"Együtt vesszük vissza Budapestet" - Karácsony Gergely a zöld és szabad városról

Publikálás dátuma
2019.10.11. 07:20

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Tisztességesen, nyitottan vezetjük majd a várost, és bebizonyítjuk, lehetne ilyen az egész ország is – állítja Karácsony Gergely az ellenzék közös főpolgármester-jelöltje.
A budapestiek 48 százaléka önt szeretné főpolgármesterének, és pont ennyien akarják Tarlós Istvánt is – azaz érdemi a verseny. Ha ön győz, mennyiben különbözik majd a főváros attól a Budapesttől, amit most ismerünk? Budapest zöld lesz és szabad. Más lesz a hangulat, az emberek azt érzik, hogy Budapest róluk szól. A városházára bárki besétálhat, ott lakik majd az összes fontos civil szervezet, ki lesznek állítva a fontos projektek – és az önkormányzat kikéri majd az itt élők véleményét minden fontos kérdésben.

Helyi népszavazásra gondol? Van annál gyorsabb véleménynyilvánítási forma is az online világban, de igen, nagyon fontos ügyekben lesz referendum.

Mond példát? A dugódíjról biztos megkérdezném a budapestieket.

Bevezeti? Előbb meg kell teremteni a feltételeit. Az én Budapestem többek között épp azért lesz más, mert rengeteg P+R -parkoló építünk, így csillapodik az autósforgalom, Pesten is lesz fonódó villamoshálózat, több tízezer fát ültetünk, parkokat teremtünk – például Ferencvárosban, és Csepelen, ott, ahol a kormány most stadionokat akar felhúzni. A dugódíj kapcsán pedig a stockholmi példa alapján, az ideiglenes bevezetés után a budapestiekre bíznám a döntést, hiszen ez az ő életükről szól, és itt az ideje, hogy kimondjuk: semmit rólunk nélkülünk.
A vízió mellett a csapat is adott? Természetesen. Elárul neveket? Korai lenne. Ennyire titkos? Legalább egy vagy két főpolgármester-helyettest mondjon. Nincs ebben semmi titkolnivaló, de meg kell várnom a választás eredményét, hiszen a szabályok szerint kerületi polgármester nem lehet a helyettesem. Márpedig egy-két favoritom polgármesterjelöltként is rajthoz áll, és őszintén remélem, hogy győz, így nekem más helyettes után kell nézni. De az biztos, hogy koalíciós kormányzást szeretnék. A Fidesszel is, ha konstruktív? Meglepődnék. Nekem ettől még nagyon szimpatikus a bécsi modell, amelyben a zöldektől kezdve a szélsőjobbig mindenki delegál egy főpolgármester-helyettest. Zuglóban a testületben erős volt a Fidesz-frakció, így volt képviseletük – pontosabban a választóiknak – alpolgármesterként. Nem bánta meg? Elértünk közös eredményeket. Az persze abszurd, amikor a kampányban csak a pártpolitika számít, így a saját helyettesem csepüli azt a területet, aminek egyébként ő volt a felelőse. De hát ilyen a Fidesz-tempó.
Az idézett kutatás azt is egyértelművé teszi, hogy a stabil pártpreferenciákkal bírókat a hatalom és az ellenzék egyaránt mozgósította. A döntés a bizonytalanok kezében van. Ha egyetlen ponton különbséget kellene kiemelni ön és Tarlós István között, mi lenne az? Hogy az enyém egy életpárti program. Nem sommás-populista mondás ez? Úgy gondolja? Magyarországon 10-ből 8 75 év alatti ember azért hal meg, mert nem jut megfelelő színvonalú egészségügyi ellátáshoz. Mit mond erre Tarlós István? Hogy nem az ő dolga. Márpedig főpolgármesterként bele fogom kiabálni mindenki fülébe, ha kell még Tarlós hangosbeszélőjét is kölcsönkérem, hogy nem halhatnak meg emberek amiatt, mert nem jut elég pénz az egészségügyre. Ez nem pártpolitikai kérdés. A fideszes szülő gyereke ugyanúgy lehet asztmás ebben a borzasztó levegőjű városban, ahogy a párbeszédes fiatalasszony apukája elkaphat egy kórházi fertőzést, a klímaváltozás hatásaitól is ugyanúgy szenvednek a betontengerben. Számomra az emberei életnél nincs fontosabb, és ma Budapest levegője, veszélyes közlekedése, roncsolt kórházai mind rövidítik az életünket.
Beszéljünk konkrétumokról. Azt mondta, leginkább a kötöttpályás közlekedésben hisz. Mi végezhető el a ciklus végéig? Az Újpestről bejövő, a Lehel úton megálló 14-es villamost a Nyugati téren keresztül át lehet vinni a Deák térig, és onnan egészen Budáig. Ez lenne a „pesti fonódó”. Ha ez kész, akkor el kell döntenünk, szükség van-e a hármas metró meghosszabbítására. Ennek elsősorban az lenne értelme, ha – akár a vonattal összekötve – kivinnénk Dunakeszire. Azaz P+R parkolókkal meg tudnánk fogni az agglomerációból beáradó forgalmat. A pesti fonódó mellett ebbe a ciklusba még a 2-es metró és a gödöllői HÉV összekötése fér bele, mindkét projekt uniós forrásból is finanszírozható. Másik fontos vállalása a szociális bérlakás építés… ... Nemcsak szociális, hanem közösségi is. Az előbbi egyértelmű: rászoruló családoknak az önkormányzatok kiutalnak otthonokat. Fontos, hogy ezeket a lepusztult ingatlanokat élhetőbbé tegyük, illetve újakat építsünk. Közösségi lakásokat pedig kétféleképpen lehet teremteni. Ma Budapesten, leginkább a jogbizonytalanság miatt lakások tízezrei állnak üresen. Egy fővárosi, önkormányzati lakásügynökség nyomott áron, azaz kisebb, de biztos hasznot biztosítva, lakások ezreit bérelhetné ki, és ezeket oszthatná el – ez a bérlőknek havi több tízezer forint megtakarítást jelentene. Mert ne tévedjünk: Budapesten a lakhatás már nemcsak a szegények gondja, hanem a középosztálybelieké is. A másik közösségi modell, hogy az önkormányzat lakásszövetkezetekbe száll be, és profitmenetesen építi fel azokat – például a kerület telket ad, és azonnal jóval kisebb a költség. Hadd tegyem hozzá: a közösségi lakásokkal javítani lehetne a közszolgáltatások minőségét is. Ha egy önkormányzati hivatali dolgozónak vagy épp egy óvónőnek, védőnőnek, tanárnak így sikerül a piacinál alacsonyabb áron otthont biztosítani, akkor talán nem lesz pályaelhagyó. Az én jövőképemben az önkormányzati intézmények dolgozói tipikusan önkormányzati lakásban élnek – de nem lepukkant, mocskos ingatlanokban.
Csakhogy egy ilyen otthonprogramra a kerületeknek és a fővárosnak is pénz kell. Budapest mintegy 250 milliárdos költségvetését év végére viszont 150 milliárdos tartozás terheli. Miképp lehet ezt az adóssághegyet elhordani? Az alapvető probléma, hogy a fővárosban megtermelt GDP 2 százaléka marad Budapestnél – száz forintból kettő. Hadd tegyem hozzá, Berlinben ez az arány 22 százalék. Ha ez a 2 százalék 3-4 lenne, akkor Budapest uniós támogatások nélkül is működne. Csakhogy a várost kiszárító adópolitika felülírásához valószínűleg kormányváltás kell. Az a legjobb esetben is két és fél év. Addig? Bevételeket kell szerezni. Ilyen a Tiborcz-adó, az 500 millió forintnál értékesebb ingatlanok megsarcolása. Visszaveszünk a pénzből, amit a Fidesz oligarchái elvettek Budapesttől, ez az igazságosság elvén befolyó pluszpénz.
Más ötletük is van? Akad. Többet fizethetnek például a jövőben az óriásplakátok vagy a kaszinók is. De nagyon komolyan dolgozunk rajta és kézzelfogható az esélye is, hogy az Európai Unióból a korrupt kormány kikerülésével közvetlenül juthatnak forráshoz a városok. A Tiborcz-adó, vagy éppen a stadionstop azt mutatta, hogy hosszú idő óta először voltak üzenetei egy ellenzéki kampánynak. Mennyire írták felül ezeket a mondásokat, hogy sorra buktak ki a különböző beszélgetések, legyen szó egy kispesti politikusról, vagy épp az ön kiszivárgott véleményéről? A Fidesz érdeke, hogy a politika egy mocsár legyen. Amikor mi vitát akartunk provokálni Tarlós Istvánnal, akkor segíteni akartunk neki, hogy elmondhassa végre a programját – hiszen arról még a kormánypárti média sem ejt egy szót sem. Valószínűleg azért, mert Tarlósnak nincsen programja. Amikor a TV2 gyalázatosan betámadta László Imrét, akkor végignéztem egy Tényeket, pedig amúgy nem csinálok ilyesmit. Szóval a TV2 híradójából úgy tűnt, mintha Tarlós nem létezne, visszalépett volna. Ha beszél, akkor meg rólam beszél. Nyilván azért, mert bennem látja a város jövőjét. Szóval nemcsak Budapestet kell visszavennünk, hanem a politikát is – vissza kell szereznünk a becsületét. Azzal, hogy tudjuk, a magánérdeknél mindig, minden körülmények között előrébb való a közösség érdeke. Azzal, hogy tisztességesen, nyitottan, becsülettel vezetjük a várost. Hogy bebizonyítjuk: Budapest olyan, mint amilyen az ország lehetne. Véget kell vetni ennek a romlott és erkölcstelen politikának, amiben a fideszesek nemcsak bort isznak, miközben vizet prédikálnak, de kokainnal ütik fel a borukat.
A Borkai Zsolt-féle videóról beszél? Igen. Meggyőződésem, hogy egy belső leszámolás eredménye. Miközben a lényeg az: szisztematikusan, előre megfontolt szándékkal rabolnak ki egy várost. És ez nem egyedi eset, ez nem Borkai-ügy, ez a városvezetés fideszes modellje. Belső leszámolásról beszél: ki meri jelenteni, hogy az ön kiszivárgott szavait nem belülről adták ki? Tökéletesen biztos vagyok benne. És mit gondol: miközben cifrákat mond baloldali politikusokról, miért nem lett belőle őszödi beszéd? Mert én azt mondom nyíltan, mint belső beszélgetésének, legfeljebb más szavakkal. Mert nekem világosak az elveim, erős a hitem. Valószínűleg több hónapon keresztül lehallgattak minket, és mindössze ezt sikerült összevágni – például kiderül, hogy én nem tolerálom a korrupciót. Egyrészt. Másrészt az ellenzéki szavazók azt várták hat nagyon különböző párttól, hogy egyezzenek meg. És mi legyártottuk ezt az összefogást. A választókat pedig nem érdekli, milyen belső viták árán. A lényeg az, hogy mi most egy csapat vagyunk. És együtt vesszük vissza Budapestet október 13-án.
Szerző

Lefagyasztotta a belügyet az ORFK-n történt zaklatási ügy

Publikálás dátuma
2019.10.11. 07:12

Fotó: Zagyi Tibor / Népszava
A Központi Nyomozó Főügyészség ugyan eljárást indított, de „sajtóérdeklődésre számot tartó fejlemény az ügyben nem történt, gyanúsítotti kihallgatásra továbbra sem került sor”.
Nyugtalanítónak tartja a Transparency International Magyarország azokat az információkat, amelyek az Országos Rendőr-főkapitányságon (ORFK) belüli zaklatási ügyről láttak napvilágot. Cikkeink nyomán a szervezet vizsgálatot kezdeményezett Pintér Sándor belügyminiszternél. A tárca hallgat, és egyelőre annak sincs jele, hogy a Központi Nyomozó Főügyészég nagy erőkkel folytatná a nyomozást. A Népszava a közelmúltban többször foglalkozott az esettel. Az ORFK egyik ezredesének „magánéleti kapcsolata” volt közvetlen felettesével, egy vezérőrnaggyal. A nő szakított a férfival, ezt követően a vezérőrnagy – az ezredes elmondása szerint – hónapokon keresztül zaklatta és fenyegette, majd bántalmazta őt. A nő látleletet vetetett fel sérüléseiről, és a szolgálati utat megtartva jelentette az esetet Balogh János országos rendőrfőkapitánynak. Az ezredes – mivel úgy érzékelte: azon túl, hogy őt „átrendelték” más szolgálati helyre, semmi nem történik – feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen. Az ORFK kezdetben nem adott konkrét választ arra a kérdésünkre, hogy az országos rendőrfőkapitány milyen intézkedést tett a panasz kivizsgálására. A rendőrség csak első cikkünk megjelenése, a botrány kirobbanása után közölte, hogy Balogh János továbbította az ezredes bejelentését az ügyészséghez. A bántalmazott rendőrnő minderről a sajtóból értesült. A birtokunkban lévő dokumentum szerint a Transparency International Magyarország sem volt maradéktalanul elégedett a rendőrségi tájékoztatással. Szeptember közepén a szervezet képviseletében Martin József Péter ügyvezető igazgató és Ligeti Miklós jogi igazgató kezdeményezéssel fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez: annak kivizsgálására kérték a Belügyminisztériumot, hogy akár az ORFK vezetője, akár más tisztségviselő hibázott-e a bejelentés kezelése során. A Transparency „mulasztás vagy más eljárási hiba feltárása esetén annak orvoslására és a felelősök elszámoltatására”, továbbá a „bejelentést tévő személy megfelelő védelméről történő gondoskodásra” is kérte a belügyminisztert. A szervezet kiemelten fontosnak tartja ugyanis, hogy a rendőrezredest se a bejelentés megtétele, se amiatt ne érje semmiféle, akár a szolgálati jogviszonyra vonatkozó jogszabályon alapuló, akár más természetű hátrány, hogy ügyéről a sajtó útján tájékoztatta a nyilvánosságot. Tekintettel arra, hogy a belügyi tárcától hetekig semmifajta reagálás nem érkezett, lapunk is kérdéseket küldött Pintér Sándornak. Úgy látszik, a zaklatásos ügytől lefagyott a minisztérium: eddig szerkesztőségünk sem kapott választ. A Központi Nyomozó Főügyészség alárendelt megsértésének vétsége és más bűncselekmény miatt indított eljárást. Ahogyan azt szeptember 12-én megírtuk, az ezredest tanúként már meghallgatták. Múlt héten ismét megkerestük a főügyészséget. A nyomozás állására vonatkozó kérdésünkre kiderült, hogy „sajtóérdeklődésre számot tartó fejlemény az ügyben nem történt, gyanúsítotti kihallgatásra továbbra sem került sor”.
Szerző
Témák
zaklatás

Szijjártót ötvenkét fős TEK-es testőrség védi évi félmilliárdért

Publikálás dátuma
2019.10.11. 06:00

Fotó: Mateus Bonomi / AGIF
Félszáz embert szán a kormány Szijjártó Péter külügyminiszter személyi biztosítására – derült ki a TEK beszámolójából, de azt titkolják, hogy mi indokolja a védelmi csapatának nagyságát.
Szijjártó Péter külügyminiszter egy kormányhatározat alapján állandó védelmet kap tavaly július óta, ám az eddig nem derült ki, hogy a gyakorlatban mit jelent "személyi biztosítása". A Terrorelhárítási Központ (TEK) 2018-as költségvetési beszámolójából viszont már kiolvasható néhány részlet. Erre a feladatra a TEK 52 státuszt kapott, amit fel is töltöttek: 51 hivatásos rendőrt és egy közalkalmazottat vettek fel, vagy csoportosítottak át. Vagyis összesen félszáz speciálisan képzett rendőr óvja Szijjártó Péter biztonságát, nyugalmát a hét minden napján. A külügyminiszter védelme nem olcsó mulatság: az már korábban, a tavalyi kormányhatározatból kiderült, hogy 2018 második félévében a kiadásokra 504 millió forintot kaptak a terrorelhárítók. A félmilliárd forintból a felszerelésekre 172 millió forint ment el, a személyi költségekre 224 milliót költöttek, a maradékból fizették a vélhetően az utazásokkal kapcsolatos egyéb dologi kiadásokat. A TEK 2017-es zárszámadásából az is kiderül, hogy két éve a TEK még "csak" 59 külföldi útján biztosította Szijjártó Pétert. A TEK lapunk érdeklődésére azt nem árulta el, mi indokolta, hogy az államfő, a házelnök, a kormányfő, a legfőbb ügyész az alkotmánybíróság és a kúria elnöke mellett a külügyminiszternek is járjon állandó személyi védelem. A TEK-nél tavaly 1671 ember dolgozott, és három terület, a felderítési, a személyvédelmi továbbá a műveleti igazgatóságok között oszlott meg a létszám. Azt, hogy mely területhez hány ember tartozik, minősített információként kezeli a TEK. Az viszont biztos, hogy az 52 fős létszámfeltöltés jelentősnek mondható. Az utolsó információ a TEK Személyvédelmi területének tevékenységéről még 2016-ból származik: akkor a még épülő Karmelita-kolostor védelmére 35 személyvédelmi státuszt kapott a terrorelhárítás. Tavaly a fél éves tevékenységre kapott a TEK 504 millió forintot, ha ebből levonjuk az egyszeri beszerzési költségeket, akkor is évente bruttó 650-700 millió forintba kerülhet csak a külügyminiszter biztosítása. Ez nettó fél milliárd forintos éves számlát jelenhet. A Külügyminisztériumot és a TEK-et is megkerestük, hogy megtudjuk, mi indokolja Szijjártó Péter védelmi csapatának nagyságát. A tárca nem válaszolt. A TEK Társadalmi Kapcsolatok Osztálya megerősítette, hogy a külügyminisztert a nap 24 órájában – hivatalos és magánprogramjain egyaránt – megilleti a személyvédelem. Ennek részletei, konkrét számadatai azonban a TEK szerint nem nyilvánosak. Általánosságban azonban annyit elmondtak: "A 24 órás személyvédelem megszervezése a veszélyeztetettség figyelembe vételével történik, melynek során számolni kell a programhelyek előkészítését és helyszínbiztosítását ellátó, a személy- és lakásbiztosítást végrehajtó, valamint a biztonsági gépjárművezetői feladatokat végző állománnyal." Szijjártó Péteren kívül a köztársasági elnök, a házelnök, a miniszterelnök, a legfőbb ügyész az alkotmánybíróság és a kúria elnöke kap állandó személyi védelmet. Ugyanakkor a TEK csupán a miniszterelnök, a legfőbb ügyész és most már Szijjártó védelmét látja el. Emellett ez a testület biztosít a belügyminiszter utasításai alapján – általában évi tíz-húsz alkalommal – kisebb-nagyobb külföldi delegációkat. A többi közjogi méltóság védelméről más rendvédelmi szervek gondoskodnak, például a készenléti rendőrség vagy az országgyűlési őrség.  

A konyhába is benéznek a TEK-esek

 A TEK 2017-es zárszámadási beszámolójából derült ki, hogy tavalyelőtt a miniszterelnök és a legfőbb ügyész védelme megközelítőleg 800 belföldi hivatalos- és magánprogram, valamint külföldi kiutazás biztosítását foglalta magában. A feladatok végrehajtását végző munkatársak több mint 7000 ellenőrzést végeztek különböző adattárakban, továbbá összesen több mint 600 protokoll- és biztonsági-előkészítést, megelőző biztosítást, fotó-videó biztosítást, valamint a megelőző-védelmi tevékenység keretében személyek beazonosítását látták el. A CBRN (vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris biztonság) szakterület munkatársai több mint 1400 élelmiszer-biztonsági ellenőrzést, laborvizsgálatot végeztek el a két közjogi méltóság biztosítása során.

Szerző