Megszavazták a bizalmatlansági indítványt, megbukott a román kormány

Publikálás dátuma
2019.10.10. 14:02

Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
Megvonta a bizalmat a román parlament csütörtökön a Viorica Dancila szociáldemokrata miniszterelnök vezette kormánytól.
Sikeres volt a román ellenzék bizalmatlansági indítványa, 238 parlamenti képviselő és szenátor voksolt Viorica Dancila szociáldemokrata kormányának menesztésére. A kabinet megbuktatásához 233 voks kellett. Bár nem ez az első kormánybuktatás Romániában bizalmatlansági indítvány révén, de az első olyan alkalom, amikor a hogyan tovább igen kétséges. 2009-ben a Boc-kormányt, 2012-ben az Ungureanu-kabinetet menesztette ily módon ellenzéke, sőt 2017-ben világpremiernek számító módon a kormányzó szociáldemokrata párt, a PSD, saját miniszterelnökét és kormányát, a Grindeanu-kabinetet váltotta le bizalmatlansági indítvánnyal. Eddig azonban minden esetben megvolt az alternatíva is. Jelenleg viszont nincs olyan párt vagy koalíció, amely többségi kormányt tudna alakítani. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Romániában államfőválasztási kampány van. A voksolás november 24-én lesz, a két fő rivális pedig a megbuktatott kormányfő, Viorica Dancila a PSD színeiben, és a hivatalban lévő elnök, Klaus Johannis, akinek alakulata, a Nemzeti Liberális Párt (PSD) kezdeményezte a bizalmatlansági indítványt. A hivatalos menetrend szerint Johannis most konzultációra hívja a pártokat, utána pedig azt a személyt kéri fel kormányalakításra, akiről úgy gondolja, hogy legnagyobb esélye van működőképes kabinetet létrehozni. A kinevezett kormányfőnek tíz nap áll rendelkezésére, és ez a lehetőség kétszer adott. Amennyiben két próbálkozás után sem sikerül kormányt alakítani, az államfőnek fel kell oszlatnia a parlamentet és előrehozott választásokat kell kiírnia. Legnagyobb valószínűsége annak van, hogy az elnök pártja, a PNL alakít kisebbségi kormányt. Nemcsak azért, mert Johannis vélhetően első körben Ludovic Orban liberális pártelnököt kéri fel, hanem azért is, mert jelen helyzetben egyetlen pártnak sem érdeke az előrehozott választás, ugyanis, bármennyit rontott is a PSD helyzetén a Dancila kabinet és annak bukása, egy gyors új voksolás sem hozna olyan radikális átrendeződést, amely valamelyik pártnak, vagy pártkoalíciónak biztos többséget garantálna. 
A román Momentumnak is nevezett Mentsétek meg Romániát Szövetség, az USR, az európai parlamenti választásokon fél százalékra megközelítette a szociáldemokratákat, 22 százalék körül mozog, de egyelőre nem hajlandó egyetlen „régi” párttal sem szövetkezni. Elutasítja a baloldalt és jobboldalt, az átmeneti kormányzást sem vállalja a jobbközép PNL oldalán. Az USR az egyetlen olyan párt, amely előrehozott választást akar, minden más formáció inkább kivárna, abban reménykedve, hogy a jövő nyári helyhatósági illetve a jövő őszi parlamenti választásokig erősödni tud. Éppen ezért talán leginkább az valószínűsíthető, hogy Ludovic Orban és a PNL kisebbségi kormánya megkapja a szükséges parlamenti támogatást, a többi párt pedig ellenzékből próbál választási tőkét kovácsolni a helyzetből. Az sem zárható azonban ki, hogy elhúzódik az új kormány létrehozása. Az elnökválasztási kampánnyal elfoglalt Johannis nem sieti el az új kormányfő kinevezését, ha úgy értékeli, hogy azzal saját újraválasztási esélyeit rontja. Brüsszel eközben az új román biztosjelölt megnevezését várja Bukaresttől, mert az új Európai Bizottság csak így léphet hivatalba november elsején.
Szerző
Frissítve: 2019.10.10. 19:45

Keresztény család lehet a török offenzíva első áldozata Szíriában

Publikálás dátuma
2019.10.10. 13:41

Fotó: DELIL SOULEIMAN / AFP
A török-szír határon végrehajtott légitámadásoknak több civil, mint fegyveres áldozata volt. Bombát dobhattak egy keresztény család házára is.
Egyre több a civil áldozat a szerda délután kezdődő török offenzívában: a török haderő légicsapásokat és tüzérségi támadást mért több, kurdok lakta városra a szír-török határ szíriai oldalán: bombázták Rász-el-Ain városát és a részben keresztények lakta Kamislit is. Utóbbi az egyik legnagyobb keresztény lakosságú városnak számított az Iszlám Állam térnyeréséig, 20 ezer kereszény vallású lakos ma is a Kamisliban élhet.
A hírek szerint a szerdán kezdődő harcokban öt civil és három kurd katona vesztette életét – bár ez a szám azóta nőhetett is – Kurd Népvédelmi Egységek (YPG) Facebok-bejegyzése szerint pedig egy keresztény család tagjai is az áldozatok között vannak. 
Az eseményeket figyelő Migration Aid krízis monitoring csapata a Népszavának elmondta: a családból az apa, anya és két gyerek is kórházba került, az apa pedig információik szerint később életét vesztette . A hírek ellentmondásosak, tekintettel a háborús helyzetre, de keresztény áldozatokról ír a Star Tribune is: a brit székhelyű Syrian Observatory for Human Rights -ra hivatkozva arról számol be, hogy Kamisliben két szír keresztény lakos halt meg, valamint egy kétgyermekes család (talán a Migration Aid által említett családot hiszik halottnak), egy kisgyerek Nyugat-Kamisliben és egy férfi a Tal-Abjad város melletti faluból.
Civilek hagyják el Rász-el-Ain városát
Fotó: DELIL SOULEIMAN / AFP

Magyarország megakadályozta a közös tiltakozást

Az Európai Unió már a hadművelet megkezdése előtt szerette volna elítélni a török offenzíva tervét, de némának kellett maradniuk – Magyarország miatt. A 28 európai uniós tagállamból Magyarország volt az egyetlen, amelyik leszavazta az EU Törökországnak szánt figyelmeztetését
A magyar külügy még csak arra sem vette a fáradságot, hogy megmagyarázza újabb vétóját.

Az uniós tiltakozás persze nem állította volna meg a török előrenyomulást, de a magyar kormány még a megszólalás lehetőségét is megakadályozta volna. A Recep Tayyip Erdogan török elnökkel mélyen rokonszenvező Orbán Viktor eközben a keresztény szabadság képviseletéről, a közel-keleti keresztények védelméről beszél, és azzal büszkélkedik, hogy Magyarország egy teljes évig finanszírozza három szíriai kórház működését. Erre a támogatára – a magyar aknamunkával kísért török támadás miatt – szükség is lesz majd.
Szerző
Frissítve: 2019.10.10. 17:43

Légi farkasvadászat a Mátrában

Publikálás dátuma
2019.10.10. 12:06

Fotó: László Dávid / Népszava
Jövő hónapban már érkezhetnek az első új Airbus harci helikopterek, de a nagyjavításon átesett orosz forgószárnyasok még javában gyakorlatoznak.
- Ti ugrotok? - Halált megvető bátorsággal! - Akkor siessünk, mert naplemente előtt végeznünk kell! Alig zajlott le a fenti párbeszéd a Mi-17-es pilótája és a felderítők parancsnoka között, a magamfajta szárazföldhöz szokott civil még javában a biztonsági övével babrált, mikor a szállító helikopter puhán, de annál nagyobb robajjal már a levegőbe is emelkedett. Felszállás előtt a lelkemre kötötték, hogy odafönt már „ne ugráljak”, no nem mintha az embernek túl nagy kedve lett volna izegni-mozogni több száz méterre a föld felett, alig két lépésre a nyitott ajtó előtt - bármilyen gyönyörű kilátás is nyílt a lassan őszi színekbe öltöző Mátrára. Mint egy kolléga szellemesen megjegyezte, a repülés egyáltalán nem veszélyes, csak a zuhanás az, amivel azonban széles mosolyukból ítélve aligha értettek egyet az ejtőernyősök, akik előbb 500, majd 1500 méteres magasságból vetették ki magukat a semmibe. „Még három percünk maradt is” – nyugtázták aztán elégedetten már landolásnál a nap utolsó sugarainál, miután „begyűjtöttük” őket az egyik erdei tisztáson. Hasonló rohamtempóban zajlott az egész nap a Gyöngyös-Pipishegyi Repülőtéren, ahol az Air Wolf Hunting (légi farkasvadászat) 2019 hadgyakorlat keretében megállás nélkül helikopterek szelték az eget. Az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis komoly járműparkot megmozgatva költözött le a Mátra lábához, valamint csatlakoztak hozzájuk a felderítőktől és a különleges műveleti egységektől, de még a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tisztnövendékei is beleszagoltak a kerozingőzbe. Felvonultatták a teljes repertoárt. Már megjelenésükkel, fülsüketítő zúgásukkal, és persze kétcsövű 30 milliméteres gépágyúikkal látványos erődemonstrációt tartottak a hegyek mögül előbukkanó Mi-24-es harci helikopterek, melyek idén tértek vissza oroszországi nagyjavításukról. Nem sok szusszanáshoz jutott, szinte egész nap gyakorlatozott a légi mentők kötelékéből átvett, tavaly nagyjavításon átesett AS350B, azaz a „Mókus” is. 
A legkomolyabb feladat azonban az orosz Mi-17-eseknek jutott. A 2017-ben ugyancsak felújított forgószárnyast nem csupán csapatszállításra és ejtőernyőzésre használták, de naplemente után egy kutató-mentő feladat végrehajtására is bevetették. A teljes sötétségben maga fölé fényes glóriát rajzoló helikopter megtalált egy „sérültet”, akit a leereszkedő katonák előbb biztonságosan rögzítettek, majd a fölöttük függeszkedő gép csörlőjével felhúzták. Hétfőn egyébként a gépek hasonló szimulációt végeztek: akkor egészen élethűen a „lakossági bejelentéstől” kezdve a lángoló „roncsok” és „sebesültek” felkutatásán át egy repülőgép-szerencsétlenség kutatás-mentését gyakorolták el. Effajta bevetésre a nehezen megközelíthető helyeken élesben is bármikor szükség lehet. A Honvédelmi Minisztérium adatai szerint évente több mint húsz éles riasztásuk van, volt már például, hogy Mór térségében ilyen csörlő segítségével mentettek ki egy bajba jutott hegymászót, lezuhant kisrepülőt, és eltűnt személyeket is kutattak már fel. Ha a gyakorlatozó helikopterek üzemideje a nagyjavítások után még hosszú évekig, legalább 2025-26-ig kitart is, lassan eljár felettük az idő. Lapunk információ szerint az Airbustól megrendelt első két H145M típusú könnyű-közepes forgószárnyas viszont már novemberben hazánkba érkezhet, amit év végéig újabb kettő követhet. A menetrend szerint az általános célú gépekhez jövőre 12, 2021-ben további 4 csatlakozik, amelyek között már lesz kutató-mentő, valamint tűztámogató feladatra specializált is. A Magyar Honvédség a Zrínyi 2026 haderőfejlesztési-program keretében az orosz géppark lecserélésére 20 felfegyverzett H145M-et vásárolt, ezen kívül 16 H225M típusú nagy hatótávolságú szállító helikoptert rendelt.
Szerző
Frissítve: 2019.10.10. 15:04