Keményen megadóztatná az óriásvállalatokat az OECD

Publikálás dátuma
2019.10.09. 21:24

Fotó: ERIC PIERMONT / AFP
Ha a washingtoni G20-as csúcson támogatják a pénzügyminiszterek, akár 2020 végére kész lehet a javaslat.
A határokon átívelő cégóriások megadóztatásának felülvizsgálatát javasolja az OECD, mint arról az Euronews beszámol. Azokat a cégeket érintené az adócsomag, amelyeknek az éves bevétele meghaladja a 750 millió eurót. Ezeket viszont akkor is megadóztatnák, ha olyan országban folytatnak értékesítést, ahol nincs kereskedelmi képviseletük. Ezáltal
az adózás módosított szabályozása nemcsak a Facebookra és a Google-re, hanem az Apple-re és az autógyártókra is kiterjedhet.

Az OECD arra számít, hogy a javaslat politikai támogatottságot kap már a G20-ak pénzügyminisztereinek jövő heti washingtoni találkozóján. Széles körű támogatottság esetén az OECD haladéktalanul tárgyalást kezd azzal a 134 országgal, amely már jelezte, hogy átírná az érvényes adózási rendet. Januárra előkészítenék a szabálymódosítás tervezetét, júniusig a részletes megállapodást, a véglegeset pedig a jövő év végéig.
Szerző

334,31 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.10.09. 19:31

Fotó: Népszava
Vegyesen alakult a forint árfolyama a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben szerda este a reggeli szintekhez képest.
Az euróval szemben gyengült a forint. Az euró jegyzése 334,31 forintra emelkedett este hét órakor a reggel nyolc órakor jegyzett 333,95 forintról. Az euró szerdán 333,67 forint és 334,72 forint között mozgott. A svájci frankkal és a dollárral szemben erősödött a forint, a svájci frank árfolyama 306,61 forintról 305,88 forintra, a dollár árfolyama pedig 304,73 forintról 304,67 forintra csökkent. Az euró a reggeli 1,0983 dollár után este 1,0972 dolláron állt.
Szerző
Témák
forint euró dollár

Átláthatatlan jogszabályok, munkaerőhiány – Számon kérték az építőipari szakemberek az államtitkárt

Publikálás dátuma
2019.10.09. 18:29
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A kormányzat célja az építőiparban is a nagyobb koncentráció, mert ez ad lehetőséget a termelékenység további növelésére – mondta György László.
Idén a várhatóan 4300 milliárd forintot elérő teljesítménnyel csúcsot dönthet az építőipar, az ágazat bővülése az elmúlt két évhez hasonlóan 30 százalékos lehet. Az elmúlt 3 évben több mint 80 százalékkal nőtt az építőipar kibocsátása, amibe az út, híd, iskola, kórház építés felújítás, lakóingatlan is beletartozik – sorolta György László az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) közgyűlésén. Ezt a robbanásszerű fejlődést elsősorban arra vezette vissza, hogy az ágazat rugalmasan reagált a keresletre, illetve a piacgazdasági mechanizmusokra. Egyetlen szó sem esett a beszédében az uniós forrásokról, vagy az irányított közbeszerzésekről, a presztízsberuházásokról. Hangsúlyozta a termelékenység növekedését, amely tavaly átlagosan 23 százalékos volt, ám szintén nem említette, hogy ez még így is messze elmarad a nyugat-európai  mutatóktól. Felvillantotta 2023-ig tervezett szebb jövőt is, amikor már minden megyeszékhelyet gyorsforgalmi úton lehet majd megközelíteni, illetve a vidéki építkezések, rekonstrukciók támogatását. A kincstári optimizmust sem nélkülöző államtitkára beszédre reagálva a jelenlévő építőipari szakemberek egyebek mellett szóvá tették, hogy 2003 óta hiába küzdenek azért, hogy az egyre átláthatatlanabbul elburjánzó építésügyi, építésügyi hatósági és felügyeleti jogszabályok dzsungelében vágjon már rendet a kormányzat. Előfordult, hogy a hatósági ember az érintett vállalkozótól kérdezte meg, mit kell neki megnéznie egy adott házon ellenőrzéskor, minősítéskor – kifogásolta az egyik résztvevő. Többen is kérték a bürokrácia jelentős egyszerűsítését. Megemlítették azt is, hogy olyan munkaerőhiánnyal küszködnek a földhivatalok és a munkavédelmi hatóságok, hogy már nem tudják ellátni a feladataikat. Szóvá tették a szakoktatás szétaprózottságát is, hozzáfűzve, hogy a legutóbbi szakképzési törvénymódosítás sem igazán segít ezen a gondon. Támogatást kértek a mikro- és kisvállalkozások fejlesztésére is az építőipari szakemberek. A kormányzat célja azonban az építőiparban is a nagyobb koncentráció, mert ez ad lehetőséget a termelékenység további növelésére – közölte az államtitkár. Koji László, az ÉVOSZ elnöke a a szövetség 2023-ig tervezett stratégiájáról szólva megjegyezte, a kormányzati derűlátásnál kissé bizonytalanabbnak látják az elkövetkező években várható 15 ezer milliárdos közösségi építőipari megrendeléseket. Különösen az önkormányzati beruházások várható alakulása miatt aggódik, hiszen a Modern városok program legalább 2 éves csúszásban van. Ugyancsak bizonytalan, hogy a kis falvaknak meghirdetett programra a csökkenő uniós források mellett az éves központi költségvetésből mennyi jut majd. Koji László szerint olyan támogatásokra van szükség, amely nem a további élőmunka bővítést szolgálja, hanem a hatékonyságot növeli. A lakossági szolgáltatásokban kiterjedt feketemunkát a forgalmi adó visszatérítés kibővítésével lehetne mérsékelni. Az elnök szerint nem természetes az elmúlt 3 év viharos mértékű teljesítménynövekedése, mert ezt csak kevés cég képes megfelelő kockázatvállalással teljesíteni. Hosszabb távon 10-15 százalékos bővülés nyújtana biztonságos fejlődést – mondta Koji László.
Szerző