Új szakaszba lépett a Magyarország elleni eljárás a menedékkérők éheztetése miatt

Publikálás dátuma
2019.10.10. 12:00

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
Az Európai Bizottság indoklással ellátott vélemény kiküldésével a kötelezettségszegési eljárás következő szakaszába lépteti a szerbiai határnál felépített tranzitzónában tartózkodó, elutasított menedékkérők kiéheztetése miatt elindított folyamatot. A magyar kormánynak egy hónapja van a válaszadásra a helyzet sürgőssége miatt. A brüsszeli testület idén júliusban indította el a kötelezettségszegési eljárást. A magyar kormány nem adott kielégítő választ az aggodalmaira, ezért most újabb szakaszba léptette a folyamatot. Az EB akkor úgy érvelt, hogy e személyek kötelező tartózkodása a tranzitzónában őrizetben tartásnak minősül, ami szembemegy az uniós joggal. A zónában uralkodó körülmények, különösen a visszatérésre kötelezett személyek élelmiszer-megvonása nem felel meg sem az EU úgynevezett visszatérési irányelvében, sem az Alapjogi Kartájában szereplő előírásoknak. 
Az Emberi Jogok Európai Bírósága már többször arra kötelezte Magyarországot, hogy gondoskodjon a tranzitzónákban őrizetben tartott személyek élelmiszerrel való ellátásáról. A kormány azzal érvel az élelmiszer-megvonás mellett, hogy – a Fidesz-kormány által alkotott jogszabályok alapján – csak addig van ellátási kötelezettsége a magyar államnak, amíg véglegesen el nem utasítják a menedékkérő kérelmét. A kormány álláspontja pedig az, akinek ez nem tetszik, visszamehet Szerbiába.

Különleges faszobor ücsörög a Duna-parton

Publikálás dátuma
2019.10.10. 11:55

Fotó: Balogh Zoltán / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
A Gellért-hegy lábánál üldögélő gerillaszobrot egy orosz művész uszadékfából készítette.
A Duna budai oldalán, a Szabadság és az Erzsébet híd között napok óta látható az orosz Gyima Sljonkin uszadékfából készített, ülő emberalakot mintázó gerillaszobra.
A főleg Kazanyban alkotó művész Instagram-oldaláról kiderül, nem ez az első ágakból és drótokból  készült műve. Akit érdekel, addig nézze meg élőben, amíg lehet, az előrejelzések szerint a Duna vize szombat délig emelkedik annyit, hogy elmossa a szobrot.
Szerző
Frissítve: 2019.10.10. 11:57

Leállíthatja az eljárást az ügyészség, ha a csaló visszaadja a pénzt

Publikálás dátuma
2019.10.10. 10:11
Polt Péter legfőbb ügyész
Fotó: Népszava
Tízmilliós visszaélési ügyekben is engedékeny a hatóság, ha a vádlott tudja rendezni a számlát.
Akkor sincs nagy gond, ha lebuktál, csak fizess – lényegében ezt üzeni az ügyészség szerdán kiadott közleménye, amiben a büntetőeljárási törvény új eljárási alternatíváiról írnak. Mint fogalmaznak, a „a büntetőeljárásban kiemelt figyelmet kell fordítani a társadalmat ért anyagi kár megtéríttetésére is” – ezért 
a törvény megengedi a gazdasági bűncselekményekben indított eljárások felfüggesztését vagy akár megszüntetését is, ha az ügy vádlottja képes teljesen rendezni az általa okozott károkat.

A Fővárosi Főügyészség „folyamatosan nagy számban alkalmazza az ezt lehetővé tevő jogintézményeket”; a közlemény példaként a IX. Kerületi Ügyészség Gazdasági Bűnügyek Részlegét említi, ami két, egymástól független ügyben választotta a szelídebb utat. Az egyik esetben a vádlott 2017-ben több mint 20 millió forintot nyert egy céges pályázaton, de a forrásból  több mint 10 millió forintot nem az előírt célra, hanem egy ipari robotra költötte. A kerületi ügyészség ebben az esetben vádat sem emelt, hanem előírta az elcsalt pénz, 10,4 millió forint visszafizetését – és mivel ez meg is történt, megszüntették az eljárást.
A másik esetben egy, ferencvárosi ingatlanját feketén kiadó nő ellen indult eljárás, de az ügyészség a folyamatot egy évre felfüggesztette, amíg a vádlott befizeti a több mint 400 ezer forintos okozott kárt. A rendezés békésebb módja nyilvánvaló előnyökkel is jár –  kevésbé terheli meg a vádhatóságot és a bíróságokat, az elcsalt pénz is nagyobb eséllyel kerülhet vissza a helyére – társadalmi üzenete viszont kérdőjeles, hiszen az elkövetők felé azt jelzi, hogy nincs akkora kockázat, ha mégis mefogják őket, a számla rendezésével megúszható a börtön is. 

Az ügyészség megmagyarázza

Reagált a Fővárosi Főügyészség a cikkünkre. Az ügyészség hangsúlyozta: a cikkünkben és a közleményükben is leírt jogintézményeket az ügyészség a törvény rendelkezésével összhangban, enyhébb tárgyi súlyú és nem csak a költségvetést károsító bűncselekmények esetén alkalmazhatja, amikor jelentős számú enyhítő vagy kivételes méltánylást érdemlő egyéb körülmény merül fel. Az ügyészség szerint ilyen ügyekben a letöltendő szabadságvesztésre ítélés egyébként sem merülne fel. A közleményben hivatkozott példák is ilyenek, a 10,4 milliós költségvetési csalásnál a terhelt nem saját részre használta fel az összeget, vagyis nem klasszikus elcsalás történt, hanem vállalkozásfejlesztésre fordította, azonban nem tartotta be a pályázati feltételeket maradéktalanul, amikor új eszköz helyett használtat vásárolt. Korábban az ilyen jellegű büntetőperek évekig elhúzódtak, és amikor a bíróság jogerős ítéletében vagyonelkobzást alkalmazott, akkor a végrehajtás még csak ezt követően következhetett, többnyire eredménytelenül. Az ilyen, úgynevezett elterelő jogintézményeket már évek óta ismer a büntetőeljárás, ezek megjelenése egyébként fontos nemzetközi tendencia. A ez a jogintézmény korábban is létezett, így a korábbi büntetőeljárási törvény, másfelől a hatályos büntetőeljárási törvény több helyen szabályozza. Az ügyészség szerint új törvény ennek megfelelően ezeknek szélesebb teret enged.  Batka Zoltán 

Szerző
Frissítve: 2019.10.10. 11:52