Különleges faszobor ücsörög a Duna-parton

Publikálás dátuma
2019.10.10. 11:55

Fotó: Balogh Zoltán / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
A Gellért-hegy lábánál üldögélő gerillaszobrot egy orosz művész uszadékfából készítette.
A Duna budai oldalán, a Szabadság és az Erzsébet híd között napok óta látható az orosz Gyima Sljonkin uszadékfából készített, ülő emberalakot mintázó gerillaszobra.
A főleg Kazanyban alkotó művész Instagram-oldaláról kiderül, nem ez az első ágakból és drótokból  készült műve. Akit érdekel, addig nézze meg élőben, amíg lehet, az előrejelzések szerint a Duna vize szombat délig emelkedik annyit, hogy elmossa a szobrot.
Szerző
Frissítve: 2019.10.10. 11:57

Leállíthatja az eljárást az ügyészség, ha a csaló visszaadja a pénzt

Publikálás dátuma
2019.10.10. 10:11
Polt Péter legfőbb ügyész
Fotó: Népszava
Tízmilliós visszaélési ügyekben is engedékeny a hatóság, ha a vádlott tudja rendezni a számlát.
Akkor sincs nagy gond, ha lebuktál, csak fizess – lényegében ezt üzeni az ügyészség szerdán kiadott közleménye, amiben a büntetőeljárási törvény új eljárási alternatíváiról írnak. Mint fogalmaznak, a „a büntetőeljárásban kiemelt figyelmet kell fordítani a társadalmat ért anyagi kár megtéríttetésére is” – ezért 
a törvény megengedi a gazdasági bűncselekményekben indított eljárások felfüggesztését vagy akár megszüntetését is, ha az ügy vádlottja képes teljesen rendezni az általa okozott károkat.

A Fővárosi Főügyészség „folyamatosan nagy számban alkalmazza az ezt lehetővé tevő jogintézményeket”; a közlemény példaként a IX. Kerületi Ügyészség Gazdasági Bűnügyek Részlegét említi, ami két, egymástól független ügyben választotta a szelídebb utat. Az egyik esetben a vádlott 2017-ben több mint 20 millió forintot nyert egy céges pályázaton, de a forrásból  több mint 10 millió forintot nem az előírt célra, hanem egy ipari robotra költötte. A kerületi ügyészség ebben az esetben vádat sem emelt, hanem előírta az elcsalt pénz, 10,4 millió forint visszafizetését – és mivel ez meg is történt, megszüntették az eljárást.
A másik esetben egy, ferencvárosi ingatlanját feketén kiadó nő ellen indult eljárás, de az ügyészség a folyamatot egy évre felfüggesztette, amíg a vádlott befizeti a több mint 400 ezer forintos okozott kárt. A rendezés békésebb módja nyilvánvaló előnyökkel is jár –  kevésbé terheli meg a vádhatóságot és a bíróságokat, az elcsalt pénz is nagyobb eséllyel kerülhet vissza a helyére – társadalmi üzenete viszont kérdőjeles, hiszen az elkövetők felé azt jelzi, hogy nincs akkora kockázat, ha mégis mefogják őket, a számla rendezésével megúszható a börtön is. 

Az ügyészség megmagyarázza

Reagált a Fővárosi Főügyészség a cikkünkre. Az ügyészség hangsúlyozta: a cikkünkben és a közleményükben is leírt jogintézményeket az ügyészség a törvény rendelkezésével összhangban, enyhébb tárgyi súlyú és nem csak a költségvetést károsító bűncselekmények esetén alkalmazhatja, amikor jelentős számú enyhítő vagy kivételes méltánylást érdemlő egyéb körülmény merül fel. Az ügyészség szerint ilyen ügyekben a letöltendő szabadságvesztésre ítélés egyébként sem merülne fel. A közleményben hivatkozott példák is ilyenek, a 10,4 milliós költségvetési csalásnál a terhelt nem saját részre használta fel az összeget, vagyis nem klasszikus elcsalás történt, hanem vállalkozásfejlesztésre fordította, azonban nem tartotta be a pályázati feltételeket maradéktalanul, amikor új eszköz helyett használtat vásárolt. Korábban az ilyen jellegű büntetőperek évekig elhúzódtak, és amikor a bíróság jogerős ítéletében vagyonelkobzást alkalmazott, akkor a végrehajtás még csak ezt követően következhetett, többnyire eredménytelenül. Az ilyen, úgynevezett elterelő jogintézményeket már évek óta ismer a büntetőeljárás, ezek megjelenése egyébként fontos nemzetközi tendencia. A ez a jogintézmény korábban is létezett, így a korábbi büntetőeljárási törvény, másfelől a hatályos büntetőeljárási törvény több helyen szabályozza. Az ügyészség szerint új törvény ennek megfelelően ezeknek szélesebb teret enged.  Batka Zoltán 

Szerző
Frissítve: 2019.10.10. 11:52

Nagy a baj Miskolcon, ha Orbán is beszállt

Publikálás dátuma
2019.10.10. 09:40

Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala
Augusztus elején Kriza Ákos polgármester – aki korábban még újrázni szeretett volna – betegségére hivatkozva bejelentette visszalépését, s maga helyett jegyzőjét, korábbi kampányfőnökét ajánlotta a posztra. Alakszai Zoltán ezt követően furcsa kettős szerepben tűnt fel.
Orbán Viktor az önkormányzati választás előtt öt nappal, kedden, lesötétített üvegű mikrobuszával megállt a miskolci városháza előtt, Alakszai Zoltán jegyzővel – aki egyben a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje is – készített néhány protokollfotót, adott egy rövid interjút a helyi városi tévének, majd továbbment, hátrahagyva azt a zsaroló ízű mondatot, miszerint ő maga „Gyurcsányék jelöltjével” nem tudna együttműködni. Ezzel Veres Pálra, az ellenzéki összefogás közös jelöltjére, a Földes Ferenc Gimnázium igazgatójára utalt, akit az utóbbi hetekben módszeresen azzal próbáltak lejáratni, hogy Gyurcsány embere. Ennek bizonyítékaként előástak egy bő tizenöt évvel ezelőtti fotót, amin a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke akkori sportminiszterként, vagyis hivatalból felavatja az akkor is Veres Pál vezette gimnázium tornacsarnokát, így a protokollfotókon együtt szerepelnek. A miskolciak egy része Orbán villámlátogatásból azt szűrte le, hogy nagy lehet a baj a városban a kormánypárti jelölt támogatottságával, ha a „nagyfőnök” személyesen segít rá a kampányára. Augusztus elején Kriza Ákos polgármester – aki korábban még újrázni szeretett volna – betegségére hivatkozva bejelentette visszalépését, s maga helyett jegyzőjét, korábbi kampányfőnökét ajánlotta a posztra. Alakszai Zoltán ezt követően furcsa kettős szerepben tűnt fel: noha a törvény szerint a polgármestert akadályoztatása esetén valamelyik alpolgármestere helyettesíti, Miskolcon a jegyző vette át ezeket a feladatokat, iskolát avatott, koszorúzott, gyárat látogatott, s ezzel gyakorlatilag megsokszorozta láthatóságát, amire egyszerű jelöltként egyébként nemigen lett volna módja. Veres Pál iskolaigazgató – aki a választási időszakra szabadságot vett ki – két fontos témával kampányolt: a valódi közbiztonság megteremtésével és azzal, hogy jobban kell támaszkodni a helyi szürkeállományra. Miskolcon is megjelentek az ellenzék esélyeinek csökkentésére hivatott érdekes formációk. Nem sokkal a választások előtt jegyezték be az Új Lendület-et, amely mindjárt polgármesterjelöltet is adott, Kopcsó Gábor személyében. A Munkáspárt egy régi veteránt, Fülöp József Istvánné megyei elnököt indítja, míg a Mi Hazánk a volt jobbikos Pakusza Tibort küldi a csatába. A közös ellenzéki összefogás még a választás előtt kénytelen volt két körzetet feladni: a 19-es számú választókörzetben jelöltjük, Kőhalmi Sándor szeptember 30-án elhunyt, helyette már nem tudtak mást indítani. Az LMP-s Csontos Róbert pedig hétfőn, saját pártja számára is váratlanul bejelentette visszalépését, miközben az azt megelőző órákban még teljes mellszélességgel kampányolt a városban. Indoklása – miszerint csalódott Veres Pálban, aki a DK és a régi MSZP befolyása alatt áll – megegyezik a helyi fideszes propagandaszólamokkal. 

Gödöllőn is megzsarolták a helyieket

Orbán Viktor kormányfő nemcsak a miskolciakat zsarolta meg, amikor a helyi tévében arról beszélt, hogy „Gyurcsányék jelöltjével” nem tudna együttműködni”, valamint hogy a fejlesztésekhez fideszes győzelemre van szükség. Egy nappal miskolci látogatása után Gödöllőn a fideszes polgármester-jelölttel és családjával kampányolt s azt mondta: „végre csinálhatnánk valamit ebből a városból, itt van a hóna alatt a fővárosnak, és szerencsétlenkedünk vele már nem tudom, mióta.” Korábban a kormány megzsarolta Budapestet is, amikor a fideszes politikusok azzal próbálták megfélemlíteni a fővárosiakat, hogy ha nem Tarlós István nyer, akkor érvényét veszíti a Budapest fejlesztéséről kötött megállapodás.

Szerző
Frissítve: 2019.10.10. 12:09