Felfedezték, hogyan képződik újra víz az aszteroidákon

Publikálás dátuma
2019.10.10. 13:51

Fotó: Ron Miller/leemage / AFP
Az 50 éve földet ért Murchinson-meteorit egy darabját vizsgálva ausztrál kutatók felfedezték, az űrbéli eróziós erők két komponense szükséges hozzá.
A víz napszél és becsapódó meteorit együttes hatására, nagyon alacsony hőmérsékleten újraképződik az aszteroidák felszínén – írta a Nature Astronomy című szaklapban megjelent tanulmány alapján a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
Katarina Miljkovic, az ausztráliai Perth-ben lévő Curtin Egyetem Űrkutatási és Űrtechnológiai Központjának munkatársa szerint a kutatás bebizonyította, hogy az űrbéli eróziós erők két komponense - az elektronok és az úgynevezett termikus sokk - szükséges az aszteroidákon a vízmolekulák újraképződéséhez. Eddig úgy vélték, egy komponens is elegendő.
A NASA által támogatott projekt keretében a kutatócsoport az ausztráliai Victoria államban 50 éve földet ért Murchinson-meteorit egy darabját vizsgálta. Egy aszteroidaövben uralkodó körülményeket szimulálták rajta egy speciálisan épített szerkezetben, miközben mérték felszínén a vízmolekulák szintjét.
A reakciót a kutatók szerint a meteoritbecsapódás indítja el, majd a napszél pusztítást végez a felszínen, szabadon lévő oxigén- és hidrogénatomokat hagy hátra, amelyek vízmolekulákat alkotnak.
A tanulmányt a Hawaii Egyetem és a San Marcos-i Kaliforniai Állami Egyetem kutatói készítették.
Szerző
Témák
aszteroida víz

Suttogással védik kicsinyeiket a bálnák

Publikálás dátuma
2019.10.10. 13:13

Fotó: ALEXANDER JOE / AFP
Úgy védelmezik kicsinyeiket az északi simabálnák nőstényei, hogy ragadozók közelében "suttogva beszélnek" hozzájuk - állapította meg egy amerikai tanulmány.
Sok bálnafaj felnőtt egyedeire nem lesnek ragadozók a vízben, mert a testméretük elrettenti őket, de kicsinyeikre gyakran vadásznak - idézte a phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál a Biology Letters című tudományos folyóiratban közölt kutatást.
Az amerikai Syracuse-i Egyetem tudósai vezette kutatócsoport tapadókoronggal mikrofonokat erősített északi simabálnákra (Eubalaena glacialis), hogy hangadásaikat rögzítsék. A kutatók azt találták, hogy az anya-borja párosok csökkentették az erős, messze hangzó kiáltásaik számát a fiatal egyedekhez és a vemhes nőstényekhez képest. Ugyanekkor az anya-borja párosok a többiekhez képest gyakrabban kommunikáltak nagyon halk hangokon. A simabálnák kiáltása általában körülbelül egy kilométerről hallható, a "suttogás" csak mintegy száz méteres körzetben. "Ezek az alacsonyabb amplitúdójú hangrezgések csökkentik a kockázatot, hogy ragadozók hallgassák ki őket, de lehetővé teszik az anyaállat és kicsinye közötti kommunikációt" - olvasható a tanulmányban.
A bálnákra vadászó ragadozókról úgy vélik, a zsákmány által kiadott hangok alapján találnak az áldozataikra, mivel a vízben gyakran rosszak a látási viszonyok.
 A fajt a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a súlyosan veszélyeztetettek közé sorolja, nagyjából 500 példány maradt fenn belőlük.
Szerző
Témák
Bálna

Magányt okozhat az erőszakos környezet

Publikálás dátuma
2019.10.10. 10:04

Fotó: Ghislain & Marie David de Lossy/Cultura Creative / AFP
Károsan hat az ember testi és lelki egészségére az erőszak jelenléte a Chicagói Egyetem kutatói által végzett két kutatás szerint is.
Több mint ötszáz résztvevő kikérdezésével végezték a Health Affairs című szaklap friss számában megjelent két kutatást. A megkérdezettek olyan chicagói városrészekben éltek, ahol gyakoriak voltak az erőszakos bűnesetek.
Az első tanulmány adatai azt mutatták, hogy minél több erőszak fordult elő a lakókörnyezetben, valószínűleg annál magányosabbak voltak az ott lakók. A magány és a társadalmi elszigeteltség összefüggött a kevés testmozgással, az egészségtelen étkezéssel, a túlzott alkoholfogyasztással és a dohányzással. Az idősek, akik egyébként is hajlamosabbak voltak a magányra és a krónikus betegségekre, még inkább megszenvedték az erőszakos környék ártalmait - mondta Elizabeth L. Tung epidemiológus, a kutatás vezetője. A tanulmány válaszadóinak 77 százaléka volt 50 évesnél idősebb.
A magány egyre növekvő egészségügyi probléma, a halálozás egyik fő előjelzője az Egyesült Államokban.

Az erőszakkal átitatott környéken a visszahúzódás talán túlélési stratégia, de hosszú távra nem jó választás - tette hozzá Monica E. Peek, a kutatás társszerzője, a Chicagói Egyetem diabéteszkutató intézetének egyik vezetője.
A második tanulmány az erőszak jelenléte és az úgynevezett hipervigilancia kapcsolatát vizsgálta. A túlzott éberség olyan felfokozott érzelmi állapot, amikor az ember úgy érzi, állandóan "résen kell lennie" - magas vérnyomáshoz, szív- és érrendszeri betegségekhez, emlékezetzavarokhoz, szorongáshoz és az érzelmek kordában tartásának nehézségeihez vezethet. "Háborút megjárt veterán katonák körében alaposan tanulmányozták a jelenséget, az erőszak folyamatos jelenlététől szenvedő városrészekben azonban nem" - magyarázta Tung. A hipervigilancia előfordulásának 5,5 százalékos emelkedése a nem hatósági erőszak, 9,8 százalékos emelkedése a hatósági erőszak számlájára volt írható.
Szerző
Témák
erőszak magány