A jövő évtől jól meg kell gondolnia, aki arra vállalkozik, hogy társasházi közös képviselő (társasházkezelő) legyen. Olyan hírek is elterjedtek, hogy egy 2020-tól életbe lépő jogszabálymódosítás értelmében a közös képviselők a saját vagyonukkal felelnek a hibáikért és a mulasztások miatt akár ötmillió forint pénzbírságra is büntethetik őket, ám ezt a riogatást Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke közleményében cáfolta. Akadályok viszont így is maradnak.
Bék Ágnes tájékoztatása szerint a törvénymódosítás azt írja elő, hogy minden közös képviselőnek (házkezelőnek, intézőbizottsági elnöknek) regisztráltatnia kell magát az ingatlannyilvántartási hatóságnál és a személyes adataikat, pontos elérhetőségüket a társasház törzslapján fel fogják tüntetni. Mindezt az átláthatóság érdekében. Ezzel együtt kötelességük lesz a számviteli szabályok szerint elkészített beszámolót benyújtani. Aki ennek a kötelezettségnek nem tesz eleget 2020. május 1-ig, azt a tisztségéből fel kell menteni, vagyis a jövőben nem láthatja el a közös képviselői feladatokat.
Mint már annyiszor, a törvény végrehajtási rendelete még nem jelent meg, így a részletszabályok nem ismertek. Ha mégis előírnák a vagyoni felelősséget, illetve a bírságolást, akkor ez majd ebben a rendeletben szerepelhet. Akár lesz szankció, akár nem, az mindenesetre megfontolandó, hogy érdemes-e a szükséges szakmai tudás nélkül társasházkezelőnek állni. A kérdés korántsem alaptalan, mert a közös képviselők többsége (a pontos szám nem ismeretes) jelenleg mindenfajta szakirányú előképzettség nélkül tevékenykedik, mivel egyéb munkája mellett dolgozik. A társasházi tulajdonosok a megmondhatói, hogy ez a hiányos tudás sok esetben okoz vitás, olykor botrányos helyzeteket a lakóközösségekben.
A jelenlegi 4,4 millió magyarországi lakásból 1,5 millió olyan társasházban van, amelynek feladatait a sokmilliós költségvetéseket kezelő közös képviselő látja el. Mivel a társasházi törvény módosításának célja nem az volt, hogy elrettentse a gyakorló közös képviselőket a feladattól, hanem hogy a lakóközösségek biztonságban érezzék magukat azáltal, hogy megfelelő szakmai tudással rendelkezőkre bízzák a ház sok millió forintos pénzügyeit, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) szükségesnek látta, hogy segítse a közös képviselőknek megszerezni a szakmai tudást - tudtuk meg Sztranyák Józseftől. A BKIK alelnöke hozzátette, hogy a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elsőként számukra engedélyezte ezt a képzést. A 40 órás, önköltséges programot úgy alakították ki, hogy a résztvevők munkájuk mellett is el tudják végezni a tanfolyamot: 8 héten át, hetente egyszer 5 órában zajlik az oktatás.
