Három autóst csapott agyon egy leszakadó kínai autópályahíd

Publikálás dátuma
2019.10.11. 07:43

Fotó: Li Bo / Xinhua News Agency
Az autósokra ráeső hídról két teherautó és három autó zuhant le, a balesetnek további két sérültje is van.
Leszakadt egy autópályahíd a kínai Csiangszu tartományában csütörtökön, három ember halálát okozva - jelentette a Hszinhua kínai állami hírügynökség. A Sanghaj mellett, a Jangce folyó partján fekvő Vuhsziban található híd három autóra zuhant rá, és végzett a bennük ülőkkel.
A balesetnek további két sérültje is van. A hídról két teherautó és három autó zuhant le. A hatóságok vizsgálják, hogy mi okozta a tragédiát.
Témák
Kína hídomlás

Szabad szemmel: Karácsony győzelme megmutatná, hogy repedések vannak Orbán budapesti támogatottságában

Publikálás dátuma
2019.10.11. 06:38

Nemzetközi sajtószemle, 2019. október 11.
New York Times/Reuters 10 év óta a legnagyobb győzelem lenne a magyar ellenzék számára, ha Karácsony Gergely képes volna kiütni a nyeregből Tarlós Istvánt. A verseny egyre szorosabbnak tűnik, de a kimenetel nem érinti Orbán hatalmát, mivel azt alátámasztja a jó gazdasági helyzet, a keményen bevándorlás-ellenes retorika, valamint a bérek jelentős emelkedése. A Fidesz továbbra is igen népszerű vidéken. Azon kívül csak 3 év múlva lesznek általános választások, és a kormánypárt nagy többségre támaszkodhat az Országgyűlésben. Ám ha Karácsony felül tudna kerekedni, az megmutatná, hogy repedések vannak a miniszterelnök fővárosi támogatottságában. Ezt Novák Zoltán úgy fogalmazza meg a Méltányosság Központtól, hogy a hatalom helyzete nem inogna meg, viszont meggyengülhet a legyőzhetetlenségébe vetett hit. Mindenesetre holnapután vizsgázik az ellenzéki összefogás stratégiája. A londoni Teneo Intelligence elemzője, Otilia Dhand azt mondja: most majd kiderül, erősödik-e tömegigény az ellenzék fő pártjai esetében. Merthogy a középbal tökéletesen lejáratta magát gazdasági téren, ám ezek az arcok még mindig nem tűntek el a színről. Ha bármit el akarnak érni, igazi alternatívát kell kínálniuk az ország irányítására. Ezt úgy tudják megtenni, ha helyben jól végzik a dolgukat és meggyőzik az embereket, hogy helyesen voksoltak.  
FT Ritka módon összefogtak Budapesten Orbán ellenfelei és Isztambul példája nyomán azt remélik, hogy a főváros a vasárnapi siker esetén ugródeszka lesz a Fidesz legyőzésére. A Karácsony körül létrejött koalíció azonban törékeny, egyetlen dolog tartja össze: támogatói torkig vannak a miniszterelnökkel. Bíznak abban, hogy sokatmondó csapást visznek be vasárnap a Fidesznek. Az ellenzék polgármester-jelöltje úgy nyilatkozott, hogy a település a haladó erők erődje lehet egy konzervatív erős ember által vezetett országban. Ám szerinte a magyar emberek jobban félnek a közéleti szerepvállalástól, mint a törökök, pedig Erdogan rendszere bizonyos tekintetben még tekintélyelvűbb. Karácsony kampányanyagait Szlovákiában kellett kinyomtatni, mert nem találtak hazai üzletembert, amely el merte volna vállalni a megbízást. A kérdés az, korlátozza-e jövőben bármi is a hatalmon lévő párt korlátlan uralmát, jegyzi meg Juhász Attila a Political Capitaltől. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy az áttörés reményt és lendületet adna az Orbánnal szembenálló tábornak. De azt még utóbbi képviselői is elismerik, hogy Tarlósnak van bázisa a saját hívein túl is. Mráz Ágoston Sámuel, a kormány által támogatott Nézőpont Intézet vezetője úgy véli viszont, hogy kudarc esetén az ellenzék a nulláról kezdheti a küzdelmet, ráadásul várhatóan szétesik és ismét egymással hadakozik. Juhász Attila rámutat, hogy a Fidesz Putyint utánozva, titkos felvételekkel igyekszik lejáratni a riválisokat. Karácsony is elismeri: még ha győz is, a kétharmaddal a Fidesz még inkább megnyirbálhatja az önkormányzatok jogkörét. Így a tét az, hogy egyáltalán lehetséges lesz-e a helyi politika.
Politico Aggasztónak tartja a Magyarországon és Lengyelországban tapasztalható politikai változásokat Jourová, aki az értékekért, illetve az átláthatóságért felelős alelnök lesz az új Bizottságban. A cseh politikus, aki Babis pártjának tagja, azt mondta, új tisztségében mindent el akar követni, nehogy egyes kormányok visszatérjenek a rendszerváltás előtti idők gyakorlatához, azaz örökre bebetonozzák magukat a hatalomba, a választások ne legyenek teljes mértékben szabadok, a köztévé pedig ismét állami tévé legyen. Közölte: ezt olyasvalakiként mondja, aki a fél életét egy nem demokratikus rezsimben élte le.
Daily Telegraph Fel van adva a lecke Macronnak, miután megalázó bosszút állt rajta az Európai Parlament, amiért nem a néppárti Weber lett a Bizottság vezetője. Mivel a képviselők döntése nyomán az elnök jelöltje, Goulard immár nem lehet biztos, az EPP várhatóan fokozza a nyomást, hogy a francia államfő az eddigi Brexit-főtárgyalót, a konzervatív Barnier-t delegálja Brüsszelbe. Ő már kétszer is volt az EU végrehajtó testületének tagja. Csakhogy Macron szemszögéből az a baja, hogy nem a „Megújitjuk Európát”-frakció tagja. Különben kiszivárgott egy bizalmas üzenet, amelyet a Néppárt küldött szét saját képviselőinek még az újabb meghallgatás előtt, és azt jelezte, hogy Goulard-t elbuktatják, de a címzettek ne szóljanak róla senkinek sem előre. Von der Leyen tervezett csapatából, Trócsányi és a román jelölt után, már a 3. ember vall kudarcot, ami példátlan, de az is különleges, hogy egy francia kiszemelt nem tudja venni az akadályt.  
Süddeutsche Zeitung Figyelmeztetést kapott Strasbourgból a francia államfő, ám hogy a politikus a Bizottság leendő elnökét tette felelőssé Párizs jelöltjének kudarcáért, az nem sok jót ígér von der Leyennek. Mindenesetre az EP megmutatta erejét, mert arra még nem akadt példa, hogy az egyik nagy tagállam képviselője elbukott volna a meghallgatáson. De túl nagyok voltak a kételyek Goulard kapcsán, mivel a politikus az Európai Parlament tagjaként havi 10 ezer eurót kasszírozott egy amerikai elemző intézettől. Nem volt ebben semmi törvénytelen, mégis úgy jelent meg, hogy a hölgy vagy félvállról vette képviselői teendőit, vagy szégyentelenül sok pénzt markolt fel. Nagyon helyes, hogy a leendő biztosoktól a lehető legmagasabb erkölcsi színvonalat követelik meg, az viszont nem igaz, hogy itt a Néppárt bosszújáról lenne szó. Hiszen a nemet 82:29 arányban mondták ki, vagyis messze nem csupán a Néppárt értett egyet vele. Ugyanis Strasbourgban sokan meg akarják értetni Macronnal, hogy egyedül nem tudja előbbre vinni Európa ügyét, jó volna, ha komolyabban venné az EP-t. Hogy a párizsi elnöki palota dühöng, amiért az ország egy sorba került Magyarországgal és Romániával, az pontosan érthető. Mégis kicsinyes, hogy az államfő a kudarcért von der Leyent próbálja felelőssé tenni, mondván, hogy hármas francia javaslat alapján ő döntött Goulard mellett. Hiszen az államfő tudta, hogy kényes vizsgálat zajlik a jelölt ellen, így eleve nem lett volna szabad bedobnia a nevét. Az egészből azonban látszik, hogy a Bizottság új vezetője kemény viszályokra számíthat Franciaországgal a jövőben is, arról nem beszélve, hogy igencsak nehéz lesz többséget szereznie az Európai Parlamentben, amikor a legkeményebb kérdések szerepelnek majd napirenden.  
Süddeutsche Zeitung A magyar kormány gyakorlatilag elűzte a CEU-t Budapestről, ám az új otthonra talált Bécsben. Az egyik új, grúz diák azt mondja, azért választotta az egyetemet, mert annak szabad a szelleme, multikulti és színes. Nos, ez pont az, amiért az iskola nemkívánatossá vált a magyar hatóságok szemében. Orbán számára gyanús ez a felfogás, úgyhogy a végén törvénnyel lépett fel ellene. Az intézmény körül, amely jelképpé vált, folyik a harc, és ebből sok mindent megtudni a mai Európáról, a tanszabadságra és általában a demokráciára leselkedő veszélyekről. De arról is, miként lehet ellenük védekezni. Mindenesetre a már idézett grúz hallgató nem érti, miként lehetséges, hogy egy országban egy ennyire klassz egyetem működik, de a hatalom nem becsüli semmire.
Szerző

Megszavazták a bizalmatlansági indítványt, megbukott a román kormány

Publikálás dátuma
2019.10.10. 14:02

Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
Megvonta a bizalmat a román parlament csütörtökön a Viorica Dancila szociáldemokrata miniszterelnök vezette kormánytól.
Sikeres volt a román ellenzék bizalmatlansági indítványa, 238 parlamenti képviselő és szenátor voksolt Viorica Dancila szociáldemokrata kormányának menesztésére. A kabinet megbuktatásához 233 voks kellett. Bár nem ez az első kormánybuktatás Romániában bizalmatlansági indítvány révén, de az első olyan alkalom, amikor a hogyan tovább igen kétséges. 2009-ben a Boc-kormányt, 2012-ben az Ungureanu-kabinetet menesztette ily módon ellenzéke, sőt 2017-ben világpremiernek számító módon a kormányzó szociáldemokrata párt, a PSD, saját miniszterelnökét és kormányát, a Grindeanu-kabinetet váltotta le bizalmatlansági indítvánnyal. Eddig azonban minden esetben megvolt az alternatíva is. Jelenleg viszont nincs olyan párt vagy koalíció, amely többségi kormányt tudna alakítani. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Romániában államfőválasztási kampány van. A voksolás november 24-én lesz, a két fő rivális pedig a megbuktatott kormányfő, Viorica Dancila a PSD színeiben, és a hivatalban lévő elnök, Klaus Johannis, akinek alakulata, a Nemzeti Liberális Párt (PSD) kezdeményezte a bizalmatlansági indítványt. A hivatalos menetrend szerint Johannis most konzultációra hívja a pártokat, utána pedig azt a személyt kéri fel kormányalakításra, akiről úgy gondolja, hogy legnagyobb esélye van működőképes kabinetet létrehozni. A kinevezett kormányfőnek tíz nap áll rendelkezésére, és ez a lehetőség kétszer adott. Amennyiben két próbálkozás után sem sikerül kormányt alakítani, az államfőnek fel kell oszlatnia a parlamentet és előrehozott választásokat kell kiírnia. Legnagyobb valószínűsége annak van, hogy az elnök pártja, a PNL alakít kisebbségi kormányt. Nemcsak azért, mert Johannis vélhetően első körben Ludovic Orban liberális pártelnököt kéri fel, hanem azért is, mert jelen helyzetben egyetlen pártnak sem érdeke az előrehozott választás, ugyanis, bármennyit rontott is a PSD helyzetén a Dancila kabinet és annak bukása, egy gyors új voksolás sem hozna olyan radikális átrendeződést, amely valamelyik pártnak, vagy pártkoalíciónak biztos többséget garantálna. 
A román Momentumnak is nevezett Mentsétek meg Romániát Szövetség, az USR, az európai parlamenti választásokon fél százalékra megközelítette a szociáldemokratákat, 22 százalék körül mozog, de egyelőre nem hajlandó egyetlen „régi” párttal sem szövetkezni. Elutasítja a baloldalt és jobboldalt, az átmeneti kormányzást sem vállalja a jobbközép PNL oldalán. Az USR az egyetlen olyan párt, amely előrehozott választást akar, minden más formáció inkább kivárna, abban reménykedve, hogy a jövő nyári helyhatósági illetve a jövő őszi parlamenti választásokig erősödni tud. Éppen ezért talán leginkább az valószínűsíthető, hogy Ludovic Orban és a PNL kisebbségi kormánya megkapja a szükséges parlamenti támogatást, a többi párt pedig ellenzékből próbál választási tőkét kovácsolni a helyzetből. Az sem zárható azonban ki, hogy elhúzódik az új kormány létrehozása. Az elnökválasztási kampánnyal elfoglalt Johannis nem sieti el az új kormányfő kinevezését, ha úgy értékeli, hogy azzal saját újraválasztási esélyeit rontja. Brüsszel eközben az új román biztosjelölt megnevezését várja Bukaresttől, mert az új Európai Bizottság csak így léphet hivatalba november elsején.
Szerző
Frissítve: 2019.10.10. 19:45