Hajó ütötte el a Temzében úszkáló hatalmas bálnát (videó)

Publikálás dátuma
2019.10.10. 09:53

Fotó: David Darrell Lambert
Elpusztult az a tízméteres hosszúszárnyú bálna, amely a héten tűnt fel a Temzében, London környékén. Az állat tetemét tudósok vizsgálják, azt ugyanis még nem tudják, halála előtt vagy után ment neki a hajó.
A bálna testét kedden a kenti Greenhithe településnél, a sekély vízben fedezték fel, és a londoni kikötői hatóság gravesendi telepénél emelték ki a folyóból. A kikötői hatóság szóvivője, Martin Garside elmondta: olyan nagy volt, hogy komoly feladat volt kiemelni a folyóból. "Annál a járőrhajónál is nagyobb volt, amelyben álltam, azt mondanám, hogy legalább tízméteres volt" – közölte.
A londoni Zoológiai Társaság a cetfélék pusztulásával kapcsolatos kutatóprogramjában foglalkozik az esettel. Megpróbálják megállapítani, hogyan került a Temzébe, és mi okozta a cet halálát. A Guardian szerint egy hajó üthette el. Azt azonban még nem tudják, a fiatal nőstény bálna testén talált seb a járművel való ütközés a halála előtt vagy utána történt.
A héten az állatot többen is látták úszkálni, és kívülről úgy tűnt, jól érezte magát a Temzében, 5-6 percenként feljött a víz felszínére, ami normális ennél a fajnál. Szakemberek szerint nem volt jele annak, hogy a bálna bajban van, és ahogy betalált, megtalálja a kiutat is – írta a Guardian korábbi cikke.
Korábban is láttak már a Temzében hosszúszárnyú (vagy más néven púpos) bálnákat, egyet 2009-ben, egyet pedig 2013-ban. Azok a példányok is elpusztultak. Idén a Greenhithe-nál elpusztult bálna volt az ötödik olyan egyed ebből a fajból, amely brit partoknál lelte halálát. Korábban évente átlagosan csak két elpusztult egyedet találtak.
Témák
Bálna Temze

Tovább él, aki kutyát tart

Publikálás dátuma
2019.10.09. 15:16

Fotó: Guido Kirchner/dpa Picture-Alliance/ / AFP
Csaknem negyedével csökkenti a bármely okból bekövetkező halálozás kockázatát a kutyatartás – derült ki egy új metaanalízisből, amelyet az Amerikai Szív Társaság folyóiratában publikáltak a kutatók.
A szakemberek tíz tanulmányt feldolgozva elemezték több mint 3,8 millió 18 éves, vagy annál idősebb páciens adatait. A tanulmányok közül kilenc hasonlította össze a bármely okból bekövetkező halálozás arányát kutyatartók és kutyát nem tartók között, és négy tanulmány vetette össze a szív- és érrendszeri megbetegedések okozta halálozás arányát a két csoport között – írja a MedicalXpress egészségügyi portál.  
Az eredmények szerint a kutyátlanokhoz képest a kutyatartók körében 24 százalékkal alacsonyabb volt a bármely okból bekövetkező, 65 százalékkal alacsonyabb a szívroham utáni és 31 százalékkal alacsonyabb a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel összefüggő halálozás kockázata. „Korábbi tanulmányok kapcsolatot mutattak ki a kutyatartás és a fokozott fizikai aktivitás, az alacsonyabb vérnyomás és a jobb koleszterinszint között” – mondta Caroline Kramer, a Torontói Egyetem munkatársa. Hozzátette: „mindezek fényében várható volt annak kimutatása, hogy a kutyatartók hosszabb ideig éltek és esetükben alacsonyabb volt a szív-, érrendszeri halálozás kockázata”.
A szakember szerint a következő lépés annak vizsgálata lesz, hogy milyen hatással van az ember szív- és érrendszerére egy kutya örökbefogadása, illetve, hogy a kutyatartásnak milyen jótékony szociális és pszichológiai hatásai vannak.
A Circulation: Cardiovascular Quality and Outcomes című folyóiratban egy másik tanulmány is megjelent a témában, olyan 40 és 85 éves kor közötti svéd állampolgárok adatait elemezve, akik szívrohamon vagy sztrókon estek át 2001-2002 között. Az eredmények szerint a szívroham miatti kórházi kezelést követően egyedül élő kutyatartók körében 33 százalékkal, a partnerrel vagy gyerekkel élők körében 15 százalékkal volt alacsonyabb a halálozás kockázata, mint a kutya nélküli pácienseknél. A sztrók miatti kórházi kezelést követően egyedül élő kutyatartóknál 27 százalékkal, a partnerrel vagy gyerekkel élőknél 12 százalékkal volt alacsonyabb a halálozás kockázata, mint a kutyátlan pácienseknél.
Szerző

Greenpeace: kockázatos a budapesti kórházak előtti légszennyezettség

Publikálás dátuma
2019.10.09. 11:19

Fotó: Greenpeace Magyarország
Kritikus lehet a légszennyezettség több, gyermekeket, kismamákat és tüdőbetegeket ellátó egészségügyi intézmény bejáratának környékén – derül ki a Greenpeace friss mérési eredményeiből.
Több helyen súlyosabb a légszennyezettség a hivatalos mérőállomások által mért értékeknél – derül ki a környezetvédő szervezet vizsgálatából, amellyel főleg a dízel járművekből származó nitrogéndioxid-szennyezettséget mérte tíz budapesti kórház környékén.
A Greenpeace Magyarország augusztus 29. és szeptember 19. között a gyermekeket, kismamákat és tüdőbetegeket ellátó egészségügyi intézmények bejáratánál mérte a légszennyezettséget, mert mint közleményükben írják, ők különösen érzékenyek a légszennyezésre. A legsúlyosabb értékeket a Semmelweis Egyetem (SOTE) Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának Üllői úti részlegénél (89,4 µg/m3), a Heim Pál Gyermekkórháznál (79,0 µg/m3), az MH EK Honvéd Kórháznál (74,0 µg/m3), valamint a Tölgyfa utcai Gyermek-Tüdőgyógyászati Járóbeteg-szakellátás épületénél (73,4 µg/m3) elhelyezett mérőeszközök mérték. 
A háromhetes mérés alatt tíz mérési pontból kilenc helyszínen volt magasabb a szennyezettség mértéke, mint az éves nitrogén-dioxid határérték (40 µg/m3). Az egyetlen, éves határérték alatti szintet az Auróra utcai Józsefvárosi Szent Kozma Egészségügyi Központ bejáratánál kitett mérőeszköz mutatta (39,3 µg/m3). A SOTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának Üllői úti részlegénél mért szennyezettség háromhetes átlaga még a 24 órás határértéket (85 µg/m3) is meghaladta (89,4 µg/m3), és több mint duplája volt az egy évre megadott határértéknek.
A nitrogéndioxid-szennyezés számottevő része a dízel járművekből származik, amelyek száma és átlagéletkora is nőtt Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben. Az EU-ban Magyarországon fut arányaiban az egyik legtöbb, az európai kibocsátási normáknak nem megfelelő dízel személyautó, amelyek jelentős része a nyugat-európai nagyvárosokból kitiltott szennyező dízel – írják. 
A Greenpeace korábbi mérései azt mutatják, hogy a budapesti iskolák és a buszmegállók mellett is kritikus a légszennyezettség, ezért a környezetvédő szervezet azt várja a főváros vezetésétől, hogy a nyugat-európai városokhoz hasonlóan, állapítson meg céldátumot a szennyező, régi dízel járművek kivezetésére. 
„Évente már most több mint 14 ezren halnak meg a rossz levegő miatt. Közvélemény-kutatás is bizonyítja: a budapestiek túlnyomó többsége szerint a légszennyezettség a legnagyobb környezetvédelmi probléma Budapesten”

– mondta Simon Gergely, a Greenpeace légszennyezési szakértője.

A súlyos légszennyezettség miatt évente több ezren halnak meg idő előtt a fővárosban. A levegőminőség európai viszonylatban is egészségkárosító: a szállópor-szennyezettség miatt az Európai Bizottság már pert is indított Magyarország ellen és kötelezettségszegési eljárást a nitrogéndioxid-szennyezettség okán.
Szerző
Frissítve: 2019.10.09. 11:47