújabb kötetét az amerikai André Aciman, a Találj rám! az adaptált forgatókönyvért Oscar-díjat nyert Szólíts a neveden című regény folytatása. A húzónevek között szerepel Sigríður Hagalín Björnsdóttir izlandi szerző A sziget című disztópikus regényével, a norvég Kim Leine A szellemidéző és a tiszteletes című írásával, valamint a svéd Elisabeth Åsbrink magyarországi szálakat is tartalmazó 1947 – Újrakezdés a háború után című könyvével. A fesztiválon figyelmet fordítanak az irodalom határterületeire is, így a méltán népszerű Margó Extra is folytatódik: az olvasáshoz fűződő élményeiről Lilu, Mautner Zsófi, Vitáris Iván és Lovasi András mesél. Utóbbiak koncertet is adnak, a fesztivál az Ivan & The Parazol zenéjével indul és Lovasival zárul. Emellett a Margón mutatják be a Rossz versek című film DVD-kiadásához készült novelláskötetet is, felolvasószínházzal egybekötött koncert formájában. A rendezvény hétvégi napjai a családoknak is kedveznek, lesz papírszínház, BOOKR Kids mesedélelőtt és Tóth Krisztina Malac és liba című legújabb kötetével is megismerkedhetnek az érdeklődők. A sokszínű programválaszték mellett a vásáron kedvezményes áron új könyveket is beszerezhetünk, s az a szóbeszéd járja, érdemes egynél többet is beszerezni, hogy kitartson a soron következő könyvünnepig. Infó: Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár, október 10-13-ig a Várkert Bazárban
Szerző

Elhunyt Dobozi Eszter

Publikálás dátuma
2019.10.09. 14:56

Fotó: Marjai János / MTI
A József Attila-díjas költő, író, a Forrás folyóirat szerkesztője életének 64. évében halt meg.
Életének 64. évében, hosszú betegség után szerdán elhunyt Dobozi Eszter József Attila-díjas költő, író, a Forrás folyóirat szerkesztője – tette közzé a Hiros.hu kecskeméti hírportál. Dobozi Eszter Cegléden született 1956-ban. A szegedi egyetem magyar-történelem szakán végzett, majd középiskolai tanárként Cegléden és Kecskeméten tanított. 1995 és 2019 között a kecskeméti Kodály Iskola igazgatója volt. A Forrás folyóirat szerkesztője 1989-től. Versei 1978-tól jelentek meg különböző folyóiratokban, a Tiszatájban, a Forrásban, az Alföldben, a Mozgó Világban, az Új Írásban, a Napjainkban és a Kortársban, a Hitelben és a Magyar Naplóban. Első önálló verseskötete, az Egy 1986-ban, a Tíz körömmel című szociográfiája 1994-ben jelent meg. Két regény fűződik a nevéhez, a Túl a rákbarakkon. Angelika naplójából (2008) és a Sánta Kata (2011). Utolsó verseskötete, a Hószín átfut, sár fennakad 2018-ban látott napvilágot. Dobozi Eszter 1992-ben Pilinszky János-díjat, 2004-ben Arany János-díjat, 2010-ben József Attila-díjat kapott. A magyar irodalom területén nyújtott kiemelkedő teljesítménye elismeréseként 2018-ban Magyarország Babérkoszorúja díjat vehetett át. 
Szerző
Témák
Dobozi Eszter

„A győzelem vereségek sorozata”

Publikálás dátuma
2019.10.09. 12:00
Schein Gábor
Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Schein Gábor regénye az értelmiségi illúziók szatírája több végkifejlet lehetőségével.
A cím rezignált derűjével szemben mintha maga a regény támasztana kételyeket. A szikár cselekmény ugyanis egy lepusztult, nyomorúságos és embertelen világba vezet bennünket. „Az egész város mállott. Ette a rozsda. Savanyú szagok terjengtek a levegőben…” Itt „néhány év alatt mindent bezártak, az üzemeket, a varrodát, a sportközpontot, a kenyérgyárat, utoljára a kórházat is, mert nem volt benne orvos”. A romlás természetesen nemcsak a környezetben, nemcsak a cinikus hatalmi szférában, hanem az elemi emberi kapcsolatokban is megmutatkozik: verbális durvaság, közönségesség és féktelen agresszivitás teszi elviselhetetlenné a mindennapokat. A regényben megelevenedő munkahelyi környezet – egy tantestület – például leginkább viperafészekre emlékeztet, az egykor jobb napokat látott igazgató pedig gátlástalan karrieristává züllik. A regény középponti alakja, Kiefer tanár úr előnytelen küllemével, esetlen viselkedésével hangsúlyozottan groteszk figura. Antihősként, a maga félszeg módján ő tiltakozik az iskola világát is átható torz, lelketlen viszonyok ellen. Lázadása miatt azonnal eltávolítják az intézményből, állást többé nem is vállal, egy város széli rozzant kis házba költözik, aszketikus életmódra kényszeríti magát, még a közüzemi számláknak is hadat üzen. S afféle világtól elvonuló prófétaként igét kezd hirdetni: korunk valóban súlyos problémáiról ír hosszú, elvont fejtegetéseket, mintegy intelmül a hatóságoknak, azoknak pedig segítségként, akik el akarnak igazodni a világ bajaiban. De próféciái nem jutnak el a megváltandókhoz, a hatóságok pedig a szavait veszélyes bajkeverésként értelmezik. A kör lassan bezárul: miután elfogynak az értelmesnek tűnő társadalmi cselekvés lehetőségei, a szenvedélyes intim vágy (Ágnes, az elementáris vonzerejű férjes asszony iránt) még fenntartja életenergiáit. De persze, ez is totális bukásra van ítélve. Schein Gábor regénye az ezt követő végkifejletben háromféle lehetőséget láttat. Az első szerint amikor a kiegyenlítetlen közüzemi számlák miatt ki akarják lakoltatni, Kiefer fegyverével (vajon honnan van neki?) tüzet nyit a hivatalnokokra, azaz botcsinálta terroristává válik, s noha végül megadja magát, véletlenül agyonlövik. A második változatban öngyilkos lesz: halálra éhezteti magát, az agónia hátborzongatóan naturális részletessége empátia helyett inkább már távolságtartásra készteti az olvasót. A harmadikban viszont életben marad, megkapaszkodik a társadalom legalsó körében, társa és családja lesz, s kiküzd valami animális boldogságot, „ami a vaslábasban fő, az talán mégis örök”. A cím visszafogott és részben ironikus életigenlése itt mégiscsak igazolódik. Értelmet adva egyszersmind annak a Kiefer által korábban hangoztatott paradoxonnak, hogy „a győzelem vereségek sorozata”. Beadványait, röpiratait készítve Kiefer „valósággal remegett a gyönyörűségtől. Ebben az ihletett állapotban úgy érezte, elég az igazságot kimondania, hogy fényesen győzedelmeskedjék”. Nem, nem elég – miként ezt épp a tanár úr sorsának alakulása bizonyítja. A regény tehát ennyiben az aufklérista értelmiségi illúziók szatírája is. A manipulációk, a módszeres agymosások világában a kimondott igazság hatásfoka, sajnos, igen csekély.   

Infó

Schein Gábor: Megleszünk itt Magvető, 2019.

Szerző
Témák
Schein Gábor