Eltűnt Andy Vajna eredeti végrendelete, mindent Vajna Tímea örökölt, így a 31. leggazdagabb magyar lett

Publikálás dátuma
2019.10.10. 21:39
Andy Vajna
Fotó: Népszava
Egy végrendelet hétköznapi fénymásolata nem vehető figyelembe, így a végakarat helyett a törvényes öröklés rendje szerint mindent a feleség kap meg.
Több Andy Vajna hagyatékáról szóló hivatalos dokumentumot is leadtak az elmúlt időszakban a cégbíróságra, ezek közül talált rá néhányra a Hvg.hu, és a lap cikke szerint ezekből egyértelműen kiderül, kié a néhai Andy Vajna vagyona.
"A közjegyző az örökhagyó hagyatékát öröklés jogcímén, a törvényes öröklés rendje szerint teljes hatállyal átadja: 1/1-ed arányban Vajna Tímea az örökhagyó házastársa részére"

- ez áll feketén-fehéren a közjegyző által kihirdetett hagyatéki végzésben, ami szerint tehát az egykori kormánybiztos teljes vagyona megözvegyült feleségét illeti. A hagyatéki végzésből az is kiderül a Hvg.hu szerint, hogy Andy Vajna még 2018. március 7-én írt végrendeletet, amelynek azonban eredeti, hiteles példányával kapcsolatban azt állapította meg a közjegyző, hogy "nem volt fellelhető", legalábbis
a hagyatéki tárgyaláson az eljárásban érdekelt felek nem tudták bemutatni a végrendelet eredeti példányát, és annak tartalmát sem rekonstruálták.

Így azt a közjegyző a hagyatéki eljárás során nem tudta figyelembe venni. A végzés azonban rögzíti azt is, hogy az eljárás során Andy Vajna végrendeletének nem hivatalos, fénymásolt példánya rendelkezésre állt. Mivel egy nem hivatalos fénymásolat nem lehet eredeti végrendelet, ezért elméletileg ezt sem vehette figyelembe a közjegyző. De a Hvg.hu cikkből kiolvasható adatok alapján érdekelt félből kettő is részt vett a hagyatéki tárgyaláson. Egyikőjük egyértelműen Vajna Tímea, másikuk azonban egy olyan személy, akit Andy Vajna végrendeletének végrehajtójaként jelölt ki, méghozzá abban a végrendeletben, ami nincs meg. Miután pedig az érdekelt felek nem tudták bemutatni az eredetit, és szóban sem rekonstruálták annak tartalmát, a végrendeleti végrehajtó kijelöléséről - kizárásos alapon - csak az eltűntként kezelt eredeti végrendelet nem hivatalos fénymásolatából értesülhetett a közjegyző. Vagyis úgy tűnik, hogy
a hagyatéki eljárásnak volt olyan része, amikor mégis figyelembe vették a fénymásolt, nem hiteles végrendeletet.

Andy Vajna és Vajna Tímea
Fotó: Népszava
Ahogy korábban írtuk, a vagyon öröklési rendjének megállapításakor a közjegyző nem vette figyelembe a fénymásolt végrendeletet (bár nem tudjuk, abban mi szerepel), ezért egyedül az özvegyet illeti a jog, hogy meghatározza, mi legyen a Vajna-vagyon sorsa. Vajna Tímea pedig úgy döntött, hogy elhunyt férje után igényt tart a hagyaték őt megillető örökrészére, majd a törvényes öröklés rendje szerint kérte a hagyaték átadását. 
Az öröklés rendjét végül az Andy Vajna írásos végakaratának nem hiteles fénymásolata szerint végrendeleti végrehajtóként kijelölt személy az eljárásban nem vitatta.  Andy Vajna hagyatéki vagyonaként az AV Perfect nevű céget határozta meg a végzés, amelynek értéke 123 millió 376 ezer dollár (mai árfolyamon 37,3 milliárd forint). Az AV Perfect tavaly lett tulajdonos az Cinergi nevű offshore cégben, amely birtokolja többek között a Rádió 1-et, a kaszinókat, a Nobu luxuséttermet, résztulajdonos továbbá Vajna Tímea egyes vállalkozásaiban, például a fánkos cégben.
Mindez egyben a dokumentumok szerint október 1-én szintén Vajna Tímeáé lett.

A többi hagyatéki vagyonhoz nem rendeltek értéket. Ezek többek között a következők: az AV Holdings nevű cég, egy Bentley, három bankszámla, egy 1994-ben létrejött produceri szerződésből származó díjazás, valamint műkincsek. A Hvg.hu szerint a végzés hagyatéki tartozásokat is megállapított az AVI Jersey Limited, továbbá a Cinergi Pictures felé. Azt nem tudni, hogy ezek a tartozások mekkora összeget jelentenek. A lap végül emlékeztet rá, hogy ha csak az AV Perfecttel Vajna feleségének tulajdonába került 123 millió dolláros vagyont nézzük, akkor a Napi.hu leggazdagabb magyarokat felsoroló listájának adataiból kiindulva azt jelenti, hogy
Vajna Tímea ezzel most a 31. leggazdagabb magyar lett, éppen megelőzve Orbán Viktor vejét, Tiborcz Istvánt.

A végösszeget azonban csak akkor lehet majd megállapítani, ha már kiderült, hogy mekkorák a végzésben feltüntetett hagyatéki tartozások. Vajna Tímeának egyébként Andy Vajna hagyatékával szemben házastársi vagyonközösségi igénye nem volt. Ez leegyszerűsítve azt eredményezi, hogy a fénymásolt végrendelet figyelembevételével kijelölt végrehajtó a hagyatéki vagyon felett Vajna Tímeára való tekintet nélkül rendelkezhet a hagyatéki tartozások visszafizetése érdekében.
Szerző
Frissítve: 2019.10.11. 10:46

Szijjártó hülyét csinált Orbán biztosjelöltjéből, elismerte, hogy Magyarország blokkolta a Törökországot elítélő EU-nyilatkozatot

Publikálás dátuma
2019.10.10. 20:21

Fotó: KKM/Burger Zsolt / MTI
Szerinte jó Magyarországnak, ami Szíriában történik.
Várhelyi Olivér, Brüsszeli EU-nagykövet, a magyar kormány biztosjelöltje tömör Twitter-posztban reagált szerda este a Spiegel nem sokkal korábban közzétett információjára, mely szerint Magyarország vétója miatt nem tudtak elfogadni egy nyilatkozatot, amelyben az EU Törökország újabb menekülthullámot kockáztató beavatkozása ellen emelt szót. Várhelyi megkapta a kérdést, hogy miért, amire annyit reagált:
fake news.

Ehhez képest Szijjártó Péter ma a hvg.hu-nak adott nyilatkozatában kerek perec kijelentette, hogy Magyarország bizony sokáig blokkolta a nyilatkozat elfogadását és csak azután engedtek, hogy megállapodtak, a külügyi főképviselő nyilatkozataként hangzik el. A riporter még egyszer rákérdezett:  - Ha jól értettem, a vétóról szóló pletykák igazak?  - Ezek nem pletykák, én nagyon sokáig gátoltam ennek a nyilatkozatnak az elfogadását - válaszolta erre Szijjártó Péter.    A miniszter két indokkal magyarázta a blokkolást. Egyrészt szerinte az EU-nak nem kellene mindenbe beleszólnia („az EU a globális politikai hitelességét amortizálja azzal, hogy egyesek azt gondolják Brüsszelben, nekünk mindenben véleményt kell nyilvánítani”), másrészt úgy véli, hogy a török támadás biztonságot hoz a régióban, így az onnan elmenekült emberek hazatérhetnek. („A törökök azon dolgoznak, hogy a 4 millió szír menekült hazatérhessen. Minden, ami elősegíti, hogy az emberek a saját hazájukban békében, biztonságban éljenek, az szerintünk jó.”) A támadás megindulása után mindenesetre több tízezren menekültek el a török hadsereg elől. Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője arra is figyelmeztet, hogy a török kormány a kurdok lakta térségbe telepítené be a zömében arab és turkomán etnikumú szír menekültet. A tervezett szíriai biztonsági övezetben így megbomlana a törékeny politikai és etnikai egyensúly, ráadásul a török katonai beavatkozás az Iszlám Állam elleni küzdelmet is hátráltathatja. 
Szerző
Frissítve: 2019.10.10. 21:05

Valami bűzlik Dunaharasztiban és ezt nagyon megszenvedik az ott élők

Publikálás dátuma
2019.10.10. 19:54

Fotó: Rákóczy Lia
Többnyire kisgyerekes családok életét keseríti meg az önkormányzati engedéllyel közelükben működő aszfaltüzem.
Majmot csináltak belőlük, jól átverték őket – mondja a Határ úti lakóparkban élőkről egy férfi, aki Dunaharaszti másik felén lakik. Az ott élők keserűen csak annyit ismételgetnek: csapdában vagyunk. A szélső házaktól mindössze 400 méterre ugyanis egy aszfaltkeverő üzem működik, annak telephelyén pedig tudomásuk szerint egyéb útépítéshez szükséges anyagokat is tárolnak. Ha lemossuk a kocsit, két óra múlva sárgás por ül rajta – hangzik a panasz, de a legtöbben az elviselhetetlen kátrányos aszfaltszag miatt vannak kiborulva, ami teljesen kiszámíthatatlan időpontokban beteríti a környéket. Ilyenkor nem lehet szellőztetni, a kiteregetett ruhákat újra ki kell mosni. Kisgyerekes anyukák sorolják, hogy hány kicsi kruppos vagy asztmás a környéken.
Nagyjából ezer méterre a gyártól van két óvoda és egy iskola is, a gyerekek sokszor egész nap émelyegnek – teszik hozzá. Úgy kell ezt elképzelni, hogy az aszfaltüzem egy kis dombon van, a szag pedig, mint sok kis pingponglabda, legurul hozzánk a völgybe és ott megáll – idéz egy szakembert egyikük. A dunaharaszti botrány gyökerei 1998-ig nyúlnak vissza, amikor a helyi építési szabályzat lakóterületnek jelölte ki a Határ út északi oldalát, az első házakra azonban csak 2002-ben kezdték kiadni az építési engedélyeket, a legtöbb házat 2005-2006-ban húzták fel. Az önkormányzat, pontosabban a közvetlenül megszólított polgármester ugyan nem válaszolt a kérdéseinkre, de egy 2009-ben született képviselői kérdéssorra reagálva még azt írta, hogy a helyi szabályozási terv elfogadásakor még senki nem tudta, milyen konkrét tevékenységet végeznek majd a gazdasági területen.
Ezt tudják az ide költözők is, épp ezért teszik felelőssé az önkormányzatot, hogy a megkezdett építkezések ellenére 2003 év végén eladta a pár száz méterre lévő területet az EGÚT Egri Útépítő Rt.-nek (jogutódja a Colas Hungária Zrt.), majd 2007-ben – a próbaüzem alatt érkező lakossági panaszokra fittyet hányva - használatbavételi engedélyt adott ki az aszfaltkeverő telepre. Az építkezőket előtte azzal nyugtatták, hogy csak laboratóriumot működtet az útépítő cég a városban, később meg azzal, hogy csak az M0-ás körgyűrű befejezéséig lesz szükség az aszfaltkeverőre. Azt, hogy a terület az önkormányzaté volt, Szalay László polgármester soha nem tagadta, de azt csak a helyiek tudták, a többnyire a fővárosból érkező betelepülők nem, hogy valójában egy szemétteleptől szabadultak meg az adásvétellel. Az idézett képviselői interpelláció egyik kérdése is arra vonatkozott, igaz-e, hogy a kommunális hulladék közé veszélyes anyagok is kerültek, s ennek nyomait akarta elfedni a város vezetése az aszfaltüzem engedélyezésével. A városi legenda szerint az üzlettel így mindegyik fél jól járt. Erre a felvetésre azonban már tíz éve sem reagált a polgármester a tiltakozóknak írt majdnem hatoldalas válaszában. A lakosság akkor még betekinthetett a hivatali iratokba, azóta a hangadókat már nem engedik be az irodákba sem, sőt olyannal is beszéltünk, akit az ügyintézők állítólag figyelmeztettek, hagyja abba a tiltakozó akciókat, mert pontosan tudják, hol lakik.

Fordulat

 A jogász végzettségű Szalay László 2002 óta vezeti Dunaharasztit, vagyis az aszfaltkeverő üzem körüli valamennyi döntés az ő irányítása alatt történt. Akkor és 2006-ban is MSZP-SZDSZ támogatással indult, 2010-ben hat helyi civil szervezet sorakozott fel mögötte, 2014-ben függetlenként nyert, ahogy idén is így szerepel a valasztas.hu jelöltlistáján. Azt, hogy kormánypárti hátszelet kapott, csak a Fidesz kampánykiadványaiból lehet kiolvasni, ahol közös fotón mutatják a körzet fideszes parlamenti képviselőjével, Pánczél Károllyal.

A Határ úti beépített területen élők rendszeresen betelefonálnak most is a polgármesteri hivatalba, ha kibírhatatlan a szag, és füst terül szét az aszfalttorony fölött, de azt mondják, csak egyetlen hivatalnok volt, aki azonnal kiment hozzájuk és jegyzőkönyvbe vette a helyzetet. Úgy tudják, a jegyzőkönyvek nincsenek meg, a tisztviselő sem dolgozik már a városnak, minden egyéb mérés pedig a szabályoknak megfelelő értékeket mutat. Feltételezik, hogy ellenőrzés előtt figyelmeztetik az üzem vezetőit, mert ilyenkor akár hetekre is leáll a termelés, de ezt természetesen nem tudják igazolni. Fordultak már mindenkihez, megyei kormányhivatalhoz, a korábbi Földművelésügyi Minisztériumhoz és az ombudsmanhoz, de ügyükkel csak utóbbi foglalkozott, s hivatalos elmarasztaló szakvélemények hiányában ő sem tehetett érdemben semmit a lakókért. A polgármester korábban idézett válasza pedig nem kis cinizmussal így intézi el a környéken élők életét megkeserítő bűz kérdését: „kétségtelen, hogy a kátrányszag kellemetlen, zavaró hatású, de a szaglásunk jóval érzékenyebb annál, mint amennyire az egészségünk ténylegesen veszélyben van”.
A Határ úthoz közeli utcákban az ingatlanok értéke egyharmaddal kevesebb, mint a tiszta levegőjű városrészekben, aki teheti, próbál szabadulni otthonától, és költözik Dunaharaszti másik végébe vagy egy szomszédos településre. A házak és az üzem közötti pár száz méteres föld is ki van amúgy parcellázva, oda is házakat terveztek, de az üzem közelsége miatt itt már nem engedte az önkormányzat az építkezéseket. Akik a haszon reményében korábban megvették a földet, szintén csapdában vannak, hisz jóformán semmire nem tudják használni a tulajdonukat. A felvetésre, hogy miért nem indítanak birtokháborítási eljárást a szag miatt, hisz közvetlen telekszomszédként ezt megtehetnék, az egyik érintett csak legyintett. Okosak ezek a fiúk – mondta-, az ipartelep felől volt egy mezőgazdasági út az egykori tsz tulajdonában, amit átminősített az önkormányzat mezőgazdasági területté, így már nem mi vagyunk a közvetlenül határos terület, a hivatal pedig értelemszerűen nem indít ilyen eljárást – sorolta a következő trükköt. A földsáv tulajdonosai között volt, aki pert indított az átverés miatt, Legfelsőbb Bíróságig vitte az ügyet és komoly kártérítést kapott, de a többiek nem voltak ilyen szívósak. A Határ út környékén élők azt mondják, rajtuk már csak az segítene, ha megváltozna Dunaharaszti vezetésének összetétele, de tudják, hogy a település más részein élők, különösen a beköltözők nem kaptak ilyen pofonokat, tehát kevésbé látják át a helyi mutyikat, egy nem is kis kör pedig ilyen-olyan megbízásokkal, munkalehetőséggel vált lekötelezetté. Annyit tehetnek, hogy vasárnap ezekből az utcákból mindenki elmegy szavazni.

A kihívó

Az építőmérnöki végzettségű, jelenleg beruházási vezetőként dolgozó Barabás Emőke néhány évet lehúzott a dunaharaszti polgármesteri hivatalban is, így nemcsak helyi lakosként, hanem sokat látott szakemberként is azt mondja, ideje változtatni az eddigi módszereken. Úgy látja, az önkormányzat felelőssége az aszfaltkeverő telep ügyében vitathatatlan, már a telek eladásánál sem járt el a megfelelő gondossággal, hiszen a lakóterület közelsége akkor már adott volt.Így kötelessége a lakók érdekképviseletét határozottan felvállalni, még akkor is, ha a cég az egyik meghatározó adófizetője a városnak. Azt mondta lapunknak, megválasztása után azonnal megkeresi a Colas vezetését, bekéri és környezetvédelmi szempontból átvizsgáltatja az aszfaltüzem dokumentumait. Ha valóban minden szabályos, ahogy az eddigi vezetés állítja, akkor is beszerezne szakvéleményeket, hogy miként lehetne megszüntetni teljesen a lakosság komfortérzetét romboló szagot, majd a lehetőségek ismeretében tárgyalást kezdeményezne a telep tulajdonosával, hogy akár közös költségviseléssel, de megoldást találjanak a problémára. A tárgyalásokba bevonná a lakóközösség delegáltját és a körzet önkormányzati képviselőjét is.

Nem a világcéggel van bajuk

 A világ 50 országának építőiparában jelenlévő francia Colas 1991 óta működik Magyarországon is, 1998-ban alapította meg a Colas Hungária Építőipari Kft.-t, majd a Gazdasági Versenyhivatal 2000-ben engedélyezte, hogy a magyar vállalat bekebelezzen 3 hazai építő céget és két bányavállalatot. Ebben a csomagban szerezte meg a Colas a Dunaharasztin működő aszfalttelep eredeti tulajdonosát, az EGÚT Egri Útépítő Rt.-t is. Az autópályák, gyorsforgalmi utak, közutak és kerékpárutak építésére, városfejlesztési projektek megvalósítására indított közbeszerzéseken rendszeresen nyertes vállalat jelenleg kilenc aszfaltkeverőt működtet Magyarországon, ezek egyike, egy mobil torony van Dunaharasztin. A keverőt az M3-as autópálya legújabb szakaszának megépítése után Nyíregyházáról telepítették át ide.

Témák
Dunaharaszti