Összeesett és meghalt a fiatal mentős, 22 éves volt

Publikálás dátuma
2019.10.10. 07:10
Képünk illusztráció
Fotó: OMSZ / Facebook
Órákig küzdöttek az életéért, de nem tudták megmenteni.
Minden előzetes panasz nélkül esett össze Takács Bence, fiatal mentő-gépkocsivezető, amikor szolgálaton kívül egy bajtársával találkozott tegnap - írja Facebook-oldalán az Országos Mentőszolgálat. A szakember azonnal megkezdte 22 éves barátja újraélesztését, amit a pillanatokon belül kiérkező eset kocsi és a mentőhelikopter személyzete, a legmagasabb szinten folytatott. Órákig harcoltak bajtársukért a helyszínen, ám emberfeletti küzdelmükkel sem sikerült megmenteniük Bence életét - írják. "Picur" jelenség volt a megyében, hiszen óriás termete miatt hamar felfigyeltek rá az emberek. Álma volt, hogy a mentők mellett kamionozzon, amihez épp tegnap érkezett meg a szükséges jogosítvány. Bajtársai szerint imádott vezetni és ahol tudott segített.
Szerző
Témák
mentők
Frissítve: 2019.10.10. 07:24

Publicus: egálban Karácsony és Tarlós

Publikálás dátuma
2019.10.10. 07:00

Fotó: Népszava
A kampány utolsó hetére teljesen ledolgozta hátrányát Karácsony Gergely ellenzéki főpolgármester-jelölt Tarlós István kormánypárti indulóval szemben – derült ki a Publicus Intézet felméréséből, amelyet a Népszava megbízásából készített.
A kutatás szerint a budapesti választók 48-48 százaléka szavazna a két főpolgármester-jelöltre, míg Puzsér Róbert tábora mindössze 4 százalékos.
Tarlós Istvánt a szakmunkás bizonyítvánnyal vagy csak 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők támogatják nagyobb arányban, ezekben a körökben 55, valamint 54 százalékon áll a főpolgármester. Karácsony Gergely a képzettebbek körében népszerűbb, az érettségizettek és a diplomások 51, valamint 64 százaléka szavazna az ellenzéki jelöltre. A társasházban élők körében Karácsony 60-35 százalékra vezet, míg Tarlós István a kertes- és a panelházak lakói körében népszerűbb. A pártokat tekintve nem meglepetés, hogy a Fidesz szavazóinak 96 százaléka Tarlósra, míg az MSZP-t támogatók 97 százaléka Karácsonyra voksol majd. Karácsony támogatottsága a DK-sok körében 98 százalékos, a Momentumnál 84 százalékos, utóbbi csoportban Tarlós István és Puzsér Róbert is számíthat 8-8 százalékra. (Berki Krisztián támogatottsága elhanyagolható.)
A megkérdezettek minden csoportjában (férfiak, nők, panelházban-, társasházban- vagy családi házban élők) egyetértett a válaszadók túlnyomó többsége (90 százaléka) azzal az állítással, hogy  Budapesten több fára és zöldterületre van-e szükség. Abban a tekintetben ugyanakkor hibahatáron belüli a különbség (36-33 százalék), hogy Karácsony Gergelyből vagy Tarlós Istvánból nézik-e ki inkább a főváros „zöldítését”. A pártpreferenciával rendelkező megkérdezettek több mint háromnegyede hallott Karácsony Gergely kiszivárgott hangfelvételéről (a DK-sok esetében 98 százalék ez az arány), de az összes megkérdezett 64 százaléka szerint elfogadhatatlanok az ilyen eszközök, csak a válaszadók egynegyedénél fér ez bele a kampányba. A legmagasabb ez az arány a Fidesz támogatóinál, 35 százalékuk ugyanis elfogadhatónak tartja a felvételek kiszivárogtatását, az MSZP-nél csak a szavazók tizede, a Demokratikus Koalíció szimpatizánsainak 7 százaléka, míg a Momentum követőinek 16 százaléka ért egyet a szivárogtatással. A felmérés október 3-8 között készült, reprezentatív mintán Budapesten, a hibahatár 4 százalék.

Máshol landoló milliárdok – Egyelőre elmarad a tervezett amerikai fejlesztés a kecskeméti támaszponton

Publikálás dátuma
2019.10.10. 06:00
Magyar leszállópálya helyett amerikai kerítés
Fotó: AFP
A kormány látványosan hallgat az amerikai beruházásról, pedig annak elnapolása védelmi szempontból is nagy veszteség.
Egy időre lekerült a napirendről a kecskeméti katonai repülőtér amerikai pénzen tervezett fejlesztése – tudta meg a Népszava megbízható forrásból. A Honvédelmi Minisztérium azt közölte, hogy ők erről nem kaptak tájékoztatást, de a tárca nem is zárta ki ezt a lehetőséget. Lapunk kérdéseire adott – öt nap alatt született, és meglehetősen szűkszavú – válaszukban azt írták: „Az amerikai beruházás esetleges elmaradása fejlesztéseinket nem befolyásolja.” Ebből a közlésből az is következik – és ezt más forrásaink megerősítették –, hogy el sem kezdődött el az összesen 17 milliárd forintos munka. Márpedig az első ütemmel a tervek szerint áprilisra kellett volna végezni. A fejlesztésre szánt 55,4 millió dollárt az amerikai törvényhozás a tavaly szeptember végéig tartott 2018-as, illetve a most szeptemberben zárult 2019-es pénzügyi évre szavazta meg. Az építkezés azért nem kezdődött el, mert a magyar kormány késlekedett a kétoldalú katonai együttműködési megállapodás megkötésével. Mire megszületett az egyezség, a kecskeméti beruházás kifutott az időből. Az amerikai prioritások a jelek szerint nem változtak, ám most a legjobb esetben is újra végig kell járni a lépcsőfokokat, és a Pentagonnak a 2020-as pénzügyi évre újra kérnie kell a szükséges forrást. A kecskeméti távolról sem az egyetlen, halasztást szenvedő vagy elmaradó amerikai katonai fejlesztés a régióban. Amerikai sajtóhírek alapján tavasszal a Direkt36 írt először arról, hogy kelet-európai légitámaszpontokon fújhatnak le tervezett beruházásokat. A közelmúltban pedig az NBC News az amerikai légierő belső jelentése alapján tényként írt a beruházások elnapolásáról. A pénzt Donald Trump, amerikai elnök döntése értelmében a mexikói határon emelendő kerítés 280 kilométeres szakaszának építésére csoportosították át. Az összesen 3,6 milliárd dollár felét az amerikai területen tervezett, másik felét külföldi katonai beruházásoktól vonták el.
A Pentagon még 2017-ben döntött úgy, hogy több mint 200 millió dollár értékben fejleszt kelet-európai bázisokat. A kecskeméti reptér mellett a tervek között szerepelt több szlovák, román és észt légibázis felújítása is. A kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison eredetileg 2020 áprilisára „írták ki” a repülőtér üzemanyagtárolási-kapacitásának bővítését, 2020 októberére pedig a légikikötő fejlesztését és gurulóutak építését ígérték. Ha végképp lefújnák a beruházást, akkor az védelmi szempontból is jelentős visszalépés lenne. A korszerűsítés után ugyanis a NATO, de gyakorlatilag az amerikaiak, egy külső fenyegetés esetén szupermodern F-22 Raptor és F-35 Lightning II. típusú harci repülőgépeket is telepíthetnének az érintett légibázisokra, ami komoly elrettentő erő jelentene. A magyar kormány azonban már régóta különös közönnyel viszonyul a fejlesztési lehetőséghez. Olyannyira, hogy tavaly augusztusban David B. Cornstein amerikai nagykövet a Szombatnak adott interjújában nyilvánosan is megfogalmazta értetlenségét, amiért semmi nem történik az 55 millió dollár lehívásának ügyében. Pedig az Egyesült Államok számára ez olyan fontos ügy volt, hogy – mint azt már egy éve is megírtuk – a reptérfejlesztés egyike volt annak a négy stratégiai kérdésnek, amiben a Trump-adminisztráció konkrét lépéseket várt Budapesttől a kétoldalú kapcsolatok javítása érdekében. Igaz, a másik háromból – abból, hogy Magyarország lehetőleg vásároljon Romániából származó, amerikai kitermelésű gázt, rendezzék a CEU ügyét és javítsák a magyar-ukrán kapcsolatokat – sem lett egyelőre semmi. A kecskeméti támaszpont fejlesztése, így a reptéri futópálya és a meteorológiai berendezések felújítása a magyar kormányzati tervekben is szerepelt. A nemrég benyújtott zárszámadás említi, hogy a futópálya felújításához már folyamatban van a kivitelezési beszerzési eljárás, illetve a repülőteret a Modern Városok program részeként – nem utolsó sorban a Mercedes kecskeméti gyára miatt – polgári használatra is kibővítik, amire idén nyáron 1,4 milliárd forintot utalt ki a kormány. A repülőtéren most is munkálatok folynak, ami miatt az itt állomásozó magyar katonai gépek jelenleg Pápán vendégeskednek.

A fal

Donald Trump februárban rendelt el nemzeti vészhelyzetet, hogy a Kongresszus kénytelen legyen jóváhagyni a falépítés ötletét, amivel az amerikai elnök „az országot elözönlő drog, az embercsempészek és a mindenféle bűnszövetkezet ellen” harcolna. Az NBC News-nak nyilatkozó védelmi szakértők szerint a mexikói fal okozta óriási forráselvonás komoly biztonsági problémákat okozhat. Például van olyan török légibázis amelynek a biztonsági beléptetőkapuját nem tudják emiatt felújítani, így nőtt a létesítmény terrorfenyegetettsége.